Nagyjából tíz éve, a 2008-as válság kitörése után és a big data technológiák felfutásának kezdetén az adatelemzők körében egyre gyakoribb kérdés lett, hogy miképp lehet előrejelezni a gazdasági folyamatokat az interneten elérhető szövegek, adatok és az irántuk tanúsított érdeklődés alapján.

Magyarországon is sokan elkezdtek a témával foglalkozni, köztük az a három ekkoriban még egyetemista fiatal, Szekeres Péter, Horváth Róbert és Csikós Zoltán, akik – az egyikük e témában írt TDK-dolgozatát továbbgondolva – 2012-ben megalapították a Neticle-t. Az online médiafigyeléssel és -elemzéssel, illetve szöveganalitikával foglalkozó startup leginkább annak megismerésében segíti az ügyfeleit, hogy milyen vélemények olvashatók róluk és a konkurenciájukról az interneten, kik, mikor és hol írnak dicsérő vagy szidalmazó bejegyzéseket.

Nem volt előzmény nélküli a Neticle tevékenysége magyar piacon, a Brandmonitor, majd a Replise szinte pontosan ugyanezt a szolgáltatást adta. Ezek a cégek azonban még emberi erőforrással oldották meg azokat a szövegelemzési feladatokat, amiket a Neticle képes volt automatizálni, így 2015-re ki is vonultak a piacról, az ügyfeleiket pedig átadták az ekkor még csak 2-3 éve működő startupnak. Csikós Zoltán, a Neticle informatikai vezetője szerint többek között ennek is köszönhető, hogy a startupok többségével ellentétben nem kellett lehúzniuk a rolót vagy beolvadniuk egy másik cégbe az első néhány év után:

egy már létező szolgáltatást tettek sokkal hatékonyabbá, így egyrészt a potenciális ügyfeleket már nem kellett megtanítaniuk arra, hogy mit kaphatnak tőlük, másrészt kivonultak a Neticle mellett fenntarthatatlanul működő szereplők, így hamar piacvezetők lettek.

Legalább ugyanennyire fontos tényező volt az is a fennmaradásban, hogy az alapítók a kezdetektől az organikus fejlődésre törekedtek. Eleinte csak a saját pénzükre alapoztak, igyekeztek minél több tőkét összeszedni az induláshoz

Elkezdtünk TDK-kat írni ebből a témából, amik után az egyetem, ha első-második helyet elértek, egész jól fizetett.

– mondta el Csikós Zoltán. Ha pedig muszáj volt, családi, baráti segítséget kértek, és sokat spóroltak azzal is, hogy a céget csak akkor indították el formálisan, amikor meglett az első ügyfelük.

Fojtogató adóterhek és növekedési kényszer

A legnagyobb kihívást a kezdetekkor az okozta, hogy a magyar adórendszer nincs türelemmel a kezdő vállalkozók felé. Az összes közterhet ki kell már akkor is fizetni, amikor a piacszerzés és a termékfejlesztés fázisában lévő cég még csak veszteséget termel. Ezzel szemben például Észtországban az első néhány ráfizetéses évben elnéző az adóhivatal, ha a cégek nem tudják kitermelni az adókat. A magyar cégeknek azonban nem marad más, mint az ügyeskedés, vagy ha a legalitás keretein belül szeretnének működni, akkor az adók kifizetése, akkor is, ha csak fogcsikorgatva megy.

Mi az elején eldöntöttük, hogy szeretnénk egy olyan céget csinálni, amire később is büszkék lehetünk. Elkerültük az összes buktatót, de okozott nehézségeket az elején és mostanában is, mert persze tudnánk másra költeni, ami az adóra megy.

