Nem fogadták jól a befektetők, hogy az Anheuser-Busch InBev a részvényei után fizetendő osztalék 50 százalékos csökkentését jelentette be. A világ legnagyobb sörgyártójának papírjai 11 százalékot vesztettek értékükből a brüsszeli tőzsdén szerdán, ilyen mértékű esésre nem volt példa 2008 óta. A zuhanás 16 milliárd eurót tüntetett el a vállalat értékéből.
Az élelmiszeripari vállalatok között eddig gáláns osztalékfizetőnek számító cég részben azért kényszerült erre a lépésre, mert olyan fontos piacainak devizája gyengült, mint az argentin, a brazil és a dél-afrikai. Ez pedig értelemszerűen csökkenti a bevételeket euróban számolva. Emellett néhol kevesebb AB InBev-sört is ittak az emberek, Brazíliában például 3 százalékkal. Emiatt aztán a nyereség növekedése elmaradt az elemzői várakozásoktól.
A másik ok, hogy a belga gyökerű társaságnak
hatalmasra, 109 milliárd dollárosra nőtt az adósságállománya, miután 2016-ban megvásárolta legnagyobb riválisát, az amerikai SABMillert.
Ez az üzlet a magyar piacot is befolyásolta, mert az Európai Bizottság a felvásárlás engedélyezésekor előírta a SABMiller közép-kelet-európai érdekeltségeinek értékesítését. Ennek nyomán szerezte meg a Drehert a japán Asahi, amely 7,3 milliárd eurót fizetett a SABMiller cseh, szlovák, lengyel, magyar és román portfóliójáért. Korábban egyébként a Borsodi Sörgyár az AB InBevé volt, de aztán több lépcsőn keresztül az amerikai Molson Coorshoz került. A harmadik nagy hazai szereplő, a Soproni Sörgyár a Heinekené, gyára tehát nincs idehaza az AB InBevnek, de Magyarországon is kaphatók olyan márkái, mint a Budweiser, a Beck’s, a Corona, Hoegaarden, a Leffe és a Stella Artois.
Noha már most is a világ legnagyobbja, a Bloombergnek nyilatkozó elemző szerint az osztalék megfelezését az is indokolja, hogy az AB InBev fel akar készülni a további felvásárlási lehetőségekre. Különösen érdekes lehet az óriáscég számára a franciaországi központú, jelenleg családi tulajdonú Castel-csoport, amelynek portfóliójában a sörök mellett borok és üdítőitalok is vannak.
Vállalat
Olyasmiben látott értéket, amiben más nem, erre alapozva válna globális céggé a magyar Datapao
A magyar adatelemző cég az egyike az ezer leggyorsabban növekvő európai cégnek a Financial Times szerint. De hogyan jutottak ide?
Jöhetnek a pénztárgépek, amelyek már csak kérésre adnak papíros nyugtát
Az online pénztárgépet 2028 közepéig minden kereskedőnek e-pénztárgépre kell majd cserélnie, ezek már csak külön kérésre fogják kinyomtatni a nyugtát és az áfás számlát.
A NER-t is egyre jobban elérheti a kormány inflációs harca
A bankoknál árstopot vezetne be a kormány, a távközlési cégektől pedig 10 százalékos árcsökkentést várnak. Ezt már a NER milliárdosai is megérezhetik.
Fontos
Ezért nem tud ma beszállni az árversenybe a sarki élelmiszerbolt
Az árrésstop minden korábbinál jobban megmutatta, milyen hatalmas előnyben vannak a nagy boltláncok a beszerzések terén a kisboltokhoz képest.
Meglepő városokban kell keresni a leggyorsabban dráguló lakótelepi lakásokat
Az abszolút listán Pest és Debrecen kiszorította Győrt és Sopront, de a leggyorsabb áremelkedés Komlón, Várpalotán, Miskolcon és Szegeden ment végbe.
Feles reggelire, cigi helyett Xanax, ebben a közegben indul kirakatháború a drogok ellen
Nem várható kedvező változás a kábítószer-ellenes felbuzdulástól, az egymilliárdos kocsmaprogramnak pedig nagyon rossz az üzenete szakemberek szerint.
