Hírlevél feliratkozás
Avatar
2020. március 29. 18:34 Tech

Az internet bírja, de így is duplázódott a vonalas telefonforgalom

Nem szokásunk rácsodálkozni a közmű jellegű szolgáltatásokra. Ritkán kiáltunk fel meglepetésünkben, hogy víz jön a csapból. Ugyanilyen közműszolgáltatás az internet is. Van, hogy szerelik, újra kell indítani a kábelmodemet, de alapvetően megbízhatóan működő technológiának gondoljuk. Arra viszont senki nem számított, hogy egy világszintű járvány miatt jelentősen megnő az internet iránti igény. Körbejárjuk, mivel jár ez.

Múlt hét szombaton abszolút csúcsot lehetett látni a Budapest Internet Exchange (BIX) forgalomcserélő központ grafikonjain. Ez az intézmény az egyik, ahol a netszolgáltatók és egyéb hálózati szereplők rendszerei össze vannak kötve. A BIX-en látható adatok azonban nem írják le tökéletesen, hogy mi történik a magyar interneten. A nagy szolgáltatók létrehoztak közvetlen adatcsere-kapcsolatokat is (ezt hívják privát peeringnek), az itt zajló forgalomról azonban nincs nyilvánosan elérhető statisztika. Az viszont egészen biztos, hogy ha a BIX-en csúcs van, akkor máshol is megnőtt a terhelés.

Egyhetes BIX-grafikon: látszik a hétvége a görbéken

Miszori Attila, a BIX elnökségi tagja úgy becsli, hogy a magyarországi forgalom 20-25 százaléka bonyolódhat a legendás, Victor Hugo utcai forgalomcserélőn keresztül. A szolgáltatók nagy része hibrid hálózatot üzemeltet, BIX-es és privát kapcsolatokat egyaránt használva. Ugyanakkor a BIX-nek nem is célja már jó ideje, hogy a központ legyen. Megfelel nekik az a szerep, hogy akik gyors kapcsolaton szeretnék az Amazon vagy a Google hálózatát elérni – mindkét internetes óriás jelen van a BIX-ben -, azok csatlakoznak a forgalomcserélőhöz.

Van még vas!

Azt is elmondta a szakember, hogy a BIX a jelenlegi forgalom kétszeresét is képes kezelni. Ugyanakkor már tervben vannak a fejlesztések, amelyek megduplázzák a kapacitást. „Ha jól végezzük a dolgunkat, nem nagyon van szó rólunk” – mondta Miszori.

(Fotó: Kev CC-BY-SA)

A szakembertől azt is megkérdeztük, hogy a hazai hálózati infrastruktúrában hol lehetnek a szűk keresztmetszetek. A végfelhasználók – azaz mi – internetezési élményét ugyanis nem az befolyásolja, hogy jó-e az adatcsere a netszolgáltatók között. Hanem, hogy gyorsan tölt-e be a G7.hu, vagy várni kell-e a Gmail megnyitására. Ez viszont nem feltétlenül a felső szintű kapcsolatokon múlik.

A felhasználó hamarabb fut bele abba, hogy az a helyi alközpont, amihez csatlakozik, túlterhelődik, mint abba, hogy elfogy a sávszélesség külföldi célpontok felé. A kábeles hálózatokon használt DOCSIS szabvány vagy az optikai hálózatokon használt GPON szabvány határai érdekesebbek a végfelhasználó számára. Különösen egy olyan helyzetben, amikor a nyugodt hétköznapi forgalomnál jóval többet kell lekezelniük az egyes szegmenseknek.

Lesz-e otthon internet?

Ilyen szituációkra sajnos nincs általános tanács. Amennyiben a hálózat nem bírja, úgy abban lehet reménykedni, hogy ezt a szolgáltató is észleli és fejlesztésbe kezd. Természetesen megkérdeztük az ország három legnagyobb internetszolgáltatóját, és ketten válaszoltak is. A Vodafone által éppen felvásárolt – és amúgy is belvárosi hálózatbővítésbe kezdő – UPC szóvivője szerint:

A hálózat stabilitását szolgáló kapacitásbővítéseket elvégeztük. Szakembereink folyamatosan figyelik a helyzet alakulását, és megteszik a szükséges lépéseket annak érdekében, hogy az ügyfelek részére biztosítani tudjuk az otthoni munkavégzéshez, tanuláshoz és szórakozáshoz szükséges feltételeket az elkövetkező időszakban.

A Telekom sem mondott annál többet, mint hogy:

(…) folyamatosan figyelemmel kísérjük az eseményeket, monitorozzuk hálózatunkat, és mindent megteszünk a kapacitások megfelelő kezelése, lehetséges bővítése érdekében. Amennyiben úgy látjuk, hogy a hálózat biztonságát veszélyeztetné a fokozott forgalom, elő vannak készítve olyan védelmi intézkedési terveink, amelyekkel be tudunk avatkozni, és amelyekkel a szolgáltatások hálózati szintű biztonságos működtetése továbbra is fenntartható.

A Digi az általunk megjelölt határidőig azt sem nyugtázta, hogy kérdeztünk tőlük valamit.

