Nem szokásunk rácsodálkozni a közmű jellegű szolgáltatásokra. Ritkán kiáltunk fel meglepetésünkben, hogy víz jön a csapból. Ugyanilyen közműszolgáltatás az internet is. Van, hogy szerelik, újra kell indítani a kábelmodemet, de alapvetően megbízhatóan működő technológiának gondoljuk. Arra viszont senki nem számított, hogy egy világszintű járvány miatt jelentősen megnő az internet iránti igény. Körbejárjuk, mivel jár ez.
Múlt hét szombaton abszolút csúcsot lehetett látni a Budapest Internet Exchange (BIX) forgalomcserélő központ grafikonjain. Ez az intézmény az egyik, ahol a netszolgáltatók és egyéb hálózati szereplők rendszerei össze vannak kötve. A BIX-en látható adatok azonban nem írják le tökéletesen, hogy mi történik a magyar interneten. A nagy szolgáltatók létrehoztak közvetlen adatcsere-kapcsolatokat is (ezt hívják privát peeringnek), az itt zajló forgalomról azonban nincs nyilvánosan elérhető statisztika. Az viszont egészen biztos, hogy ha a BIX-en csúcs van, akkor máshol is megnőtt a terhelés.
Egyhetes BIX-grafikon: látszik a hétvége a görbéken
Miszori Attila, a BIX elnökségi tagja úgy becsli, hogy a magyarországi forgalom 20-25 százaléka bonyolódhat a legendás, Victor Hugo utcai forgalomcserélőn keresztül. A szolgáltatók nagy része hibrid hálózatot üzemeltet, BIX-es és privát kapcsolatokat egyaránt használva. Ugyanakkor a BIX-nek nem is célja már jó ideje, hogy a központ legyen. Megfelel nekik az a szerep, hogy akik gyors kapcsolaton szeretnék az Amazon vagy a Google hálózatát elérni – mindkét internetes óriás jelen van a BIX-ben -, azok csatlakoznak a forgalomcserélőhöz.
Van még vas!
Azt is elmondta a szakember, hogy a BIX a jelenlegi forgalom kétszeresét is képes kezelni. Ugyanakkor már tervben vannak a fejlesztések, amelyek megduplázzák a kapacitást. „Ha jól végezzük a dolgunkat, nem nagyon van szó rólunk” – mondta Miszori.
(Fotó: Kev CC-BY-SA)
A szakembertől azt is megkérdeztük, hogy a hazai hálózati infrastruktúrában hol lehetnek a szűk keresztmetszetek. A végfelhasználók – azaz mi – internetezési élményét ugyanis nem az befolyásolja, hogy jó-e az adatcsere a netszolgáltatók között. Hanem, hogy gyorsan tölt-e be a G7.hu, vagy várni kell-e a Gmail megnyitására. Ez viszont nem feltétlenül a felső szintű kapcsolatokon múlik.
A felhasználó hamarabb fut bele abba, hogy az a helyi alközpont, amihez csatlakozik, túlterhelődik, mint abba, hogy elfogy a sávszélesség külföldi célpontok felé. A kábeles hálózatokon használt DOCSIS szabvány vagy az optikai hálózatokon használt GPON szabvány határai érdekesebbek a végfelhasználó számára. Különösen egy olyan helyzetben, amikor a nyugodt hétköznapi forgalomnál jóval többet kell lekezelniük az egyes szegmenseknek.
Lesz-e otthon internet?
Ilyen szituációkra sajnos nincs általános tanács. Amennyiben a hálózat nem bírja, úgy abban lehet reménykedni, hogy ezt a szolgáltató is észleli és fejlesztésbe kezd. Természetesen megkérdeztük az ország három legnagyobb internetszolgáltatóját, és ketten válaszoltak is. A Vodafone által éppen felvásárolt – és amúgy is belvárosi hálózatbővítésbe kezdő – UPC szóvivője szerint:
A hálózat stabilitását szolgáló kapacitásbővítéseket elvégeztük. Szakembereink folyamatosan figyelik a helyzet alakulását, és megteszik a szükséges lépéseket annak érdekében, hogy az ügyfelek részére biztosítani tudjuk az otthoni munkavégzéshez, tanuláshoz és szórakozáshoz szükséges feltételeket az elkövetkező időszakban.
A Telekom sem mondott annál többet, mint hogy:
(…) folyamatosan figyelemmel kísérjük az eseményeket, monitorozzuk hálózatunkat, és mindent megteszünk a kapacitások megfelelő kezelése, lehetséges bővítése érdekében. Amennyiben úgy látjuk, hogy a hálózat biztonságát veszélyeztetné a fokozott forgalom, elő vannak készítve olyan védelmi intézkedési terveink, amelyekkel be tudunk avatkozni, és amelyekkel a szolgáltatások hálózati szintű biztonságos működtetése továbbra is fenntartható.
A Digi az általunk megjelölt határidőig azt sem nyugtázta, hogy kérdeztünk tőlük valamit.
