Fordulópont volt Sotkó Gyula életében, amikor az Alkaloida cégvezetője, Harin Mehta felkereste irodájában 2013 decemberében. Sotkó ekkor már közel harminc éve dolgozott a nagy múltú tiszavasvári vegyipari cégnél, akkoriban éppen kereskedelmi vezetőként. Az indiai cégvezető pedig azért látogatta meg, hogy bejelentse, az Alkaloida megszünteti a cég eredeti profilját, a morfingyártást.

„Volt jele a bezárásnak, mégis derült égből villámcsapásként hatott rám” – emlékezett vissza a találkozóra Sotkó. Ezt követően két órán keresztül ült az irodájában, és nem igazán tudott megszólalni. „Abban a két órában döntöttem el, hogy ezt nem fogom hagyni. Rögtön elkezdtem felépíteni a vállalkozást a fejemben, egy ilyen helyzetben felpörög az ember agya” – mondta. Még aznap közölte Mehtával, hogy szeretné folytatni a magyar máktermesztést, a cégvezetőnek pedig nem volt kifogása ellene.

A következő három év azonban nehéz időszak volt Sotkó Gyula számára, komoly csalódásokkal. Több különböző partnerrel is nekifutott a máktermesztésnek és egy morfingyár előkészítésének, azonban személyes konfliktusok miatt mindegyik próbálkozás zátonyra futott. „Ha két magyar együtt dolgozik, akkor másfél év után szakítás lesz belőle” – zárta rövidre a problémás évek jellemzését Sotkó.

Időközben az Alkaloidától is eljött, de nem adta fel tervét. Három évvel a morfingyár bezárása után egy társával közösen megalapította jelenleg is működő vállalkozását, a Sotiva Seed Kft.-t (amelynek elnevezése Sotkó beceneve és Vasvári vegyítéséből ered). A cég azóta világszinten is számottevő szereplőjévé vált a mákpiacnak, és Sotkó továbbra is arról álmodik, hogy feltámassza a magyar morfingyártást.

Pizzéria, gombatermesztés vagy brikettálás

A vegyész és közgazdász végzettségű Sotkó Gyula ugyan még 1985-ban kezdett el dolgozni az Alkaloidánál, mégsem a rendszerváltás környékén kezdett el vállalkozni, ahogy a generációjából sokan. Miután már mintegy húsz évet töltött el az Alkaloidánál, a kétezres évek közepén jutott el odáig, hogy kipróbálná magát vállalkozóként. Leginkább az motiválta, hogy olyan lehetőséget hagyjon két gyerekére, amellyel biztosítani tudják a jövőjüket.

A negyvenes évei közepén járt, amikor belevágott első vállalkozásába, és azóta megszámolni sem tudja a próbálkozásait. Csinált könyvelőirodát, kísérletezett brikettálással, gombatermesztéssel, jelenleg is működik egy pizzériája Tiszavasváriban. Egyik nekifutás sem volt azonban igazán sikeres, vagy legalábbis úgy ítélte meg Sotkó Gyula, hogy túl sok energiát igényelt volna sikeressé tenni őket.

„Közben viszont szép lassan átalakult a gondolkodásom, és amikor 2013-ban bejelentették a morfingyár bezárását, már emberi szempontból is kész voltam. Jött az a kétórás elmélyülés, és akkor minden helyreállt a fejemben”

– mondta.

A saját anyagi ambíciói mellett fontos volt Sotkó számára, hogy megőrizze Kabay János örökségét. A 1896-ban Bűdszentmihályon – a mai Tiszavasváriban – született vegyész világszinten is jegyzett feltaláló volt. Kabay fejtette meg, hogy hogyan lehet mákból, ellenőrzött úton morfint gyártani. A gyógyszeripar a mai napig Kabay módszerével állítja elő száraz mákszalmából a fájdalomcsillapításra használt morfint. 

Mákot takarítanak be Orosháza környékén 2012-ben az Alkaloida gyárának. Fotó: Rosta Tibor/MTI

A fájdalomcsillapítóként használt morfin az 1900-as években terjedt el, az első világháború során általánosan bevett volt a használata a sérült katonák között. Mivel gyorsan függőséget okoz, megkopott a neve, de a fejlett világban napjainkban is használják fájdalomcsillapítsára.

Kabay János kereskedelmi hasznot is remélt a találmányaitól, ezért 1927-ben megalapította az Alkaloidát szülőfalujában, hogy nagyüzemi körülmények között dolgozhasson elméletének minél gazdaságosabb gyakorlati megvalósításán. A gyár az 1960-70-es években volt a csúcsponton, az üzemnek köszönhetően Magyarország volt a legnagyobb exportőr a világon nyers morfinban. Ekkoriban mintegy 2200 embert foglalkoztatott, amellyel Szabolcs-Szatmár-Bereg megye legnagyobb gyára volt.

