Hét CBA üzletet vásárol meg a magyar lánc egykori alapítójától, Baldauf Lászlótól a Lidl – derül ki egy a Gazdasági Versenyhivatalhoz (GVH) benyújtott bejelentésből. Négy nagy forgalmú fővárosi bolt mellett három agglomerációban található egység is a diszkonthoz kerül.
A porfolio.hu múlt héten számolt be róla, hogy Baldauf üzletek eladásáról tárgyal a német társasággal, a vállalkozó azonban ezt akkor cáfolta. Pedig a lépés több szempontból is logikus. Egyrészt a diszkontok sokkal jobban teljesítenek, mint a CBA, a magyar lánc egyre nehezebben veszi fel a versenyt a jóval hatékonyabb külföldi konkurensekkel. Másrészt utóbbiak terjeszkedését erősen korlátozza a plázastop, és mivel emiatt új üzleteket nem tudnak nyitni, valószínűleg jó árat hajlandóak fizetni forgalmas helyen lévő, már működő egységekért.
Ha a GVH rábólint az ügyletre, Budapesten a Ferenciek terei, a Blaha Lujza téri, az Arany János utcai és a Máriaremete utcai bolt is a Lidl-höz kerülhet. Emellett a diszkontlánc megszerezhet egy-egy üzletet Veresegyház, Üröm és Szada belvárosában is.
Vállalat
Gyenge lehet a rajt az egymilliós átlagbérhez igazodó minimálbér felé
A tárgyalóasztalon jelenleg fekvő számokkal nehezen lennének elérhetők a kormány nagy tervei.
Atlantiszi pénzt forgató csalók terepe az ezermilliárdos magyar cégeket duzzasztó biznisz
Világszerte pénzügyi csalók repültek rá a 70-es években kibocsátott brazil nemzeti kincstárjegyekre, és igyekeznek pénzt csinálni belőlük.
Betonba és NER-be öntöttük az uniós pénzek jelentős részét
Ami papíron a hazai vállalatoknak szánt gazdaságfejlesztési támogatás, abból a gyakorlatban sokszor Mészáros Lőrinc vagy Szíjj László épített utat.
Fontos
A Magyar Telekom akciózott akkorát, hogy levitte a teljes inflációt
Akkora áresést okozott a Telekom tévés-streaminges akciója a KSH módszertana szerint a szolgáltatásoknál, amekkorára 1992 óta nem volt példa.
Addig reformálta a kormány a MÁV-ot, hogy közel került az ingyenesség
A csökkenő utasbevételek miatt már csak évi 26 milliárd forintjába kerülne az államnak, hogy mindenki ingyen vonatozhasson az országban.
Alig érezné meg a gazdaság, ha december 24. piros betűs ünnep lenne
Az első évben körülbelül az egy napra eső GDP 20 százaléka esne ki, utána talán annyi sem, vagyis a lépésnek csekély gazdasági következménye lenne.
