Érdekes jelenségre hívta fel legutóbbi negyedéves pénzpiaci jelentésében a jegybankok ernyőszervezeteként működő Nemzetközi Fizetések Bankja: a 80-as évek vége óta jelentősen nőtt azoknak a vállalatoknak a száma, amelyek képtelenek visszafizetni adósságukat, csak arra képesek, hogy folyamatosan maguk előtt görgessék.
Erre a jelenségre először Japánban lettek figyelmesek, majd Európában is egyre nagyobb teret nyertek ezek az úgynevezett zombicégek. Ezeket sok közgazdász károsnak tartja, mert elveszik az erőforrásokat az egészségesen működő vállalkozások elől, így lelassítják a termelékenység és a gazdaság növekedését.
A kutatók 14 fejlett ország adatait tanulmányozták, köztük az Egyesült Államokat, Japánt, Német- és Franciaországot. Azokat a 10 évnél idősebb társaságokat tekintették zombinak, amelyeknél a kamatok és adófizetés előtti nyereség, valamint a kifizetett kamatok aránya egynél kevesebb három egymást követő évben. Arányuk a nyolcvanas évek végén még csak 2 százalék volt ezekben az országokban, 2016-ban viszont már 12 százalék.
Ráadásul ezek a cégek egyre tovább maradnak talpon. A 80-as évek végén egy adott zombi vállalatnak 60 százalék esélye volt arra, hogy a következő évben is ebben a helyzetben maradjon (azaz ne dőljön be, vagy ne térjen vissza az egészséges profitot termelő cégek közé), 2016-ban viszont már 85 százalék. Ez jelentős részben az alacsony kamatoknak köszönhető, hiszen olcsóbbá, könnyebbé vált a vegetáló cégek felszínen tartása.
„Az alacsony kamatok növelik a keresletet, a foglalkoztatottságot és a beruházásokat rövid távon. A zombicégek gyakoribb előfordulása miatt ugyanakkor rossz helyre kerülnek az erőforrások, és a termelékenység is nyomás alá kerül” – írják a tanulmány szerzői a Wall Street Journal összefoglalója szerint. Sőt, ha ez a jelenség hosszú időn keresztül fennáll, akkor a növekedés visszavetésén keresztül a nyomott kamatszint fennmaradásához is hozzájárul, azaz önfenntartó folyamatról van szó.
Vállalat
Gyenge lehet a rajt az egymilliós átlagbérhez igazodó minimálbér felé
A tárgyalóasztalon jelenleg fekvő számokkal nehezen lennének elérhetők a kormány nagy tervei.
Atlantiszi pénzt forgató csalók terepe az ezermilliárdos magyar cégeket duzzasztó biznisz
Világszerte pénzügyi csalók repültek rá a 70-es években kibocsátott brazil nemzeti kincstárjegyekre, és igyekeznek pénzt csinálni belőlük.
Betonba és NER-be öntöttük az uniós pénzek jelentős részét
Ami papíron a hazai vállalatoknak szánt gazdaságfejlesztési támogatás, abból a gyakorlatban sokszor Mészáros Lőrinc vagy Szíjj László épített utat.
Fontos
Újabb nagy ingatlant vett a Balatonnál a csopakiakkal hadakozó kormányközeli üzletember
Egyetlen cég tett ajánlatot azon az árverésen, amelyet a nemzeti vagyonkezelő a csopaki honvédségi üdülő értékesítésére írt ki. A vevőt már ismerik a helyiek.
A Magyar Telekom akciózott akkorát, hogy levitte a teljes inflációt
Akkora áresést okozott a Telekom tévés-streaminges akciója a KSH módszertana szerint a szolgáltatásoknál, amekkorára 1992 óta nem volt példa.
Addig reformálta a kormány a MÁV-ot, hogy közel került az ingyenesség
A csökkenő utasbevételek miatt már csak évi 26 milliárd forintjába kerülne az államnak, hogy mindenki ingyen vonatozhasson az országban.