Az Alkaloidát 2005-ben vette meg India legnagyobb gyógyszercége, a Sun Pharma, amely világszinten is a legjelentősebbek között van. Az Alkaloida gyógyszereket, gyógyszer-hatóanyagokat gyárt, és szinte kizárólag külföldre értékesít, ahogy az kiderül az Index pár hónappal ezelőtti cikkéből. (A napokban pedig azért került a hírekbe a cég, mert a birtokában lévő alapanyagból nagy mennyiségben készülhet olyan gyógyszer, amely egyes tapasztalatok szerint alkalmas a koronavírus-fertőzöttek kezelésére.)

A világ ötödik legnagyobb termelője Magyarország

Magyarország egyetlen morfinüzemének bezárását 2013-ban azzal indokolták, hogy folyamatosan veszteségesen működött. A termelést évtizedek óta ismerő Sotkó Gyula viszont úgy látta, hogy lehet nyereségesen csinálni a máktermelést. Példaként említette, hogy az Alkaloida morfingyártó sora az 1960-70-es éveket idézte, a máktermelők pedig rendre jóval rosszabb minőségű máktokot szállították, mint amilyen az előzetesen küldött termékminta volt. „Bármilyen észrevételt tettem, egy-két kivételen kívül figyelmen kívül hagyták” – mondta Sotkó arra, hogy miért nem belülről akarta megújítani a morfingyártást.

A morfin alapanyagául szolgáló máktermelés fenntartása kulcsfontosságú volt Sotkó új vállalkozása számára. A mák a mai Törökország területéről származik, Törökország jelenleg is a legnagyobb termesztő. Törökország mellett Közép- és Kelet-Európában van jelentős hagyománya a mák fogyasztásának. Míg a morfium a mák tokjából készül, a mákszemet étkezésre használják.

Mákföld. Fotó: Sotiva Seed

Közép- és Kelet-Európában rendkívül szezonális a mákszem fogyasztása: a bejgli és hasonló típusú péksütemények miatt szinte kizárólag karácsony és húsvét környékére koncentrálódik. Nyugat-Európában és az USA-ban azonban egyre elterjedtebben használják sütemények, szendvicsek, bagelek szórására.

„Amikor bementem Barcelonában egy boltba, a péksütemények 40 százaléka mákkal volt beszórva” – mondta Sotkó Gyula. Szerinte az ünnepi süteményekbe még mindig többet használnak, nagyjából a megtermelt mák 75 százalékát, viszont folyamatosan csökken az aránya, mivel a nyugati világban egyre többet használnak péktermékek szórására. Ez a változás a máktermelőknek is kedvező, mivel stabilabbá és kiegyenlítettebbé teszi a keresletet.

Magyarország a legfrissebb, 2018-as adatok alapján a világ ötödik legnagyobb máktermelője összesen 3800 tonnával, amely a világpiac nagyjából öt százaléka. A magyar termés azonban viszonylag ingadozó, 2015-ben például közel 10 ezer tonnával még a negyedik legnagyobb termelő volt Magyarország.

Az ingadozás hátterében részben a máktermesztés struktúrája áll. Az Alkaloidának nem volt saját máktermesztése, hanem integrátorokon^*Az agrárintegrátorok komplex szolgáltatást nyújtanak a termelőknek, többek között felügyelik a termesztési rendszert, és a közvetítésükkel tudják értékesíteni az árut a termelők. keresztül állt kapcsolatban mintegy kétszáz termelővel az ország különböző pontjairól. A máktermelők az integrátorokon keresztül évente szerződtek le az Alkaloidával, amely vetőmagot és technológiát biztosított számukra.

A Sotiva Seed is alapvetően ezt a modellt követi, viszont fontos változás, hogy lényegesen más régiókra fókuszál, mint egykor az Alkaloida. Amikor Sotkó Gyula a kapcsolati hálójának köszönhetően rá tudta venni az Alkaloida egykori partnereit, a feldolgozott mák nagyjából 5-10 százaléka érkezett Tiszavasvári környékéről. A fennmaradó részt pedig az ország különböző részeiről szerezték be Békés megyétől a Kisalföldig.

A cég fő telephelye Tiszavasváriban, jelenleg máktisztító üzemként használja a cég

Három év alatt azonban teljesen megváltozott a mákfelvásárlás földrajzi eloszlása. A magyarországi beszerzés 60-70 százaléka már Tiszavasvári környékéről jött a Sotivához, a maradék pedig leginkább olyan kisalföldi termelőktől, amelyekkel hosszú időre visszanyúló kapcsolata van Sotkónak. A változásnak több oka van:

• Jóval egyszerűbb a logisztika, a kapcsolattartás, valamint a szállítási költségek nagyban csökkenthetőek, ha a környékről érkezik az áru, ezért törekedtek arra, hogy a magyar beszállítókat Tiszavasvári környékére összpontosítsák.
• A klímaváltozás már érezteti hatásait a máktermelésben is. A mák sok csapadékot igényel, és a dél-magyarországi megyékben fokozatosan csökken a máktermesztés hatékonysága az egyre gyakoribb aszályok miatt.
• A magyarországi beszerzésnek arányaiban egyre kevesebb jelentősége van, ugyanis Szlovákiából már több mák érkezik a Sotivához, mint Magyarországról.

