A Magyar Idők névtelen londoni forrásaira hivatkozva azt állítja, hogy a Tesco fontolgatja, hogy kivonul Magyarországról, sőt a négy kelet-közép-európai leányvállalatot összefogó Tesco Europától is megválhat jövőre. A cég rögtön cáfolta a hírt, ami épp akkor érkezett, amikor a bértárgyalások folytatódnak a Tesco vezetősége és a szakszervezetek között.
A kormányközeli lap állítólag egy londoni menedzsmenttagtól kapta az információt, aki arról beszélt, hogy az anyacég egyáltalán nem tervezi tovább emelni sem a béreket, sem a létszámot a régióban, és erre pénzügyi keret sincs az idei üzleti évben.
A lap beszámolója alapján, ha “az elégedetlen munkavállalók tovább feszítik a húrt”, akkor a Tesco kivonulhat az érintett piacokról, akár úgy, hogy a magyar, cseh, lengyel és szlovák leánycégeket egyesítő Tesco Europát megbontják, vagy ha sikerül, csomagban értékesítik 2018. március után.
Az informátor szerint a londoni vezetés a Brexit miatt egyáltalán nem tervez tartós beruházásokat a kelet-közép-európai régióban, inkább a költségek lefaragásával vennék ki a részüket az egyébként jelentős fogyasztásból. A magyar minimálbér-emelést elkerülhetetlen rossznak tartották a központban, ami állítólag a tervezettnél jobban megterhelte a pénzügyi eredményt. A cikk szerint tehát a Tesco hamarabb dönthet a kivonulás mellett, és úgy tudják, már zajlottak tárgyalások több lehetséges kereskedelmi befektetővel.
Közben a magyarországi leányvállalat röviden és tömören cáfolta a lap értesülését:
A Tesco továbbra is elkötelezett a hosszú távú és fenntartható magyarországi és közép-európai működés mellett.
A hír egyébként éppen akkor érkezett, amikor a Tesco és a kereskedelmi alkalmazottakat képviselő szakszervezetek újra tárgyalóasztalhoz ülnek. Az valószínűnek tűnik, hogy a cég ajánlata alapján szeptember 1-jétől visszamenőleg bruttó 179 ezer forintra emelik a legkisebb keresetű munkavállalók bérét, azonban a létszámbővítést illetően még nincs megegyezés.
A tárgyalás eredményét befolyásolhatja a Tesco nemrég indított országos munkavállalói létszámfelmérése, amelynek célja, hogy boltméretre és bolttípusokra lebontva meghatározza a megfelelő színvonalú szolgáltatáshoz szükséges minimális dolgozói létszámot – írja a Magyar Idők.
Fotó: MTI/Krizsán Csaba
Vállalat
Gyenge lehet a rajt az egymilliós átlagbérhez igazodó minimálbér felé
A tárgyalóasztalon jelenleg fekvő számokkal nehezen lennének elérhetők a kormány nagy tervei.
Atlantiszi pénzt forgató csalók terepe az ezermilliárdos magyar cégeket duzzasztó biznisz
Világszerte pénzügyi csalók repültek rá a 70-es években kibocsátott brazil nemzeti kincstárjegyekre, és igyekeznek pénzt csinálni belőlük.
Betonba és NER-be öntöttük az uniós pénzek jelentős részét
Ami papíron a hazai vállalatoknak szánt gazdaságfejlesztési támogatás, abból a gyakorlatban sokszor Mészáros Lőrinc vagy Szíjj László épített utat.
Fontos
Újabb nagy ingatlant vett a Balatonnál a csopakiakkal hadakozó kormányközeli üzletember
Egyetlen cég tett ajánlatot azon az árverésen, amelyet a nemzeti vagyonkezelő a csopaki honvédségi üdülő értékesítésére írt ki. A vevőt már ismerik a helyiek.
A Magyar Telekom akciózott akkorát, hogy levitte a teljes inflációt
Akkora áresést okozott a Telekom tévés-streaminges akciója a KSH módszertana szerint a szolgáltatásoknál, amekkorára 1992 óta nem volt példa.
Addig reformálta a kormány a MÁV-ot, hogy közel került az ingyenesség
A csökkenő utasbevételek miatt már csak évi 26 milliárd forintjába kerülne az államnak, hogy mindenki ingyen vonatozhasson az országban.
