Ahogy a fejlett világban haladnak előre a lakosság tömeges beoltásával, egyre többször merül fel, hogy a fertőzés elleni védettséget (oltással vagy a betegség legyűrésével) megszerző emberek ne csak papíron, hanem digitálisan is kapjanak erről igazolást. Sok európai állam is tervezi hasonlónak a bevezetését, Magyarországon is dolgoznak rajta, de ahogy például a Telex is megírta ma, egyelőre egy főleg plasztikkártya kiadására koncentráló rendelet jelent meg, a későbbi mobilapplikációs igazolás tervével.
Egy jól megvalósított digitális vakcinaútlevél azért lenne nagy eredmény, mert kulcsszerepet kaphatna a korlátozások feloldásában. A szolgáltatásokat fokozatosan meg lehetne nyitni azok előtt az emberek előtt, akik bizonyítani tudják, hogy védettséget szereztek a koronavírus ellen.
Ahogy azonban a Technology Review is írja, az elmélet ezúttal is sokkal könnyebb, mint a gyakorlat.
Dánia nemrég jelentette be, hogy 3-4 hónapon belül kész lesz a digitális “korona útlevelével”, amellyel például az üzleti célú utazásoknál sok könnyítést vezethetnek be. A projekt előkészítésébe bevont Dán Iparszövetség azt szeretné, ha az útlevél a gyakorlatban egy mobilalkalmazás lenne, amely automatikusan frissül, és minden aktuális járványügyi adatot tartalmaz.
Technológiai szempontból ennek tulajdonképpen nincs is semmilyen akadálya, többféle megoldás is ott hever már az asztalon, és ezek szinte azonnal bevethetőek. Az IBM például egy blokklánc alapú szoftvert ajánl a dán kormánynak, amelynek tesztje akár egy héten belül elindítható.
A gyakorlatban mindez úgy néz ki, hogy a felhasználó letölt egy alkalmazást a telefonjára, hozzájárul az adatai használatához, és amikor repülőre szeretne szállni, vagy be szeretne térni egy étterembe, akkor az applikációban egy QR-kódot generál. Ezt a kódot olvassa le a reptér vagy az étterem, és ez alapján dönti el, hogy engedi-e igénybe venni a szolgáltatást.
A megoldatlan kérdés nem technológiai, hanem jogi, etikai és virológiai. Azt lesz ugyanis nehéz eldönteni, hogy milyen érzékeny adatokat lehet megadni egy ilyen applikáció mögött álló informatikai rendszernek. A Dán Iparszövetség például azt szeretné, ha az alkalmazásból nem csak az derülne ki, hogy a használója be van-e oltva, hanem az is, hogy van-e negatív tesztje, vagy átesett-e a fertőzésen.
A magyarországi rendelet szerint a telefonos alkalmazás az oltott nevét, TAJ-számát, az oltás idejét, a védőoltás típusát és azt fogja tartalmazni, hogy a tulajdonosának van-e védettsége. Ám hogy ez utóbbit hogyan határozzák meg, arra várhatóan elég bonyolult szabályokat kell majd alkotni.
A virológusok szerint azonban ezek meglehetősen problémás megoldások. Allan Randrup Thomsen, a Koppenhágai Egyetem szakértője például arra hívja fel a figyelmet, hogy a vakcinák kiváló eredményei ellenére is egy beoltott ember még lehet fogékony a fertőzésre. Ahogy mondja, egy színházi előadásnál például jó lehet a vakcinaútlevél, de ha egy 100 ezres fesztivált akarnak rendezni, és a résztvevők egy 90-95 százalékban hatásos oltással vannak beoltva, akkor ott akár 5 ezer olyan ember is lehet, aki tudtán kívül védtelen.
Az egyes országok hasonló törekvéseit is egyeztetni kell majd, hiába van egy dán üzletembernek dán digitális igazolása, ha azt külföldön nem ismerik el. Görögország és Izrael nemrég kölcsönösen megállapodott, hogy a beoltott lakosainak korlátozás nélkül engedi az utazást a két ország között, Svédország és az Egyesült Királyság pedig a nyárra készül saját vakcinaútlevéllel.
Ezek jogi és technológiai átjárhatóságát az Európai Unió szerveinek kellene megteremteni, de például két meghatározó állam, Németország és Franciaország eddig a magánszféra sérthetetlenségére hivatkozva ellenzett minden hasonló törekvést. Az Egyesült Államokban pedig eleve nehézkessé teszi a helyzetet, hogy az egészségügyi adatok tárolása és kezelése sem központosított.
Tech
Fontos