Már senki sem fog elrepülni Hamburgba egy egyórás megbeszélésért, miközben egy éve ez még egy teljesen normális elvárás volt – illusztrálta egy példával Rózsai Rezső, a KPMG Hungária Kft. vezérigazgatója, hogy a koronavírus-járvány egy csapásra törölt el évtizedes rutinokat az üzleti életben.
A főként könyvvizsgálattal és tanácsadással foglalkozó cég magyarországi vezetője a világszerte 1300 vezérigazgató megkérdezésével elkészített KPMG CEO Outlook 2020 című kutatás bemutatóján azt is felidézte, hogy annak idején az év egyik legnagyobb beruházása volt az első videokonferencia-terem kialakítása a vállalatnál. Ma viszont már egy laptoppal a kézben is be lehet biztonságos módon kapcsolódni egy céges videokonferenciába, akár az otthoni teraszról is.
Ez a légitársaságok dolgozói és részvényesei számára nem jó hír, környezetvédelmi, fenntarthatósági szempontból viszont nagyon is az. Még akkor is, ha egyelőre korai lenne megmondani, hogy az utóbbi fél év kényszerű változásai közül melyek lesznek azok, amelyek tartósak maradnak.
A kiinduló állapotok a cégek többségénél biztosan nem térnek vissza, a válaszoló topmenedzserek 77 százaléka mondta azt, hogy a továbbiakban is használni fogják a kényszerűen alkalmazásba vett digitális kommunikációs és csoportmunkaeszközöket. A járvány olyan elemi erejű nyomást fejtett ki, hogy a vezérigazgatók 30 százaléka szerint ennek hatására több évvel előbbre tartanak a digitalizációban a tervezetthez képest. Az ennél valamivel szerényebb előrehaladásról beszámolókat is figyelembe véve pedig a megszondázott kör 80 százalékában kapcsolt nagyobb sebességre ez a folyamat.
Ez messze nem csak az értekezletek virtuális térbe kerülésére terjed ki. „A beszerzés- és számlamenedzsment vagy éppen a terméktervezés is teljes egészében digitális lett” – mondta Kórász Tamás, a KPMG menedzsment tanácsadásának ügyvezető partnere. Emellett nagyobb lett az igény például az alapszintű kérdéseket megválaszolni képes chatbotok iránt, de az olyan logikai motorok terjedése is nagyobb fokozatra kapcsolt, amelyek ajánlatok árazását végzik óriási tételben.
A munkaerő digitális támogatása mellett elindult egy olyan gondolkodás, hogy amit meg tud csinálni gép, azt végezze is el. Ez nem jó hír az embereknek, mert az ember ebben az összefüggésben kockázat, hiszen például megbetegedhet, míg a gépeknél ettől nem kell tartani
– fogalmazott Kórász Tamás.
A szakember a G7 kérdésére elmondta, hogy idén minden ügyfelük gyors digitalizációs fejlesztést akart megvalósítani. Féléves projekt szóba sem jöhetett, a pár hét alatt megvalósíthatók iránt viszont óriási volt a kereslet. Ilyen lehet például a szoftverrobotok telepítése (robot process automation) olyan vállalati környezetben, ahol sok a sztenderdizált rutinfeladat, amelyek elvégzésére jól be lehet tanítani szoftvereket. Ilyen lehet például árfolyamadatok letöltése, Excel-táblák szerkesztése, fájlok másolása – csupa olyan agyzsibbasztó feladat, amely senkinek sem tartozik a kedvencei közé. Persze ha valaki egy ilyen robotizálás miatt veszíti el a munkáját, az biztosan nem örül, de gyakoribb kimenetel – legalábbis normális gazdasági körülmények között –, hogy több gondolkodást igénylő, magasabb hozzáadott értékű munkát végezhet a korábbi helyett.
A KPMG még 2017-ben szerezte be az első két, ilyen értelemben vett robotját, és számuk mostanra megduplázódott. Ez nem tűnik soknak, de Kórász Tamás szerint úgy lehet számolni, hogy mindegyikük hat-kilenc ember munkáját végzi el. Egyrészt ugyanis három műszakban dolgoznak, másrészt kétszer-háromszor hatékonyabbak az embernél, vagyis a négy robot 24-36 ember helyett dolgozik. „Ráadásul nem hibáznak, legalábbis abban az esetben, ha jól programozták őket az adott feladatra. Ha pedig valahol elakadnak, akkor kiteszik a problémát egy hibalistára” – mondta a KPMG partnere.
Idén sok ügyfél számára végeztek ilyen munkát, azaz beszerezték a szoftverek forráskódjait, és definiálták azokat a feladatokat, amelyeket ezeknek a robotoknak el kell végezniük az adott cégnél. Könnyen lehet tehát, hogy az idei lesz az az év, amikor a szoftverrobotok alkalmazása tömegessé válik Magyarországon, még ha ennek nem is lesz olyan látványos, könnyen azonosítható eredménye, mint amikor egy gyártócsarnokot vagy logisztikai központot szerelnek fel robotokkal.
Vállalat
Fontos