A netszolgáltatói válaszokból kitűnik, hogy lokális problémákra készülnek. A szolgáltatás folyamatossága azon áll vagy bukik, hogy az adott szegmensen van-e elég elérhető erőforrás. Várhatóan nem a gerinchálózat vagy a külföldi kapcsolat lesz a szűk keresztmetszet.

Ha elmegy a drótos net, ott a mobil!

El kell áruljunk egy csúnya titkot: valójában a mobilnet is drótos internet. Csak a legközelebbi bázisállomás és a telefonunk között közlekednek rádión az adatok, onnantól többnyire optikai kábelen – vagy közvetlen mikrohullámú kapcsolatokon – folytatják az útjukat. Hogy miért? Mert az gyorsabb és egyszerűbb is.

Fotó: AFP/Europress

Az azonban reményre ad okot, hogy a mobilszolgáltatók mindegyike úgy döntött az otthoni munkavégzés bejelentésének napjaiban, hogy megnöveli ügyfeleinek adatkeretét. A Telekom számokat is közölt kérdésünkre válaszolva: a mobil-adatforgalom 25-30 százalékkal nőtt, és 35 százalékkal többet mobiltelefonáltunk. Legalább ennyire meglepő, hogy

a vezetékes telefonhívások is nőttek, rögtön 90 százalékkal.

Hol lehet csökkenteni a terhelést?

A Pornhub lassan már világszerte bejelentette, hogy a vírussal küzdő országokban ingyenessé teszi a prémium csomagját. A pornóipari nagyhatalomként magát kicsi, menő játékosnak feltüntető cég esetében nem ritka egy ilyen marketinglépés. Korábban, a 2017-es bostoni hóhelyzet során egy-két hóekét is az utakra küldtek azzal a felirattal, hogy „a miénk nagyobb”. És bár ezek a gépek túl sok hasznot nem hajtottak, a cég betakarította a kommunikációs előnyt.

Az Európai Unió már a hónap közepén, március 19-én kérte a streamingszolgáltatókat, hogy ha egy mód van rá, csökkentsék a sávszélesség iránti igényüket. A Netflix és a YouTube az elsők között ígérte meg, hogy a 4K-s és HD-s streaming helyett mérsékeltebb felbontásban és sávszélesség-igénnyel sugározzák a műsoraikat. Mérések még nem állnak rendelkezésre, hogy ebből mit teljesítettek. A Netflix még határozottan nem SD-ben ad. Azonban az ilyen korlátozásokra szükség lehet, ha a Telekom által jelzett 25-30 százalékos pluszterhelésénél több jelentkezik.

Magyarországi felhasználóként egyelőre nem érdemes amiatt aggódni, hogy reggel lajtoskocsival fogják kihordani a netet, és esténként gyertyafénynél nézzük majd a tévét. Azonban az ígért és a garantált sávszélesség közti különbséget megtanulhatjuk. Aggódni nem érdemes, észnél lenni viszont soha nem káros.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkAlig van párja a magyar internetnek a világonEgy nagyjából tipikusnak tekinthető 5 gigás HD minőségű filmet itthon 20 perc alatt lehet letölteni. Ugyanez Jemenben másfél nap.

G7 támogató leszek! Egyszeri támogatás / Előfizetés

Tech Digi internet járvány koronavírus Magyar Telekom UPC Olvasson tovább a kategóriában

Tech

Bucsky Péter
2024. március 28. 12:41 Támogatói tartalom, Tech

Hidrogén-rásegítéses elektromos autóbuszokkal hatékonyabban zöldíthető a hazai buszállomány

Még keresik az ideális alternatív megoldást a buszüzemeltetők, de a Mercedes-Benz hidrogénes megoldása költséghatékony működésével áttörést hozhat a fenntartható közösségi közlekedésben.

Pintér Róbert
2024. március 15. 04:36 Tech, Világ

Már most is nyomasztó a totális megfigyelőrendszer Kínában, de lesz ez még rosszabb

Az új technológiák lehetővé teszik egy digitális szörnyállam létrejöttét, Kína egyre inkább annak intő példája, hogyan ne akarjunk társadalmat építeni.

Hidi János
2024. március 9. 04:36 Tech, Világ

Vihar előtti csend van az elektromos autók piacán

Az év végén látott számokból sokan azt a következtetést vonták le, hogy mégsem zajlik olyan gyorsan a villanyautós átállás, de ez csupán átmeneti lassulás.

Fontos

Torontáli Zoltán
2024. április 13. 04:34 Élet, Világ

Melyik paradicsom környezetbarátabb, a kiskertből szedett vagy a boltban vett?

Egy amerikai kutatás arra hívja fel a figyelmet, hogy a kérdésre nem is olyan egyértelmű a válasz.

Bucsky Péter
2024. április 12. 04:34 Adat, Közélet

Nem látszik, hogy ellenzéki vezetés alatt dübörögne a budapesti kerékpáros fejlesztés

A biciklizés aránya már nem nő a fővárosban, és a budapesti infrastruktúra sok összehasonlításban le van maradva, még régiós szinten is.

Kiss Péter
2024. április 11. 04:34 Pénz

A kínai ingatlanpiaci válság Amerikával ellentétben nem fog rendszerszintű krízissé fajulni

Az ország új növekedési modellje már nem az ingatlanpiacra fog támaszkodni, így annak gazdasági súlya tovább csökken, és ez a részvénypiacra is hatással lesz.