Eredmény nélkül lezárta az acélipari ágazata eladásáról szóló tárgyalásokat a Thyssenkrupp a Liberty Steellel – jelentette be tegnap a németországi központú vállalat.
A Thyssenkrupp pénzügyi vezetője azt mondta, túl messze voltak az álláspontok a részleg értékével, valamint a reménybeli tranzakció szerkezetével kapcsolatban. Ez valószínűleg azt jelenti, hogy a felek nemcsak az árban nem tudtak megegyezni, hanem abban sem, hogy az összeg milyen arányban tartalmazzon készpénzt, részvényt vagy egyéb ellenértéket.
Klaus Keysberg szavaiból az is kiderült, hogy nem keresnek új vevőt az üzletágukra, hanem házon belül igyekeznek életképessé tenné az évek óta sok gondot okozó ágazatot.
A bejelentés meglepetésnek számít, miután a londoni központú, de indiai tulajdonosi hátterű Liberty Steel az első tárgyalások után átdolgozott ajánlattal rukkolt elő. A Thyssenkrupp részvényesei nem is örültek, a bejelentést követően tegnap a zárás utáni kereskedés során közel öt százalékkal esett a társaság részvényeinek árfolyama. Igaz, ma reggel nagyjából ugyanott nyitottak, ahol tegnap a bejelentés előtt jártak.
Az üzlet meghiúsulásának nagy jelentősége lehet a hónapok óta kritikus helyzetben lévő Dunaferr szempontjából, mert az utóbbi hetek hírei alapján a közép-európai acélipari érdekeltségekkel is rendelkező Liberty Steel az egyik vevőjelölt. Talán a legesélyesebb is, legalábbis erre utalt, hogy múlt héten Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter a Facebookon a Liberty Steel vezetőjével folytatott tárgyalásáról számolt be.
Azt nehéz lenne megmondani, hogyan hat ennek az üzletnek a megvalósulási esélyeire a Thyssenkrupp-felvásárlás meghiúsulása, az mindenesetre biztos, hogy ez így nem fogja lekötni az indiai csoport anyagi erőforrásait. A Dunaújváros hetilap közelmúltbeli cikke – amelyet a Dunaferr PR-ügynöksége a figyelmünkbe ajánlott – ugyanakkor úgy írt a tranzakcióról, mint ami előnyös lenne a Dunaferr megvásárlásának szempontjából.
A Liberty Steel ugyanakkor nem az egyetlen potenciális vevőjelölt. Az előbb említett cikk szerint bejelentkezett egy ukrán „meghatározó acélipari szereplő”, valamint az a Duferco, amely annak idején részt vett a Dunai Vasmű privatizációjában is, de később kiszállt a vállalatból.
Vállalat
Gyenge lehet a rajt az egymilliós átlagbérhez igazodó minimálbér felé
A tárgyalóasztalon jelenleg fekvő számokkal nehezen lennének elérhetők a kormány nagy tervei.
Atlantiszi pénzt forgató csalók terepe az ezermilliárdos magyar cégeket duzzasztó biznisz
Világszerte pénzügyi csalók repültek rá a 70-es években kibocsátott brazil nemzeti kincstárjegyekre, és igyekeznek pénzt csinálni belőlük.
Betonba és NER-be öntöttük az uniós pénzek jelentős részét
Ami papíron a hazai vállalatoknak szánt gazdaságfejlesztési támogatás, abból a gyakorlatban sokszor Mészáros Lőrinc vagy Szíjj László épített utat.
Fontos
A Magyar Telekom akciózott akkorát, hogy levitte a teljes inflációt
Akkora áresést okozott a Telekom tévés-streaminges akciója a KSH módszertana szerint a szolgáltatásoknál, amekkorára 1992 óta nem volt példa.
Addig reformálta a kormány a MÁV-ot, hogy közel került az ingyenesség
A csökkenő utasbevételek miatt már csak évi 26 milliárd forintjába kerülne az államnak, hogy mindenki ingyen vonatozhasson az országban.
Alig érezné meg a gazdaság, ha december 24. piros betűs ünnep lenne
Az első évben körülbelül az egy napra eső GDP 20 százaléka esne ki, utána talán annyi sem, vagyis a lépésnek csekély gazdasági következménye lenne.