Sotkó Gyula még az Alkaloidánál dolgozott, amikor az egyik integrátor kitalálta, hogy mákot akar termesztetni Szlovákiában. Korábban nem voltak jelentős mákföldek Szlovákiában, Sotkónak viszont tetszett az ötlet, és ezt végül sikerült is átvernie az Alkaloida vezetésén. A Sotiva Seed tovább erősítette a szlovák vonalat, és mára világszinten is számottevő mennyiséget termesztenek Szlovákiában.

Három év alatt a legnagyobbak

A szlovákiai terjeszkedés mögött egyrészt az áll, hogy Tiszavasvárihoz, illetve a kisalföldi beszállítóikhoz viszonylag közel vannak partnereik, ami egyszerűbbé teszi a logisztikát. Másrészt a klímaváltozás miatt egyre északabbra húzódik a máktermesztés. „Nagyon komoly eltolódásunk volt Szlovákia felé, és ez egyre durvább lesz. A dél-magyarországi megyékben elment az ipari mákra vonatkozóan a termelői kedv, és eltolódott az étkezési mák irányába” – mondta Sotkó Gyula. Az étkezési mák abban különbözik az ipari máktól, hogy máktokja nem használható morfingyártásra.

Az új máktermesztő partnereket leginkább szakmai fórumokon, konferenciákon ismerik meg, de volt, aki közösségi médiás hirdetésben talált rájuk. Szintén többen jelentkeztek a Sotiva Seednél, amikor azzal kerültek be a hírekbe, hogy az új tisztítóüzemük átadásán Nagy István agrárminiszter is részt vett (erre állami támogatást nem kaptak).

Sotkó Gyula a laborrostával és a fajsúly-szeparátorral

A cég életében komoly lépés volt a tisztítóüzem, amely a Sotiva központi telephelyén, az egykori tiszavasvári csokigyár üzemében működik. A terület húsz éve állt kihasználatlanul, lepukkantan, gazosan Tiszavasvári peremén, amikor a Sotiva Seed indulásakor megvásárolták.

Sotkó Gyula egy korábbi kollégájával, Szalka Jánossal vágott bele a Sotiva Seedbe, és mindössze „néhány tíz millió forint” indulótőkéjük volt, így nem lett volna pénzük egy új telephelyre. „Ezt is csak úgy tudtuk megvenni, hogy eladtam a tanyámat, és felvettünk még 70 millió forint hitelt” – mondta Sotkó. Az induláshoz szükséges többi pénz megszerzése érdekében pedig sorra járták a bankokat, míg találtak egy olyat^*amelyet nem kívántak megnevezni, amelyik fantáziát látott a máktermesztésben.

A vállalkozásnak két telephelye működik Tiszavasváriban. A kettes számúnak nevezett telephelyre érkezik be a mák a termelőktől. Ez lényegében egy egyszerű raktárépületből áll, amelyet még a Barátság kőolajvezeték építéséhez húztak fel. Ezen a telephelyen választják el a tokot és a szemet. Morfint csak a máktok tartalmaz, így ezt tömörítve vagy anélkül szállítják három külföldi morfingyárba, Ausztráliába, Észak-Macedóniába és Szlovákiába.

A kettes számú telephelyen máktokot tárolnak bigbag zsákokban

A mákszemet pedig az egykori csokigyár területén létrehozott üzemben tisztítják, csomagolják, majd elszállítják a vevőiknek. A forgalmon nagyjából 65 százaléka származik mákszemből, 35 százaléka máktokból. Eleinte magyarországi máktisztítóknak adták el a mákszemet, de ez mára teljesen megváltozott. Tavaly már kizárólag külföldre értékesítettek, leginkább Ukrajnába, Oroszországba, valamint régiós és nyugati országokba.

„A magyar piac nagyon telített, elég nagy a verseny. Ebben nem szeretnénk részt venni, inkább új piacok építésére koncentrálunk” – mondta Sotkó Balázs, aki a cégalapító fia, és kereskedelmi vezetőként dolgozik a vállalkozásnál. Rajtuk kívül három jelentős cég van Magyarországon, amelyik foglalkozik máktiszítással, de a Sotiva Seed mára „holtversenyben biztos benne van az első kettőben, ha csak a mákot nézzük”.

