Beismerte kudarcát az EU egy ágazatban, ahol Magyarországon is milliárdok égtek el
Teljes kudarccal végződött az Európai Unió próbálkozása, hogy megóvja napelemgyártó szektorát a kínai konkurenciától, amely dömpingáron szállított.
Az EU öt évvel ezelőtt vezetett be védővámokat ennek érdekében, és pár évig úgy nézett ki, hogy sikerül is talpra állnia az ágazatban dolgozó cégeknek. A felfutás azonban csak 2016-ig tartott, amikor még 1,3 GW kapacitású napelem panelt állítottak elő a közösségen belül. Már ez is csak majdnem fele volt a 2011-es csúcsértéknek, tavaly azonban valósággal összeomlott a termelés: mindössze néhány százmillió MW kapacitású napelem modul készült el.
Mivel alig maradt napelemgyártó kapacitás az EU-ban, az Európai Bizottság feladta a harcot, és bejelentette a védővámok megszüntetését – derül ki a Bloomberg rövidhíréből. Emögött nyilván az a megfontolás húzódik meg, hogy ha már az uniós iparág szempontjából úgyis mindegy, legalább legyenek olcsók a napelem panelek, hiszen ez segíti a megújuló áramtermelés felfutását.
Napelemgyáraira Magyarország sem lehet büszke. A Szolnokon 2011-ben termelni kezdő Agulhas-Solar Kft. három körben összesen majdnem 560 millió forint uniós támogatást kapott, míg az Eximbank közel egymilliárd forinttal finanszírozta. A cég folyamatosan veszteséges volt, 2015 elején befejezte tevékenységét, 2016 márciusa óta felszámolás alatt áll.
A csornai napelemgyárban 2015-ben kellett volna elkezdődnie a termelésnek, de mint a hvg.hu tegnapi cikkéből is kiderült, ez még mindig csak ígéret, amely most éppen 2019 elejére szól. Az üzem 1,9 milliárd forint uniós támogatással valósult volna meg, a modulgyártó leánycég az Eximbanktól további 22,4 millió euró, valamint 363 millió forint hitelt vehetett fel. Az egyelőre besült projekt kapcsán vizsgálatot indított az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF).
Vállalat
Gyenge lehet a rajt az egymilliós átlagbérhez igazodó minimálbér felé
A tárgyalóasztalon jelenleg fekvő számokkal nehezen lennének elérhetők a kormány nagy tervei.
Atlantiszi pénzt forgató csalók terepe az ezermilliárdos magyar cégeket duzzasztó biznisz
Világszerte pénzügyi csalók repültek rá a 70-es években kibocsátott brazil nemzeti kincstárjegyekre, és igyekeznek pénzt csinálni belőlük.
Betonba és NER-be öntöttük az uniós pénzek jelentős részét
Ami papíron a hazai vállalatoknak szánt gazdaságfejlesztési támogatás, abból a gyakorlatban sokszor Mészáros Lőrinc vagy Szíjj László épített utat.
Fontos
A Magyar Telekom akciózott akkorát, hogy levitte a teljes inflációt
Akkora áresést okozott a Telekom tévés-streaminges akciója a KSH módszertana szerint a szolgáltatásoknál, amekkorára 1992 óta nem volt példa.
Addig reformálta a kormány a MÁV-ot, hogy közel került az ingyenesség
A csökkenő utasbevételek miatt már csak évi 26 milliárd forintjába kerülne az államnak, hogy mindenki ingyen vonatozhasson az országban.
Alig érezné meg a gazdaság, ha december 24. piros betűs ünnep lenne
Az első évben körülbelül az egy napra eső GDP 20 százaléka esne ki, utána talán annyi sem, vagyis a lépésnek csekély gazdasági következménye lenne.
