Bár a kamatokra kivetett új adó miatt jelenleg aktuálisabb egy bankszámla nyitása Bécsben, mint egy cukrászdáé, sokan emlékezhetnek még, hogy az 2004-es európai uniós csatlakozás előtt ezzel az elhíresült kérdéssel – “Nyithatok cukrászdát Bécsben?” – szólították meg a magyarokat. Aki mostanáig várt a bécsi cukrászvállalkozással, annak viszont sokkal könnyebb dolga van, mint 20 évvel ezelőtt, a digitalizáció hajnalán lett volna. Ma már az internet segítségével pár perc alatt megtalálható az ideális helyszín, az adatalapú szolgáltatás pedig segíti a versenytárselemzést, megtudható a környéken lakók átlagjövedelme, szociodemográfiai összetétele.
Adatalapú okos megoldások nélkül nehezen lehet elképzelni egy modern várost, ahol a népsűrűség miatt rengeteg adat képződik a közlekedés, a városlakók interakciói nyomán, a közszolgáltatások igénybe vételekor és üzleti téren is. Bár vannak pozitív példák Budapesten is, van még hova fejlődni. Havonta milliárdokat bukik a főváros azon, hogy nem megfelelően használja az adatait – mondta Ilyés Márton, a Budapesti Vállalkozásfejlesztési Közalapítvány vezetője a Smart Budapest Fórumon, hozzátéve, hogy az adatnak önmagában nincs értéke, az a használat, elemzés során keletkezik – az adat nem olaj, nem is ingatlan, így nem a használattal, hanem az idővel kopik.
Bécsre visszatérve: a városi kereskedelmi kamara oldala jelenleg több mint 20 ezer üzlethelységet tartalmaz, az adatbázis bérleti díj, méret, funkció, elhelyezkedés alapján is kereshető, és 67 ezer felhasználója van – mondta Silvia Spendier, az Osztrák Gazdasági Kamara helységgazdálkodási szolgáltatások vezetője a fórumon. Az ingatlankeresőt számos adatalapú szolgálatással egészítik ki, teljesen ingyenesen – ilyen a kiszemelt üzlethelyiség 500 méteres körzetének elemzése, a lakosság összetétele szerint (nem, kor, iskolai végzettség), a napi bejárókkal, ott dolgozókkal, diákokkal is kiegészítve, ha esetleg valaki napi menüben gondolkozna. Elérhetők továbbá vásárlóerővel kapcsolatos adatok az ott élők egy főre jutó jövedelme alapján, de feltérképezik a tervezetthez hasonló profilú üzletek elhelyezkedését, azaz a versenytársakat is. Mindezt közlekedési, parkolási, autómegosztással kapcsolatos adattokkal egészítik ki, a minél pontosabb előre tervezés érdekében.
Jönnek a parkolószenzorok
Forgalomszámláláshoz, az illegális parkolás visszaszorítására is használhatók az aszfaltba telepített, alig észrevehető okosszenzorok. Ezekkel Budapesten az V., a VII. és a XIII. kerületben, valamint Pécsen találkozhatnak a figyelmes járókelők – mondta Csicseri Márta, a parkoláshoz okosszenzorokat telepítő és üzemeltető Smart Lynx Kft. ügyvezetője. Minden szenzornak külön sim-kártyája van és egyetlen elemmel 4-5 évig elüzemelnek.
A szenzorokat nemcsak parkolóhelyek aktuális foglaltságának térképre rakásához lehet használni, hanem például a VII. kerületben az utóbbi években bevezetett forgalomcsillapítási intézkedések hatásának elemzéséhez is. Emellett hasznos egy-egy szenzort illegális parkolóhelyekre is elhelyezni, hogy a közelben lévő közterületes azonnal a helyszínre tudjon menni intézkedni. A jövőben alkalmasak lehetnek a lakossági engedélyes járművek automatikus azonosítására vagy az utcai e-autótöltők foglaltsági adatainak monitorozására, a szabálytalanul, töltési időn felül ott parkoló autók kiszűrésére is.
A valóban zöld vagyongazdálkodás
Egy másik vállalkozás, a Greehill a városi fákat célozta meg. Lézerszkennerrel és 360 fokos kamerával centiméter-pontos pontfelhőt készítenek a teljes városi környezetről, amihez autóval, drónnal vagy a parkokban egy golfkocsihoz hasonló járművel készítik a helyszíni felvételeket. Erre aztán ráeresztik a mesterséges intelligenciát ami felismeri a fákat, és digitális másolatot készít róluk. Fekete Gyula, a cég társalapítója és CTO-ja szerint ezzel a városi faállomány eredményes fenntartásához és gondozásához szükséges adatokat nyernek, amit számos módon fel lehet használni.
Okosóvoda
Csiga Gergely, a XIII. kerület alpolgármestere a Vizafogó és a Meséskert tagóvodák bővítéséről és átalakításáról számolt be – a régi egyszintes panelóvodák helyére “humanizált”, passzív, esővizet gyűjtő, 21. századi igényeknek megfelelő óvodákat alakítottak ki. Jellemző az elszabaduló építőipari árakra, hogy a 2016-ban és 2019-ben átadott óvodák még kevesebb mint 1 milliárd forintból kijöttek, a jövőre elkészülő Gyöngyszem tagóvoda azonban már 2,9 milliárd forint lesz – igaz, ez lesz az ország első okosóvodája.
Budapesten ritkaságszámba megy, hogy parkká minősítettek át építési telkeket a kerületben. Bár a Vizafogón létesített ökopark esetében akár 5 milliárd forintot is kérhetett volna a kerület a telekért, mégis a park mellett döntött. Az 5000 négyzetméteres Thurzó park pedig magántulajdon is volt, egy murvás parkoló, amelyet az önkormányzat sikeresen kisajátított és szintén közparkot alakított ki.
A hosszú élet titka
Bár a nagyvárosok sokkal fenntarthatóbbak, például sokkal kevesebb az egy főre jutó energiafogyasztás, mint az elővárosok és a kistelepülések esetében, folyamatosan ürülnek ki: Budapesten 70 ezerrel kevesebben élnek 2002 óta, míg Érd lakossága 13 ezerrel nőtt Boros Tamás, az Egyensúly Intézet vezetője szerint.
Szerinte jelenleg a legnagyobb veszély a városokra a szuburbanizáció, amelyet a járvány és a home office terjedése is felgyorsított. A jobb életminőség, olcsóbb és nagyobb lakás, rendezettebb, tisztább, zöldebb környezet miatt költöznek sokan a kertvárosokba, ahonnan aztán akár napi szinten ingáznak. Azonban ezek egyfunkciós városok, alvóvárosok, ahol nincsen keveredés és nincsenek meg azok a találkozási pontok, az innováció, amiért a városok virágzanak – mondta. A nagyvárosok, megyeszékhelyek még fenntarthatóbbak is, mint a kertvárosok – Budapesten jóval kevesebb energiát, gázt és villanyt fogyasztanak egy főre vetítve, mint az agglomerácóban és a kistelepüléseken, ráadásul Budapesten 2-2,5 évvel tovább is élnek az országos átlagnál.