Sotkó Balázs és Sotkó Gyula egy máktisztító gép előtt

A 32 éves Balázsnak jelentős szerepe van a cégnél, mert ő alakította ki az exportpiacokat. Korábban élt másfél évet Angliában, később Budapesten dolgozott egy magokat is forgalmazó cégnél, majd a Sotiva Seed miatt költözött vissza Tiszavasváriba. „A nulláról kellett felépíteni a kapcsolati hálót” – mondta Balázs a feladatáról.

Az interneten állandóan kutatja a piacot, kulcsszerepe azonban a nemzetközi szakmai kiállításoknak van. Eleinte csak látogatóként voltak jelen, idén azonban kiállítóként is részt vesznek négy-öt rendezvényen.^*Az üzletemberekkel még a koronavírus-járvány európai berobbanása előtt beszélgettem. „Ezeken rengeteg infót lehet szerezni a piacról” – mondta. Apjával, illetve a pénzügyekkel foglalkozó tulajdonostárs Szalka Jánossal különböző felállásokban havi több alkalommal mennek el üzleti utakra. „Hármunk autójába külön-külön évi 100 ezer kilométert teszünk bele” – mondták. Balázs mellett testvére, Dia is a cégnél dolgozik, ő a minőségbiztosításért felel.

A Sotiva Seed három év alatt 1,4 milliárd forintra tornázta fel az éves forgalmát. Az elmúlt szezonban 1500 tonna mákot dolgoztak fel, amely a világpiac 1,5 százaléka volt (ebben értelemszerűen nincs benne a feketegazdaság mértéke). Idén jelentősen nőhet a részesedésük, ugyanis várhatóan kétharmadával, 2500 tonnára nőhet a forgalmuk.

A Sotiva Seednél kiemelt szerepe van új mákfajták nemesítésénék. Sotkó Gyula már 2013 óta dolgozik együtt a gödöllői Szent István Egyetem több nemesítéssel foglalkozó oktatójával. A nemesítők munkájának köszönhetően két olyan új fajtát regisztráltak tavaly, amelyek magasabb hektáronkénti bevételt biztosítanak a termelőiknek.

Morfingyárat szeretnének

A mák mellett más piacra is beléptek, 2018 szeptemberében felvásároltak egy étkezési napraforgóval foglalkozó céget a Nyíregyháza melletti Napkoron. „Azért árulták a céget, mert a tulajdonos házaspár 70 fölé keveredett, és a gyerekek nem kívánták folytatni az üzletet. Nekünk pedig a mák mellé szükséges volt egy másik láb is, hogy stabilitást biztosítson” – mondta Sotkó Gyula.

A máktermesztéshez hasonló rendszert alakítanak ki, azaz termelőkkel szerződnek, megtisztítják a napraforgót, majd eladják. Idénre 300 millió forintos forgalmat várnak, és a gyors növekedés miatt állandó problémáik voltak a tárolással. „A napkori telephelyen majdhogynem a WC-ben is napraforgót tároltunk” – mondta Sotkó Gyula. Az eladásban ugyan vannak átfedések a mákkal, de nem jellemző, így a napraforgót az előző tulajdonosok kapcsolataira építve 80 százalékban Lengyelországba exportálják.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkEgy magyar táj, ahol kihasználják a szélsőséges időjárástAz iregszemcsei kutatóintézet vetőmagjából származott egykor a francia napraforgótermés fele, most mikroklímájukat kihasználva kísérleteznek szárazságtűrő fajtákkal.

A Sotiva Seed távlati célja a magyarországi morfingyártás újraindítása. Ugyan négy éve bejárta sajtót, hogy belekezdenek egy morfingyár építésébe, de ez végül nem valósult meg. „Nem sikerült előteremteni a pénzt, be kellett látnom, hogy nincs esély rá, mivel körülbelül tíz milliárd forintba kerülne” – mondta Sotkó Gyula. „A fejemben azonban most is fejlesztem, és távlati tervként nem zárom ki” – folytatta.

A cégnél nagyjából húsz ember dolgozik, és Sotkó Gyula büszke arra, hogy a cég jelentősen a minimálbér felett tudja biztosítani az alkalmazottai jövedelmét. Sotkó talán még ennél is büszkébb arra, hogy sikerült elérnie azt, amiért vállalkozni kezdett. „A gyerekeket be tudtam úgy integrálni a cégbe, hogy szerintem észre sem vették, hogy ennyire be akarom őket integrálni. Pedig nem sok gyerek akar a szüleivel dolgozni. A cég pedig jelent egy folytonosságot, ha velem történik valami. Olyan lehetőség van a kezükben, amiből vígan tudnak építkezni” – mondta.

G7 támogató leszek! Egyszeri támogatás / Előfizetés

Vállalat alkaloida mák mezőgazdaság Olvasson tovább a kategóriában