Hidrogénnel táplált üzemanyagcellás verziót is gyártani fog a BMW 2022-től az X5-ös SUV modelljéből – írja a Bloomberg. A hír azért meglepetés, mert eddig úgy tűnt, hogy a német hidrogénes fejlesztéseket a koronavírus-járvány miatti visszaesés megakasztja.
A BMW nem fejleszt saját üzemanyagcellát, hanem a technológiával régóta foglalkozó, és pár modellel egyébként piacon is lévő Toyotától veszi meg a kulcsfontosságú alkotóelemet. Az üzemanyagcella az az egység, amelybe a folyamatosan betáplált hidrogéngáz az oxigénnel egyesülve vízzé alakul, és közben elektromos áramot fejleszt (vagyis az autó elektromos hajtású, de az áram nem egy akkumulátorból, hanem a tankban lévő hidrogén reakciójából származik).
Amennyiben a hidrogén zöld forrásból származik, akkor az autó működtetése lényegében nem jár károsanyag-kibocsátással.
A hidrogénes üzemanyagcellát régóta a belső égésű, fosszilis üzemanyagokat használó motorok egyik fő zöld alternatívájának tekintik, az akkumulátoros e-autókkal szemben az a legfőbb előnye, hogy ugyanúgy percek alatt lehet megtankolni, mint a hagyományos járműveket, és az egy töltéssel megtehető táv is nagyobb.
A technológia elterjedésének eddigi gátja főleg a magas fejlesztési költség és a hidrogénes logisztika-infrastruktúra hiánya volt. Úgy tűnt, hogy a koronavírus-járvány még inkább háttérbe szorítja a fejlesztéseket, mert a bezuhanó autópiacon a gyártóknak égető szükségük van a készpénzforgalom kellő mértékének megtartására, azaz a fejlesztési kiadások visszafogására.
A BMW egyik fő riválisa, a Daimler áprilisban le is állította a Mercedes GLC hidrogénes változatának tervezését és úgy döntött, hogy az üzemanyagcellás megoldást a Volvóval közösen inkább a kisteherautókra és kamionokra korlátozza.
A BMW döntését azonban segíthette, hogy Németország a múlt hónapban külön hidrogén stratégiával állt elő, és 7 milliárd eurót tervez fordítani különböző fejlesztési programokra. A cél az, hogy 2030-ra összesen évi 5 gigawatt legyen az olyan hidrogénből származó energiaforrás, amelynek előállításához nem használtak fel fosszilis anyagokat.
A napokban az unió is saját hidrogén stratégiát hirdetett meg, ez szintén a zöld forrású hidrogént helyezi előtérbe, a program részleteiről itt írtunk részletesen.
Vállalat
Olyasmiben látott értéket, amiben más nem, erre alapozva válna globális céggé a magyar Datapao
A magyar adatelemző cég az egyike az ezer leggyorsabban növekvő európai cégnek a Financial Times szerint. De hogyan jutottak ide?
Jöhetnek a pénztárgépek, amelyek már csak kérésre adnak papíros nyugtát
Az online pénztárgépet 2028 közepéig minden kereskedőnek e-pénztárgépre kell majd cserélnie, ezek már csak külön kérésre fogják kinyomtatni a nyugtát és az áfás számlát.
A NER-t is egyre jobban elérheti a kormány inflációs harca
A bankoknál árstopot vezetne be a kormány, a távközlési cégektől pedig 10 százalékos árcsökkentést várnak. Ezt már a NER milliárdosai is megérezhetik.
Fontos
Ezért nem tud ma beszállni az árversenybe a sarki élelmiszerbolt
Az árrésstop minden korábbinál jobban megmutatta, milyen hatalmas előnyben vannak a nagy boltláncok a beszerzések terén a kisboltokhoz képest.
Meglepő városokban kell keresni a leggyorsabban dráguló lakótelepi lakásokat
Az abszolút listán Pest és Debrecen kiszorította Győrt és Sopront, de a leggyorsabb áremelkedés Komlón, Várpalotán, Miskolcon és Szegeden ment végbe.
Feles reggelire, cigi helyett Xanax, ebben a közegben indul kirakatháború a drogok ellen
Nem várható kedvező változás a kábítószer-ellenes felbuzdulástól, az egymilliárdos kocsmaprogramnak pedig nagyon rossz az üzenete szakemberek szerint.