Nem volt könnyű elérni azt sem, hogy a cég bármennyire is kicsi, de pozitív eredményt termeljen. Az ügyfelek és a befektetők számára ez a megbízhatóság fontos biztosítéka. A mérleg szerinti növekedés fenntartása viszont a piacszerzéstől vonta el a forrásokat. Ez eleinte, köszönhetően annak, hogy a Neticle a fentebb már leírt kedvező piaci környezetbe csöppent,^*Bár ezt az állítást árnyalja, hogy 2013-14-ben volt egy gazdasági visszaesés, amit keményen megéreztek. még nem jelentett nagy gondot, és persze azért sem, mert amennyi nyereséget csak lehetett, a fejlesztésbe forgattak vissza. 2016-ra azonban eljött a tőkebevonás ideje, mert a maximum pár tízezer eurós üzletekből nem lehetett finanszírozni a terjeszkedést, Magyarországon pedig már elérte a piacvezető pozíciót a cég.

A tőkebefektetőkkel tehát már úgy ültek tárgyalóasztalhoz a Neticle tulajdonosai, hogy egy négy éve nyereségen működő cég volt mögöttük. Végül is az állami Hiventures kockázati tőketársasággal egyeztek meg. Csikós Zoltánék tapasztalata szerint egyébként nincs túl sok választás Magyarországon egy startup számára, ha tőkét akar bevonni. Vannak ugyan magánalapok gazdag magyar üzletemberek jóvoltából, de ezeknél túlságosan fontos szempont, hogy a reménybeli befektetők beleszeretnek-e az ötletbe vagy sem (ami azon is múlik, hogy mennyire ismerik az adott szakterületet). Az állami intézmények pedig nagyban függnek az uniós JEREMIE-forrásoktól, és így az EU költségvetési ciklusaitól.

Úton a régiós piacvezető pozíció felé

A Hiventures tőkeinjekciójával megszűnt a nyereségtermelési kényszer – ez meg is látszik a cég pénzügyi mutatóin –, és végre meglett az anyagi alapja az intenzív piacszerzésnek. A tulajdonosok próbaképpen már korábban, önerőből megkezdték a belépést a bolgár piacra, igaz, ekkor már tudatosan készültek a tőkebevonásra. Nagy kérdés volt, hogy egy bonyolult idegen nyelvre megfelelően tudják-e alkalmazni a szövegfeldolgozó szoftverüket, de végül kiderült, hogy viszonylag gyorsan meg tudják oldani a szükséges fejlesztést. A bolgár piac nem csak a nyelvi nehézségek miatt volt alkalmas a kísérletezésre, hanem azért is, mert a kicsi és alacsony árfekvésű országban az esetleges bukás sem lett volna akkora veszteség a Neticle számára, mintha például ha Németországban vallottak volna kudarcot.

Amikor már szinte biztosra vették a sikeres tőkebevonást, és Bulgária példáján megtapasztalták, hogy nem jár túl nagy ráfordítással egy-egy újabb nyelv elemzésére is alkalmassá tenni a rendszerüket, Romániával is elkezdtek foglalkozni. Azt a stratégiai döntést hozták ugyanis, hogy a környező országokban való megjelenéssel megpróbálnak meghatározó kelet-közép-európai szereplővé válni. Úgy látták,

sokkal jobb üzleteket lehet kötni, ha nem a multik helyi leányvállalataival állapodnak meg egyesével, hanem az anyacéggel szerződnek egy egész régió lefedésére.

Időközben már Lengyelországban is megjelentek, és a rövid távú tervek között szerepel a cseh, a szlovák és a horvát piacokra való belépés is. Érdekes mellékszál, hogy Grúziában is megjelentek egy partnerük jóvoltából. Magyarországról tehát lekerült a hangsúly, méghozzá olyannyira, hogy a vezetőség már az orosz és a német nyelvterületek felé történő terjeszkedésen is dolgozik.

