Ammóniaüzemet épít a Siemens Angliában, ami első hallásra nem nagy hír, hiszen világszerte rengeteg helyen gyártják ezt a jellegzetesen szúrós szagú anyagot. Ez azonban egyáltalán nem olyan ammóniagyár lesz, mint a többi, mert itt nem úgy gyártják, és nem is úgy értékesítik majd az ammóniát, mint máshol.
Az ammónia az az anyag, amitől kémiaórán azért nem kell félni, mert már olyan kis mennyiségben is erősen irritáló, hogy ha szivárog, akkor biztosan mindenki azonnal kifut a teremből. Ennél azonban sokkal fontosabb, hogy alapképlete szerint egyetlen nitrogénből és három hidrogénből áll, és ez esélyessé teszi az energiatárolási problémák megoldására is.
Az ammónia jelenleg azért nem a megújuló-energia termelés éllovasa, mert a több mint 100 éve kifejlesztett eljárás szerint az előállításához szükséges hidrogént többnyire földgázból nyerik, majd megfelelő körülmények között nitrogéngázzal egyesítik. Márpedig a földgáz fosszilis, és felhasználása során szén-dioxid is keletkezik.
Ahogy azonban a Guardian írja, az angliai gyár nem földgázból fogja nyerni a hidrogént, hanem vízbontással, amihez szél- és naperőművekből származó elektromos áramot használ majd.
Világszerte 170 millió tonna ammóniát gyártanak évente, és ennek jelentős részéből műtrágya készül, ám ezúttal ez is másképp lesz: a termékkel nem a mezőgazdaságot célozzák meg. A gyár nagy ammóniatartálya sokkal inkább olyan lesz, mint egy gigantikus akkumulátor, mert szükség esetén az anyag elégetésével elektromos áramot tudnak majd előállítani.
Persze annyi energiát nem képesek termelni, amennyit a készítéshez fel kellett használni, mert akkor feltalálták volna az örökmozgót, de a technika így is az energiaszektor egy fontos kihívására adhat megoldást. A megújulók termelése ugyanis nem egyenletes, amikor süt a nap és fúj a szél, sok áramot állítanak elő, néha túl sokat is, szélcsendben és éjszaka viszont nem eleget. A hasonló tárolási megoldásokkal azonban ezt át lehet hidalni, és az ideális időjárási viszonyok között termelt felesleget átvinni akkorra, amikor több az igény, mint amit képesek a nap és szélerőművek előállítani. Mindezt környezetbarát módon, hiszen az elektromos hálózatba nem fosszilis energiahordozó égetéséből (és nem is atomerőműből) kell majd pótolni a rendszer fenntartásához szükséges áramot.
Olyan rendszer lesz ez, amelynek sem a bemeneti, sem a kimeneti oldalán nem képződik káros anyag, hiszen az ammónia nitrogéngázzá és vízzé alakul vissza a folyamat végén. A másik megoldás, hogy szükség esetén az ammónia hidrogéntartalmát nyerik ki (vagyis nem engedik, hogy vízzé alakuljon vissza), amely az üzemanyagcellás autók és berendezések üzemanyagaként lesz eladható.
A hidrogén felhasználásáról korábban itt írtunk részletesen.
Egyáltalán nem biztos, hogy az ammónia lesz végül a világ energiatárolásának környezetbarát módja, mindenesetre a technológia nagy előnye, hogy az ammónia és a hidrogén kezelésének, illetve szállításának fejlett globális logisztikai hálózata van, amihez egy ilyen üzem könnyen tud csatlakozni.
Vállalat
Fontos