Tavaly indult, de a köztudatba inkább az idén robbant be az OpenAI ChatGPT nevű, mesterséges intelligencia alapú csetbotja (meg mellette egy tucat másik, MI-alapú megoldás). Bár a technológia kezdi kinőni a gyerekcipőt, a világ kormányai egy dolgot mulasztottak el eddig – rendes szabályozási környezetet teremteni az egyébként komoly jogsértésekre is alkalmas, MI-alapú termékeknek.
Az MI több annál, mint egy érdekes beszélgetőtárs vagy kreatív képalkotó, még akkor is, ha a felhasználók zöme számára ez jelenleg a legismertebb területe. A tömeges megfigyelés lehetősége, a dezinformáció terjesztése, sőt, akár fizikai veszély megteremtése is ugyanúgy része ennek a világnak, mint a grafikus nélküli logótervezés.
Az amerikai Data & Society nonprofit szervezet vezetője, Janet Haven a Bloombergnek kifejtette, hogy miért muszáj szabályozni a szektort. „Az az elképzelés, hogy a techcégek megépítenek bármit, amit akarnak, azt elérhetővé teszik az egész világon, a társadalom pedig alkalmazkodik, ahogy tud, az pont az ellentéte annak, ahogyan ezt csinálni kéne.”
Az EU egyébként 2021-ben már megfogalmazott egy szabályozási keretet (Artifical Intelligence Act), ám ezt még nem fogadták el. A csomagban olyan pontok szerepelnek, melyek korlátozzák a mesterséges intelligencia alapú programok használatát bizonyos munkakörökben – például HR-döntések, rendőri intézkedések -, és több mozgásteret engednek a kísérletezésnek a kisebb kockázattal járó szektorokban.
Az Egyesült Államokban helyi, állami és szövetségi szinten is próbálnak lépéseket tenni a szabályozási környezet megteremtéséhez, azonban a Biden-kormányzat által elkészített javaslat (AI Bill of Rights) nem tér ki olyan hangsúlyos részletekre, mint például a tömeges félretájékoztatás lehetősége. Szakértők szerint az is aggodalomra adhat okot, hogy az emberhez nagyon hasonló kommunikációs képességekkel rendelkező csetbotok elterjedése miatt az internet egyre megbízhatatlanabb információforrássá válik.
Az olyan techvállalatok, mint a Google, a Microsoft vagy a ChatGPT-t is kifejlesztő Open AI folyamatosan azt hangsúlyozzák, hogy odafigyelnek az etikai szabályok lefektetésére is, ugyanakkor szerintük az állami szabályozással nemcsak az ő munkájukat lassítják, hanem helyzetbe hozzák Kínát, ahol szintén jelentős erőforrásokat fordítanak az MI-alapú technológiák fejlesztésére. Kínában a kommunista párt már tervezi az olyan appok és weboldalak használatának korlátozását, melyek a ChatGPT-t használják, ennek oka lehet az is, hogy így próbálják fenntartani a cenzúrát, de az is közrejátszhat, hogy próbálnak időt nyerni a helyben kifejlesztett technológiáiknak.
Tech
Jöhetnek a pénztárgépek, amelyek már csak kérésre adnak papíros nyugtát
Az online pénztárgépet 2028 közepéig minden kereskedőnek e-pénztárgépre kell majd cserélnie, ezek már csak külön kérésre fogják kinyomtatni a nyugtát és az áfás számlát.
Világító kutyanyakörvektől jutott milliárdos regionális webshopig három magyar testvér
A pendrive, a longboard és a rovartelep nem jött be, a kutyatáp viszont nagyon, ez a Vargyas testvérek tanulságos útja a nullától az egymilliárdig.
Magyarországon alig ismert márkák hajtják a világ okostelefon-piacát
Az Apple és a Samsung egyaránt visszaesett, a hasító kínai márkáknak köszönhetően azonban tavaly újra nőttek az eladások.
Fontos
Olyasmiben látott értéket, amiben más nem, erre alapozva válna globális céggé a magyar Datapao
A magyar adatelemző cég az egyike az ezer leggyorsabban növekvő európai cégnek a Financial Times szerint. De hogyan jutottak ide?
Ezért nem tud ma beszállni az árversenybe a sarki élelmiszerbolt
Az árrésstop minden korábbinál jobban megmutatta, milyen hatalmas előnyben vannak a nagy boltláncok a beszerzések terén a kisboltokhoz képest.
Meglepő városokban kell keresni a leggyorsabban dráguló lakótelepi lakásokat
Az abszolút listán Pest és Debrecen kiszorította Győrt és Sopront, de a leggyorsabb áremelkedés Komlón, Várpalotán, Miskolcon és Szegeden ment végbe.
