A világ egyik legnagyobb élelmiszergyártója, a Nestlé termékeiről első hallásra nem az egészséges táplálkozás jut az eszünkbe. A svájci vállalat leginkább csokoládéiról, kakaóporairól, instant tésztáiról, illetve leveskockáiról (Maggi) híres. Az utóbbi időben azonban elkezdett visszaesni a cég egészségtelen, például sok cukrot tartalmazó termékeinek az értékesítése. A Nestlé ezért januárban 2,8 milliárd dollárért eladta a Nutellát is gyártó olasz Ferrero Rochének az olyan márkákat forgalmazó amerikai érdekeltségét, mint a Baby Ruth és a Butterfinger.
A fordulat jegyében a svájci vállalat márciusban 2,3 milliárd dollárért megvásárolt egy étrend-kiegészítőket gyártó céget, a kanadai Atrium Innovationst. Ezek után a figyelme Ázsia felé fordult, és a Bloomberg hírügynökség írása szerint Japánban olyan applikációt indított, amely a vásárló DNS-e alapján határozza meg, hogy mit kellene ennie és mit nem. A társaság a Line alkalmazáson keresztül mintegy százezer felhasználóján teszteli a rendszert.
A cég egy egyebek mellett tápanyagban gazdag teákat, smoothie-kat és vitaminos ételeket tartalmazó csomagot ajánl a fogyasztóknak, évi 600 dollárért. A programban résztvevők a DNS-vizsgálathoz szükséges vérvételt otthon el tudják végezni.
Ez egyébként nem újdonság. Egy hongkongi biotechnológiai cég, a Prenetics csak tavaly több mint százezer DNS-tesztet értékesített. A fogyasztók részéről nagy az igény, hogy kiderüljön, milyen tápanyagból érdemes kevesebbet, illetve többet fogyasztaniuk ahhoz, hogy egészségesebbek legyenek. A Nestlé lényegében ezt a hullámot lovagolná meg úgy, hogy a saját egészséges élelmiszereit ajánlja fel a fogyasztóknak.
Nagy kérdés ugyanakkor, hogy mennyire lehet valós információkat kinyerni a DNS-ből a táplálkozást illetően.
Emellett az is kétséges, hogy – mivel több milliárd dolláros összegek sorsát befolyásolhatja az eljárás – a vizsgálatok mennyire veszik figyelembe a fogyasztók érdekeit az élelmiszergyártókkal szemben.
A DNS-vizsgálatok tömeges elterjedésének köszönhetően egyre olcsóbbak a tesztek, az árak jelenleg 300 dollár körül mozognak, vagyis 80-90 ezer forintról van szó. Becslések szerint a genetikai vizsgálatok éves szinten 70 millió dolláros üzlete 2022-re 340 millió dollár fölé emelkedhet. Az élelmiszeripar pedig ennek többszöröséért adhat el termékeket az eredményeket felhasználva. De már a kozmetikai ágazat is lecsapott a lehetőségre, a fogyasztó genetikai térképe alapján adnak tanácsot például a testápoló kiválasztásához.
A Nestlére visszatérve, japán értékesítésének a felét már diétás és egészségtudatos termékek teszik ki. Igaz, az ázsiai szigetországban már régóta fontos az egészséges táplálkozás, nem csoda, hogy a hetvenes évek közepi 75-ről tavalyra már 84 évre nőtt a születéskor várható élettartam.
Pénz
Fél év után elengedte a miniszterelnök növekedési álmait a kormány
Az év első hónapjai nem úgy alakulnak, ahogy várták, az inflációs előrejelzés is változott, de a minimálbéres megállapodáshoz nem nyúlnak hozzá.
A NER-t is egyre jobban elérheti a kormány inflációs harca
A bankoknál árstopot vezetne be a kormány, a távközlési cégektől pedig 10 százalékos árcsökkentést várnak. Ezt már a NER milliárdosai is megérezhetik.
Meglepő városokban kell keresni a leggyorsabban dráguló lakótelepi lakásokat
Az abszolút listán Pest és Debrecen kiszorította Győrt és Sopront, de a leggyorsabb áremelkedés Komlón, Várpalotán, Miskolcon és Szegeden ment végbe.
Fontos
Fosszilis reneszánszot hozhat az USA-ban, hogy a globális háború ijesztőbb lett a felmelegedésnél
Az új amerikai kormányzat úgy ítéli meg, az újraiparosítás fontosabb a klímavédelemnél. Trump céljai világosak, de semmi sem garantálja, hogy azok teljesülnek is.
Újra azzal úszta meg a sokmilliárdos büntetést a Mercedes, hogy feldobta kartelltársait
Olcsóbban akarták letudni a roncsautókkal kapcsolatos kötelezettségeiket a gyártók, de lebuktak, mert a Mercedes kibeszélt a kartellből – nem először.
Olyasmiben látott értéket, amiben más nem, erre alapozva válna globális céggé a magyar Datapao
A magyar adatelemző cég az egyike az ezer leggyorsabban növekvő európai cégnek a Financial Times szerint. De hogyan jutottak ide?
