Az Európai Unió már júliusban hatályba lépteti válaszintézkedéseit az importált acélra és alumíniumra kivetett amerikai védővámokra. Első körben mintegy 2,8 milliárd eurónyi amerikai termékre vetnek ki 25 százalékos importvámot.
Az Európai Bizottság mai ülésén hagyták jóvá az intézkedéseket, de ezekről még a tagállamoknak is szavazniuk kell. Brüsszelben arra számítanak, hogy még ebben a hónapban megkapja a bizottság az uniós tagállamok támogatását.
Az amerikai árulistán többek között a mogyoróvaj, az áfonya és a narancslé is szerepel, de megtalálhatóak rajta bizonyos mezőgazdasági termékek, számos vas- és acéláru, ruhák – például farmer –, ágyneműk, dohánytermékek, motorkerékpárok, jachtok, illetve a bourbon whiskey is. Cecilia Malmström uniós kereskedelmi biztos szerint ez megfontolt, arányos és jogszerű választ jelent Washington „egyoldalú és törvénytelen” lépésére.
Az EU tavaly összesen 6,4 milliárd euró értékben exportált acélt és alumíniumot az Egyesült Államokba. Emiatt a mostani 2,8 milliárd után az EU a jövőben további 3,6 milliárd eurónyi amerikai termékre vet majd még ki importvámot. Igaz, erre még éveket kell várni, mert az Európai Unió a Kereskedelmi Világszervezethez (WTO) fordult az amerikai intézkedések miatt, és a bizottság megvárja míg a WTO vitarendezési eljárása lezárul.
Mint ismert, az Egyesült Államok múlt csütörtökön jelentette be, hogy nem ad további mentességet az EU-nak az acél és alumínium importjára kiszabott 25, illetve 10 százalékos védővámjának hatálya alól.
Ám nemcsak az EU, hanem Kanada és Mexikó is válaszintézkedésekkel élt. Utóbbi kedden jelentette be, hogy 20 százalékos védővámot vet ki az Egyesült Államokból importált friss és fagyasztott sertéshúsra.
Peking sem nézi tétlenül, hogy Donald Trump amerikai elnök „hadat üzent” a kínai külkereskedelmi többletnek, ám a kínai kormány egyelőre óvatos. Peking felajánlotta, hogy 70 milliárd dollárral növeli az amerikai importot, de egyelőre nem tudni, hogy az USA elfogadta-e az ajánlatot. A másik, jelentős ázsiai gazdaság, Japán egyelőre kivár. Sem védővám kivetéséről nem döntött, sem a WTO-nál nem emelt panaszt az Egyesült Államok ellen.
Vállalat
Gyenge lehet a rajt az egymilliós átlagbérhez igazodó minimálbér felé
A tárgyalóasztalon jelenleg fekvő számokkal nehezen lennének elérhetők a kormány nagy tervei.
Atlantiszi pénzt forgató csalók terepe az ezermilliárdos magyar cégeket duzzasztó biznisz
Világszerte pénzügyi csalók repültek rá a 70-es években kibocsátott brazil nemzeti kincstárjegyekre, és igyekeznek pénzt csinálni belőlük.
Betonba és NER-be öntöttük az uniós pénzek jelentős részét
Ami papíron a hazai vállalatoknak szánt gazdaságfejlesztési támogatás, abból a gyakorlatban sokszor Mészáros Lőrinc vagy Szíjj László épített utat.
Fontos
A Magyar Telekom akciózott akkorát, hogy levitte a teljes inflációt
Akkora áresést okozott a Telekom tévés-streaminges akciója a KSH módszertana szerint a szolgáltatásoknál, amekkorára 1992 óta nem volt példa.
Addig reformálta a kormány a MÁV-ot, hogy közel került az ingyenesség
A csökkenő utasbevételek miatt már csak évi 26 milliárd forintjába kerülne az államnak, hogy mindenki ingyen vonatozhasson az országban.
Alig érezné meg a gazdaság, ha december 24. piros betűs ünnep lenne
Az első évben körülbelül az egy napra eső GDP 20 százaléka esne ki, utána talán annyi sem, vagyis a lépésnek csekély gazdasági következménye lenne.