A netszolgáltatói válaszokból kitűnik, hogy lokális problémákra készülnek. A szolgáltatás folyamatossága azon áll vagy bukik, hogy az adott szegmensen van-e elég elérhető erőforrás. Várhatóan nem a gerinchálózat vagy a külföldi kapcsolat lesz a szűk keresztmetszet.
Ha elmegy a drótos net, ott a mobil!
El kell áruljunk egy csúnya titkot: valójában a mobilnet is drótos internet. Csak a legközelebbi bázisállomás és a telefonunk között közlekednek rádión az adatok, onnantól többnyire optikai kábelen – vagy közvetlen mikrohullámú kapcsolatokon – folytatják az útjukat. Hogy miért? Mert az gyorsabb és egyszerűbb is.
Fotó: AFP/Europress
Az azonban reményre ad okot, hogy a mobilszolgáltatók mindegyike úgy döntött az otthoni munkavégzés bejelentésének napjaiban, hogy megnöveli ügyfeleinek adatkeretét. A Telekom számokat is közölt kérdésünkre válaszolva: a mobil-adatforgalom 25-30 százalékkal nőtt, és 35 százalékkal többet mobiltelefonáltunk. Legalább ennyire meglepő, hogy
a vezetékes telefonhívások is nőttek, rögtön 90 százalékkal.
Hol lehet csökkenteni a terhelést?
A Pornhub lassan már világszerte bejelentette, hogy a vírussal küzdő országokban ingyenessé teszi a prémium csomagját. A pornóipari nagyhatalomként magát kicsi, menő játékosnak feltüntető cég esetében nem ritka egy ilyen marketinglépés. Korábban, a 2017-es bostoni hóhelyzet során egy-két hóekét is az utakra küldtek azzal a felirattal, hogy „a miénk nagyobb”. És bár ezek a gépek túl sok hasznot nem hajtottak, a cég betakarította a kommunikációs előnyt.
#Pornhubplows #savingtheworld pic.twitter.com/MYb4XOgkNA
— Pornhub ARIA (@Pornhub) March 15, 2017
Az Európai Unió már a hónap közepén, március 19-én kérte a streamingszolgáltatókat, hogy ha egy mód van rá, csökkentsék a sávszélesség iránti igényüket. A Netflix és a YouTube az elsők között ígérte meg, hogy a 4K-s és HD-s streaming helyett mérsékeltebb felbontásban és sávszélesség-igénnyel sugározzák a műsoraikat. Mérések még nem állnak rendelkezésre, hogy ebből mit teljesítettek. A Netflix még határozottan nem SD-ben ad. Azonban az ilyen korlátozásokra szükség lehet, ha a Telekom által jelzett 25-30 százalékos pluszterhelésénél több jelentkezik.
Magyarországi felhasználóként egyelőre nem érdemes amiatt aggódni, hogy reggel lajtoskocsival fogják kihordani a netet, és esténként gyertyafénynél nézzük majd a tévét. Azonban az ígért és a garantált sávszélesség közti különbséget megtanulhatjuk. Aggódni nem érdemes, észnél lenni viszont soha nem káros.
Tech
Egyre többen látják pesszimistán a mesterséges intelligencia jövőjét
Energiaigényes infrastruktúra, kis haszon nagy költségek mellett, a dotkomhoz hasonló piaci buborék: egyre több a borúlátó elemzés az elmúlt másfél év slágertechnológiájáról.
Jobban megéri elektromos autóval a napelemes program, amelyre 32 ezren jelentkeztek?
Ha már úgyis lesz kedvezményes árú napelem a tetőn, érdemes e-autót tölteni vele? Éjszakai műszakban dolgozóknak és benzint kiváltóknak biztos, egyébként nem annyira.
Magyar cég dobta piacra a világ első teljes körű kvantumtitkosítási megoldását
A kvantumszámítógépek elavulttá teszik a mai titkosításokat, de van már olyan megoldás, amely szövegek és fájlok mellett a hang- és konferenciahívásokat is védi.
Fontos
Tele van kérdőjelekkel az álomszerű utasszám-növekedés, amit a MÁV kommunikál
Egyelőre nem látszik, hogy az ország- és vármegyebérletek bevezetése óta érdemben nőtt volna a közösségi közlekedést választók száma.
Csak egy rekordot hagyott érintetlenül Magyarország eddigi legdurvább hőhulláma
Végül 15 napig volt érvényben hőségriasztás, de hétfőre is meg lehetett volna hosszabbítani. Az abszolút melegrekord nem dőlt meg, de sok más csúcs igen.
A számok nem indokolják, hogy vendégmunkásokkal dolgoztató beruházót támogasson a kormány Nógrádban
Ha viszont a cég korábbi nyilatkozataival összhangban helyieket vesznek fel, akkor megtérülhet az állami ösztönzés, hiszen majdnem 10 ezren keresnek munkát a megyében.
