A tengerihal konzerveken vagy fagyasztott árukon gyakran látható az MSC rövidítés és a hozzá tartozó logó. Ez a Marine Stewardship Council nevű nemzetközi nonprofit szervezet garanciáját jelzi, és arra vonatkozik, hogy a dobozban lévő halat fenntartható módon fogták ki. Aki ilyen árut vesz, az döntésével figyel arra, hogy a tengeri halászat gyümölcseit az unokái is élvezhessék. Vagy mégsem?

A kétkedés azért lehet jogos, mert az alapállítás igaz (a hal valóban szabadon úszott a vízben, amikor kifogták, és megnézték, hogy megfelelő méretű-e), a módszerrel azonban mégsincs minden rendben. Ahogy legutóbb Megan Bailey, a kérdés egyik kanadai szakértője magyarázta a The Conversationban megjelent cikkében, az MSC hitelességét az utóbbi időben egyre többen megkérdőjelezik.

A tonhal egyik legnagyobb halászati területe a Csendes-óceánnak azon a részén található, amely Mikronéziához, a Marshall-szigetekhez, Pápua Új-Guineához és a Salamon-szigetekhez tartozik. Az innen származó tonhalak egy részén szerepel az MSC jelzés, más részükön nem. Ez azért van, mert a halászat úgy zajlik, hogy a hajó kifut a tengerre, és ideje egy részében fenntartható módon halászik, másik részében azonban nem. Előbbi esetben célirányosan “levadásszák” a vízben szabadon úszó tonhalakat, a nem fenntartható halászat azonban azt jelenti, hogy a kivetett hálóba a cápától kezdve a teknősig minden bekerülhet.

A végeredmény a hajó rakterében ugyanaz a tonhal, de hogy ne lehessen összekeverni a két külön forrást, a fedélzeten külön emberek felelősek az áru szétválasztásáért. Az MSC logót csak a szabadon halászott hal kaphatja meg, ebből azonban sokkal kevesebb van, mint a nem környezetkímélő módszerekkel fogott állatokból. Az MSC azonban jelenleg figyelmen kívül hagyja ezt a körülményt.

A tonhalak zöld halászata sokkal drágább, mint a mindent kaszáló hálók kivetése, és a halászok nem tudnak csak a fenntartható halászatból megélni. A zöld módon fogott tonhal a prémium termék, a hab a tortán, a vállalkozás pénzügyi stabilitását azonban csak nem zöld módszerekkel lehet biztosítani.

A nagy halászati vállalkozások a világ fejlettebb részeiből érkeznek az említett Csendes-óceáni területekre, és egészen a legutóbbi időkig csak a bevétel töredékét, 3-6 százalékát adták át az ottani országoknak. Ez most kezd megváltozni, miután a legtöbb ország korlátozta a vizeikre egyidőben beengedhető halászhajók számát. Ezzel a módszerrel a bevétel mintegy 14 százalékára sikerült kiterjeszteni a részesedésüket. Ugyanakkor az is világos, hogy ennek az áremelkedésnek a következtében mindenki a nagytömegű, nem fenntartható halászat felé szeretne elmozdulni.

(Fotó: AFP/Europress)

G7 támogató leszek! Egyszeri támogatás / Előfizetés

Vállalat Világ fenntarthatóság halászat MSC tonhal Olvasson tovább a kategóriában