Bár a koronavírus-járvány visszavetette tavaly az építőipart és a lakáspiacot is, az állami lakásépítési- és felújítási támogatások és a kedvezményes 5 százalékos lakásáfa újbóli bevezetése miatt is élénkül a piac, így fokozódik a verseny a jó szakemberekért, kivitelezőkért.
Több tényező ellentétes irányban hatott a kereslet alakulására 2020-ban a lakáspiacon. A járvány okozta bizonytalanság és a reálkeresetek csökkenése megtakarításra, kivárásra ösztönözte az embereket, míg a kormányzati támogatások – főleg a csok és a háromnegyed részben lakáscélból felvett babaváró hitelek – a kereslet fenntartásához járultak hozzá az MNB Lakáspiaci jelentése szerint. Új lakás építésére és vásárlására már átlagosan 14,5 millió forintot igényeltek, az átlagos futamidő az újépítésű lakások esetében továbbra is csaknem 20 év.
Tavaly ősszel a koronavírus-járvány is megtizedelte az építőiparban dolgozó szakembereket, október óta elkezdett csúszni az építkezések befejezése. A magyarországi foglalkoztatottak több mint 8 százalékának, 350 ezer embernek munkát adó ágazat szakmai szövetsége, az ÉVOSZ felmérése szerint a csúszás különösen a befejező szakaszban, az élőmunka-igényes szakipari, szerelőipari, gépészeti feladatoknál jellemző.
A szervezet szeptemberi felmérése szerint a járványnál nagyobb gondot okoz az évek óta tartó szakmunkás- és mérnökhiány. Bár az első hullámot követően a külföldön dolgozó magyar szakmunkások egy része visszatért Magyarországra, ők a nyári hónapokban jellemzően visszautaztak külföldi, főleg nyugat-európai munkahelyükre. Néhány százra tehető csupán azoknak a száma, akik tartósan itthon vállaltak munkát közülük, ezzel tehát nincs kisegítve a szakembert kereső építtető, kivitelező.
Ráadásul mivel a bérnövekedésnek és az állami támogatásoknak is köszönhetően a kereslet az elmúlt három évben erőteljesen, évi 20 százalék feletti bővült az építőiparban – a szövetség jelentése szerint ezzel együtt járt, hogy felhígult a szakma.
Ezek miatt is minden segítség jól jön annak, aki maga vágna bele egy családi ház építésébe, főleg ha korábban csak messziről látott építkezést. A leggondosabb tervezés mellett is rengeteg olyan kérdésre kell válaszolni a megvalósítás során, ahol az internetes tudásnál és baráti jó tanácsoknál lényegesen hasznosabb egy hozzáértő szakértő véleménye.
Bár nagy a szórás egy ház építésének átlagos költségében, a statisztikai hivatal adatai szerint 2019-ben 269 ezer forint volt az új családi házban épített lakások átlagos négyzetméterára, ami a budapesti 315 ezer forint és a Veszprém megyei 251 ezer forint között szóródott. A természetes személyek által épített lakások aránya 44, a vállalkozások által épített lakások aránya 55 százalék volt 2020 első három negyedévében.
A használatba vett lakások átlagos alapterülete 1,5 négyzetméterrel, 95,6 négyzetméterre csökkent az egy évvel korábbihoz képest; ez alapján egy újépítésű lakás átlagos ára 25,7 millió forint körül alakul. Érdekesség, hogy ha az építtető természetes személy, átlagosan 266 ezer forint a négyzetméterár, míg vállalkozás esetén 275 ezer forint, ami azt jelenti, hogy hozzáértő kivitelezés esetén már látható árelőnyt érhet el egy magánszemély építő.
Az emberek többnek gondolják egy családi ház esetében a falazat és a tető árát, mint amennyi valójában, pedig azok a ház teljes építési költségének mindössze 8-10 százalékát teszik ki a Wienerberger Magyarország, az ország egyik vezető téglagyártó vállalata szerint. Ezek a szerkezeti elemek nemcsak a biztos statikai alapok miatt fontosak: rajtuk múlnak a későbbi fenntartási költségek is, a hőszigetelés minősége és így a fűtésszámla nagysága, sőt a lakás levegőminősége is.
A megfelelő tégla és tetőcserép kiválasztásával még nincs minden elintézve; azokat szakszerűen is kell felhasználni, beépíteni. Ennek megkönnyítésére a Wienerbergernél tavaly indult az ingyenes Mesterház Program, amelynek során a minőségi kivitelezés érdekében a cég szakemberei már a szükséges anyagmennyiség előzetes kiszámítástól fogva segítséget nyújtanak az építtetőknek, válaszolnak a felmerülő szakmai kérdésekre.
Ezen kívül előre egyeztetett időpontokban háromszor kimennek az építkezés helyszínére, vizsgázott műszaki ellenőrrel együtt, hogy meggyőződjenek arról, a Wienerberger által gyártott és forgalmazott anyagokat az adott épület esetében a vállalat által előre meghatározott kritériumoknak megfelelően használták-e fel. Mindez plusz biztonságot nyújt az építtetőnek, mivel magánház építésénél nem kötelező műszaki ellenőrt biztosítani a jelenlegi szabályozás szerint.
Eddig több mint 400-an regisztráltak a programba, amelynek végén Wienerberger Mesterház minősítést kap a ház. A résztvevők eddig túlnyomórészt, 90 százalékban családi házat vagy nyaralót terveznek építeni, főleg a főváros és a Balaton vonzáskörzetében, de van pár társasházi projekt is.
A programban csak újonnan épülő ingatlanok vehetnek részt, tehát felújítás vagy bővítés során nem lehet élni vele. Aki azonban építkezést nem, csak tetőfelújítást tervez, szintén igénybe veheti a Wienerberger szakmai támogatását – a részletekért érdemes megnézni a cég honlapját, ahol számos csomagajánlat is található.
A Mesterház Programban való részvételhez az építtetőnek vállalnia kell, hogy a külső és belső falazathoz kizárólag a Wienerberger saját termékeit, téglát, tetőcserepet és azok kiegészítőit vásárolja meg, továbbá vagy a födémrendszert, vagy az áthidalókat, vagy a homlokzatburkolat építőanyagát a cég megadott termékei közül választja ki.
Mivel a Wienerberger közvetlenül nem, csak kereskedő partnerein keresztül értékesíti a termékeit, akik saját árszabással dolgoznak, jelentősebb eltérések is előfordulhatnak ezekben. A Wienerbergernél azt javasolják, hogy az építtetők a tervek alapján elkészített anyagszámítás birtokában több helyről is kérjenek árajánlatot.
A cikk megjelenését a Wienerberger Magyarország Zrt. támogatta.
Támogatói tartalom
Fontos