Nagy konkurenciára egyelőre csak az angolszász piacokon számít a Neticle, ahol nála jóval tőkeerősebb cégek működnek. Így még ha a Neticle technológiája fejlettebb is, az itteni versenytársak sokkal több adatot tudnak megvásárolni a külső szolgáltatóktól (például a Twitter-től vagy a Facebook-tól). Nem is terveznek az Egyesült Államokba vagy Nagy-Britanniába eljutni, bár már a német piacon is valószínűleg meg kell majd küzdeniük néhány riválissal. A jól működő szövegelemzési megoldások túlnyomó része azonban még mindig csak angol nyelven érhető el, így még rengeteg olyan ország van, ahol a Neticle szinte érintetlen piacra találhat.

Nem a fejlesztés, hanem az értékesítés az igazi kihívás

Egy-egy ország meghódítása a szükséges szoftverfejlesztések megvalósításán túl – ami egyre kevesebb erőforrást igényel, alapvetően két hónap alatt meg is van –, a helyi sales-stratégia kidolgozásából és az értékesítő partnerek megtalálásából áll. Egy darabig ki lehet utazni egy-egy üzleti tárgyalásra, de egy külföldi marketingigazgatóval sokkal gyorsabban szót tud érteni egy ottani értékesítő, akinek ráadásul van helyi kapcsolati hálója. Attól függően, hogy mekkora bevételt várnak az adott országból, vagy felvesznek egy saját helyi sales-est, vagy pedig megállapodnak egy ottani partnercéggel, ami beteszi a Neticle termékeit a portfóliójába és levesz egy részt a rajta keresztül keletkező bevételből.

Csikós Zoltánéknak bőven van tapasztalata a környező piacokról. Románia már alig különbözik Magyarországtól, emiatt könnyen és gyorsan lehet itt jó üzleteket kötni, az árszínvonalbeli különbségek szinte eltűntek. Bulgária nagyon árérzékeny piac, de itt is érződik a fejlődés. Oroszország és Ukrajna keményebb dió, már csak azért is, mert az unión kívüli országokkal való üzletelést sokkal bonyolultabb szabályozás övezi, például a GDPR helyett helyi adatvédelmi előírások vannak. Ráadásul a kapcsolatok kulcsfontosságúak az ügyintézésben ezekben az országokban, nem véletlen kapnak alacsony helyezéseket a jó kormányzással kapcsolatos rangsorokon.

Keletről nézve azonban Magyarország továbbra is nyugati országnak számít, még Romániában is jól hangzó dolog magyarokkal üzletelni.

Ausztriában és Németországban még nincs túl sok gyakorlatuk, de nem érzik, hogy itt lenéznék őket azért, mert Magyarországról jönnek. Azt is kitapasztalták már, hogy az alkudozás tőlünk nyugatabbra nem jellemző, mert nem szorulnak rá – ez sokat egyszerűsít az értékesítő munkáján. Természetesen az árszint ezekben az országokban sokkal magasabb, ami jól fog jönni a Neticle-nek, mert minden országban a helyi viszonyoknak megfelelő árazást szabnak meg, de a versenyben nem lehet az olcsóságra építeni. Csikós szerint

inkább csak könnyebben elviseljük az árversenyt a nyugati cégekkel szemben, de cserébe ők sokkal tőkeerősebbek, és szélsőséges esetben egyértelmű, hogy ki menne előbb csődbe.

Ráadásul a sales-esnek a fentebbi okok miatt jó eséllyel helyinek kell lennie, a programozók már nem sokkal olcsóbbak, mint Németországban, az adatok is mindenkinek ugyanannyiba kerülnek, tehát érdemben egyedül a backoffice-költségekkel lehet a nyugati szint alá menni. A programozási munkák Indiába való kiszervezése pedig mindenki számára nyitott lehetőség, ami nem könnyű, de ha valaki kitapasztalja, hogy hogyan kell csinálni, rengeteg pénzt spórolhat.

