Egyik évről a másikra több mint hatszorosára nőtt azoknak a vállalkozásoknak a száma Magyarországon, amelyeknél a foglalkoztatottak száma a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) szerint nulla. A KSH becslése alapján 2016-ban ilyenből kevesebb mint hatezer volt, tavaly azonban már 35 ezernél is több.
Bár ebben a szegmensben korábban is voltak éles mozgások – 2014-ben például közel 10 ezerről kétezer környékére csökkent az alkalmazott nélküli vállalkozások száma -, a mostani ugrás azonban így is kiemelkedő. Ezzel pedig az összes hazai vállalkozás körében is érdemivé vált a 0 főt foglalkoztatók aránya: két éve még csak százból egy volt ilyen, most viszont már minden huszadik.
A változás oka nem az, hogy a cégek tömegével kezdték el kirugdosni az embereket. Miközben ugyanis az alkalmazott nélküli vállalkozások száma megugrott, a többi létszám-kategóriában nem volt érdemi változás. Ennek megfelelően az összes vállalakozás száma is nőtt, ráadásul szinte pont ugyanannyival, mint a foglalkoztatott nélkülieké.
Mivel a rejtélyes ugrást első ránézésre semmivel nem sikerült magyaráznunk (a KSH módszertana sem módosult egyik évről a másikra), ezért megkérdeztük a statisztikai hivatalt, hogy ők milyen változást tapasztaltak. A válaszból az derült ki, hogy véletlenül sem fantomcégekről van szó, egyszerűen azoknak az egyéni vállalkozásoknak a száma ugrott meg, ahol nem főállásban és nem egész évben dolgozik maga a vállalkozó.
A KSH magyarázata szerint ugyanis, ha egy szervezet éves átlagos állományi létszáma nulla, az nem azt jelenti, hogy az év egy hónapjában sem volt foglalkoztatott a szervezetnél, hanem azt, hogy az adott évben legfeljebb öt hónapig foglalkoztatott maximum egy embert. A nem tartós foglalkoztatásnak lehet az az oka, hogy a vállalkozás időközben megszűnt, de az is, hogy a vállalkozó nem főállásban dolgozott ott.
A statisztikai hivatal egy algoritmus alapján az árbevételből becsli, hogy mennyit dolgozhatott a vállalkozó. Mint magyarázták: ez „a becslő algoritmus csak bizonyos árbevételkorlát elérése esetén feltételezi, hogy megvolt a legalább hat havi személyes közreműködése az egyéni vállalkozónak, amely alapján az éves átlagos állományi létszám kerekített nagysága már eléri az 1 főt”.
Az ilyen apró, minimális bevételt produkáló vállalatok számának megugrását pedig elsősorban a kisadózó vállalkozások tételes adójának (a KATA-nak)*Ennek az adózási formának az a lényege, hogy a vállalkozó egy havi egyszeri 25 vagy 50 ezer forintos összeg megfizetésével az iparűzési adó kivételével kivált minden más járulékot és vállalkozást terhelő adót. az értékhatár-emelése okozta. Ezt az adózási formát korábban csak 6 millió forintos éves bevételig lehetett választani, 2017-ben azonban az értékhatárt a duplájára növelték, így valószínűleg többeknek vált vonzóvá. Legalábbis erre utal, hogy a KSH a KATA hatálya alá tartozó egyéni vállalkozók esetében tapasztalta a szervezetek számának növekedést.
Más kérdés, hogy az adatok alapján a többség nem használja ki ezt a bevételi határt. A közel 36 ezer 0 fős vállalkozás 2017-ben együttesen 199 milliárdos árbevételt ért el, ami 5,5 milliós átlagot jelent. Így ennek a vállalkozói körnek a gazdasági súlya sem túl nagy: az összes céges árbevétel mindössze 0,2 százalékát termeli, míg az előállított hozzáadott értékben 0,3 százalékos a részesedése.
Vállalat
Fontos