1983. nem csak azért volt fontos év a popzene történetében, mert a lemezlisták élére került Michael Jackson Thriller albuma, megalakult a Red Hot Chili Peppers, vagy mert megjelent az első CD-formátumban kiadott album az Egyesült Államokban. Ebben az évben született meg egy olyan technológia, ami nagyobb hatással volt a zenére, mint a fenti események bármelyike – pedig az átlagos zenehallgató nagy eséllyel nem is hallott róla.

Ebben az évben vált szabvánnyá az 1980-ban a szintetizátorgyártók szövetsége által létrehozott ajánlásként született MIDI (Musical Instrument Digital Interface), ami a szintetizátorok közötti információáramlást tette jóval egyszerűbbé. Ha nem is lesz ennyire forradalmi hatása, a várhatóan az idei év során boltokba kerülő MIDI 2.0-ás technológia szintén jelentős hatással lehet majd a zenére.

De mi is ez a MIDI? Egy olyan protokoll, amivel a digitalizált információt audio formátummá alakítják. Ez azt jelenti, hogy amikor egy zenész egy MIDI-kompatibilis eszközön játszik, akkor az eszköz (ami a legtöbbször dobgép vagy szintetizátor) digitalizálja az információt, ami a zene lejátszása közben keletkezik.

Egy szintetizátor esetében például felveszi, hogy milyen hangokat játszott, milyen erősséggel. A zenei producerek ezt aztán a saját ízlésüknek megfelelően tudják módosítani, például egy adott hangsor mélyebbre vagy magasabbra hangolásával, vagy egy adott zenei motívum erősségének változtatásával.

De nem csak erre képes a MIDI: az igazán nagy szám az benne, hogy egy pillanat alatt ki lehet cserélni egy adott hangsáv hangzását.

Ahol egy dalban például eredetileg zongora volt, oda pillanatok alatt hárfát, vagy gitárt lehet tenni a MIDI-nek köszönhetően.

Ez a technológia annyira meghatározó volt, hogy Kakahasi Ikutaro és Dave Smith 2013-ban Grammy-díjat kaptak a megalkotásáért. A MIDI a mai modern zeneiparban kikerülhetetlen technológia, és gyakorlatilag minden olyan zenében dolgoznak vele, ahol számítógépeket használnak.

A MIDI-nek ugyanakkor vannak hiányosságai. Az egyik, hogy minden információ 7 bitben van kódolva, így egy adott zenei információ, tehát például hangmagasság, vagy hangerősség értéke 0 és 127 között helyezkedhet el. Az új verzió 32 bites kódolása már jóval szofisztikáltabb hangzásokat tesz lehetővé. A másik hiányossága, hogy a nyugati, hét egész és öt félhangra épülő zenét veszi sztenderdnek, tehát

a keleti zenékre jellemző negyedhangok, vagy más félhangok közötti hangok csak utólagos módosítással érhetőek el benne.

Ezen változtat például jelentősen a MIDI 2.0, ahogy az a videóban is hallható.

A másik jelentős változás az adatátvitel gyorsasága lesz, a MIDI 2.0-val ugyanis jóval kisebb lesz a jel leadása és a hang megszólalása közötti időszak. Ez jóval természetesebb hangzást adhat a MIDI-szintetizátoroknak.

A másik nagy változás pedig az, hogy a MIDI 2.0 véget vethet a szintetizátorok domininciájának a zenében, az úgynevezett MIDI-kontrollerek eddig ugyanis túlnyomó többségükben zongorák voltak (miközben persze más hangvezérlők, például az Ableton Push is egyre népszerűbbé vált az elmúlt években).

A MIDI 2.0 kifinomultsága nagy eséllyel lehetővé teszi majd, hogy gitárral, vagy vonós és fúvós hangszerekkel is éppen annyira kényelmes legyen MIDI-formátumú jel felvétele, mint amilyen a zongora alapú eszközökön volt. A Quartznak nyilatkozó zenészek szerint mindez alapjaiban változtathatja meg a sorozatok, filmek zenéit, amikben jellemzően sok a vonós és fúvós hangszer, és amiket általában MIDI-ben vesznek fel.

G7 támogató leszek! Egyszeri támogatás / Előfizetés

Tech midi 2.0 szintetizátor technológia zene Olvasson tovább a kategóriában