Az atomerőművekkel tudja igazán bebetonozni a nemzetközi befolyását Oroszország
Az ukrajnai invázió megindulásával együtt az orosz energiaexport is szárnyra kapott, ezzel nemcsak a Kreml bevételeit, hanem az orosz befolyást is generációkra bebetonozva a nemzetközi piacokon.
Az Egyesült Királyságban található Royal United Services Insitute gyűjtése alapján az orosz nukleáris fűtőanyagok és ehhez kapcsolódó technológiák értékesítése 20 százalékos növekedést mutatott 2022-ben, a vevők között pedig az európai országok kimagasló helyet foglalnak el.
A cikk szerint az ebből befolyó pénznél sokkal fontosabb az a politikai befolyás, amit Oroszország a Roszatom terjeszkedésével el tud érni, és
amely évtizedes távlatokban is szilárdan ki tud tartani.
Persze egy atomerőmű építéséhez jelentős pénzösszeg kell, amit általában Oroszország meg is hitelez, de az erőművek kiszolgálása, az alkalmazottak kiképzése és a fűtőanyaggal történő ellátása is a függőségi viszonyt erősíti. A Roszatom szállítja az egyötöd részét annak a dúsított uránmennyiségnek, melyet az Egyesült Államokban található 92 atomerőmű használ fel, és amelyek összesen 100 millió embert energiaszükségletét szolgálják ki.
Olyan NATO-országok, mint Bulgária, Magyarország, Szlovákia, Csehország továbbra is folyamatosan vásárolnak Oroszországtól fűtőanyagot, de még az ukrán atomerőművek is rászorulnak az orosz importra. Ám míg Bulgária vagy Finnország próbál elszakadni az orosz befolyástól, és máshonnan beszerezni ezeket, Magyarország inkább szorosabbra próbálja húzni a szövetséget Putyinnal – Paks 2 megépítését például egy nem nyilvános tenderen nyerték el az oroszok, úgy, hogy a 10 milliárd eurós költségű beruházás 80 százalékát ők hitelezik meg. Mire az atomerőmű elkészül, az EU egyik legnagyobb külföldi beruházása lesz.
A Roszatom vezetője, Alekszej Lihacsov nemrég azt mondta, hogy további 10 országgal már tárgyalnak új beruházásokról, ebből 3-4 már a megállapodás küszöbén jár.
Tech
Jöhetnek a pénztárgépek, amelyek már csak kérésre adnak papíros nyugtát
Az online pénztárgépet 2028 közepéig minden kereskedőnek e-pénztárgépre kell majd cserélnie, ezek már csak külön kérésre fogják kinyomtatni a nyugtát és az áfás számlát.
Világító kutyanyakörvektől jutott milliárdos regionális webshopig három magyar testvér
A pendrive, a longboard és a rovartelep nem jött be, a kutyatáp viszont nagyon, ez a Vargyas testvérek tanulságos útja a nullától az egymilliárdig.
Magyarországon alig ismert márkák hajtják a világ okostelefon-piacát
Az Apple és a Samsung egyaránt visszaesett, a hasító kínai márkáknak köszönhetően azonban tavaly újra nőttek az eladások.
Fontos
Olyasmiben látott értéket, amiben más nem, erre alapozva válna globális céggé a magyar Datapao
A magyar adatelemző cég az egyike az ezer leggyorsabban növekvő európai cégnek a Financial Times szerint. De hogyan jutottak ide?
Ezért nem tud ma beszállni az árversenybe a sarki élelmiszerbolt
Az árrésstop minden korábbinál jobban megmutatta, milyen hatalmas előnyben vannak a nagy boltláncok a beszerzések terén a kisboltokhoz képest.
Meglepő városokban kell keresni a leggyorsabban dráguló lakótelepi lakásokat
Az abszolút listán Pest és Debrecen kiszorította Győrt és Sopront, de a leggyorsabb áremelkedés Komlón, Várpalotán, Miskolcon és Szegeden ment végbe.