Startup légkör

A Neticle-nek is megvannak a maga formabontó megoldásai a cég működtetése terén. A munkatársak fizetése transzparens a cégen belül, tehát mindenki tudja, hogy mennyit keres a másik. Emiatt felvételkor nincs is béralku, hanem van egy megajánlott összeg, ami vagy jó, vagy nem. Ezzel egy csapásra megoldódott számos probléma, a nők és férfiak között náluk biztosan nincs bérkülönbség, és ha valaki nem tudja a saját érdekeit jól képviselni egy bértárgyaláson, pedig jó szakember, nem fog másokhoz képest igazságtalanul keveset keresni.

Van egy fix béremelési ütem is, ami tervezhetővé teszi a dolgozók számára a pályájukat. A bónuszokról is együtt állapodnak meg, így nincsenek áskálódások.

Azért is jó ez a rendszer, mert az alkalmazottak láthatják, hogy a tulajdonosok nem lapátolják ki a pénzt a cégből.

– mondta Csikós.

Kerülik a tipikus főnök-beosztott viszonyt is, inkább kisebb csapatokban dolgoznak, amelyek egy-egy feladatot együtt oldanak meg. 

A lemorzsolódás alacsony, persze, ahogy növekednek, már gyakrabban előfordul, de ilyenkor általában olyan helyekre lépnek tőlük előre a volt kollégáik, mint például a Google, amivel nehéz a bérek szempontjából versenyezni. Csikós hangsúlyozta, hogy

Meg kell érteni a munkavállalókat is, hogy nekik a cégtől visszakapott érték jó része – főleg Magyarországon – a pénz.

A cégnél van lehetőség a távmunkára, és azt sem veszik rossz néven, ha valakinek egy évben több szabadnapra van szüksége, mint amennyi a törvények szerint jár neki. A munkaidőt sem tartják nyilván, csak azt, hogy a feladatokat elvégzik-e a kollégák – a menedzsment úgy gondolkodik, hogy ha valaki túl sokat vagy túl keveset van bent, akkor ők csinálnak valamit rosszul a tennivalók szétosztásakor és nem a munkavállalónak kell ellátnia magát feladatokkal. Amellett pedig, hogy mindig van sör a hűtőben, számos közös programot is szerveznek. Nincs is probléma a toborzással, még a mostani feszített munkaerőpiaci körülmények között is mindig tudnak válogatni a jelentkezők közül, ha álláshirdetést adnak fel.

Európa jövőbeli meghatározó nyelvi elemző cége

Mivel a Neticle most ott tart, hogy vagy féltucatnyi országban indítja be az üzletet, nehezen tudják megmondani előre, hogy mi lesz velük a következő néhány évben. Még mindig tart az a trend a piacon, hogy egyre többen akarnak szöveges adatokat elemezni. Már nem csak a nagy cégek marketingosztályai érdeklődnek a termékeik iránt, hanem például a HR-esek is egyre kíváncsibbak, hogy bizonyos szövegek tükrében milyen dolgozói vélemények és attitűdök bontakoznak ki a cégekkel kapcsolatban. Az alapítók bizakodók, már a következő körös tőkebevonást szervezik, és egyelőre a befektetői visszajelzések is arra utalnak, hogy nem alaptalan az optimizmus.

Mára ráadásul a Neticle szolgáltatásai szinte nélkülözhetetlenek a termékfejlesztés során, míg néhány éve még csak egy hasznos, de megkerülhető, úgynevezett “nice to have” termék volt. Mostanra viszont kezdik felismerni a cégek egyrészt azt, hogy a megfelelően feldolgozott szövegekből értékes adatok nyerhetők ki, másrészt pedig, hogy a márka és -arculatépítés kiemelkedően fontos színtereivé váltak az internetes felületek. A Neticle szövegelemző megoldása pedig abban a tekintetben egyedülálló, hogy nem csak angolul, hanem számos kisebb nyelven tud megbízható eredményeket produkálni.

G7 támogató leszek! Egyszeri támogatás / Előfizetés

Vállalat adatelemzés cégportré informatika neticle startup Olvasson tovább a kategóriában