Kevesen válaszolnák a mi volt az emberiség legtartósabb találmánya kérdésre azt, hogy a kódex. Pedig az időszámításunk előtti első században megjelenő, a hatodik századra pedig egyeduralkodóvá váló információtárolási forma remekül működik ma is. Ma már persze könyvnek hívjuk, teljesen más eljárással állítjuk elő, más nyersanyagokat használunk hozzá, de a forma alig változott. A kódex tartósságát az adhatja, hogy elég kompakt, a fedeleket összezárva rendkívül strapabíró, és egyben takarékos – mindkét oldalra lehet írni! – információhordozó.
A forma egyes jellemzőit tovább is örökítettük. Könyv alakúak voltak a legelső tenyérszámítógépek. Például az Atari Portfolio, amivel John Connor a Terminátorban feltört egy bankautomatát. Ilyen alakú a laptop, és a legtöbb táblagép is kapott valami védőborítót. Mindezt azért, mert az összehajtott gép viszonylagos biztonságban van a külső behatásoktól.
A könyv másik tulajdonságát, hogy információt jelenítsen meg mindkét lapján, már nehezebben tudja meglépni a technológia, pedig folyamatosan próbálkozik vele. Nagy, látványos kivétel talán egy volt eddig: a DS dupla képernyős konzolból több generációnyit gyártott le és adott el a Nintendo. Az évtizedek tapasztalatgyűjtő akcióiról még lesz szó, de előbb nézzük, hogy most mit gondol az ipar a dupla kijelzős gépekről.
A Microsoft a héten jelentette be a Surface Neo és Surface Duo gépeit, amelyek majd jövőre kerülnek a boltba. Az előbbi egy nagy alakú notesz alakú, két kijelzős, a Windows 10X operációs rendszert futtató gép. A kijelzőre rajzolhatunk tollal, a szövegablakokba írhatunk a géphez járó billentyűzettel. A Duo viszont mobiltelefon, ami Androidot futtat, és első ránézésre annyiban különbözik a Samsung Galaxy Foldtól, hogy meg se próbáltak hajlítható kijelzőt tervezni hozzá. Helyette a zsanér két oldalán két kijelzőpanel található. Ez az egyszerű, kevésbé csinos megoldás, ami viszont kevésbé sérülékeny és egyszerűbben szervizelhető. A könyv logika még itt is működik.
Ha már ide rángattuk, érdemes megemlíteni, hogy a Samsung sem tett le teljesen a Galaxy Foldról. Hiába derült ki az első kiosztott tesztpéldányokról, hogy ha egy kis kosz jut a zsanérok közé, akkor önmegsemmisítő módba kapcsolva eltörik a drága hajlékony kijelzőt. Ha pedig sikerül koszmentes környezetben üzemeltetni, akkor még a tesztelő is könnyen tönkreteheti, például azzal, hogy leválasztható védőfóliának nézi a kijelző felső rétegét. (Érezzük, az utóbbi esetben az újságíró volt az idióta. Erről az egészről itt írtunk bővebben.)
A tavaly piacra dobott, februárra megbukott és őszre újratervezett Foldot október nyolcadikától lehet megvenni pár országban. A Samsung szó szerint megpróbálta betömni a lyukakat, elzárták azokat az utakat, ahol por vagy zsebpiszok juthatott zsanérok közé. Emellett néhány kozmetikai változtatást is végrehajtottak, és lehetetlenné tették a hajlítható kijelző felső rétegének lehántását. A hajlítható kijelzőbe egyelőre csak a Samsung szeretett bele. A koreai LG belenyugodott abba, hogy két kijelzőt és egy egyszerű zsanért egyszerűbb üzembiztosan megépíteni. Már piacon is van G8X ThinQ nevű két képernyős csúcstelefonjuk.
A Microsoft, ami korábban az új típusú számítógépekkel való kísérletezésben élen járt, most viszonylag későn ébredt. Mire az új Surface gépeket bemutatták, már hallhattunk az Intel Honeycomb Glacier (azaz lépesgleccser) nevű koncepciójáról, ami egy dupla zsanérzatú, a billentyűzet egy részét egy kisebb kijelző elhelyezéséért feláldozó laptopszerű kütyü.
Sőt a jövőszagú, de a mindennapi használatra kicsit alkalmatlannak tűnő gépek rajongói már tavaly megnézhettek egy hasonló gépet, amit az Asus dobott piacra Precog néven. A hajtogathatós kijelzők mellett a laptop még erős mesterséges intelligenciás funkciókat is ígért. Lehet, hogy az Asus marketingesei nem gondolkodtak el azon, hogy vacak ötlet egy, az embereket a bűntett elkövetése előtt bűnösnek minősítő filmbeli ötlet után elnevezni a gépet.
A technológiai ipar régen tanítja arra a társadalmat, hogy attól, hogy egy ötlet rossz, még meg lehet próbálni eladni nagy mennyiségben. A két kijelzős laptopok kultúrtörténetének ilyen berendezése az Acer Iconia 6120 volt 2011-ben, ami úgy nézett ki, mintha egy médialaborban rakták volna össze egy ötlet tesztelésére. A notebook két egymásnak fordított érintőkijelzőből állt, amelyek közül az egyik a gép aljában folytatódott, a másik a teteje volt.
A dizájn nélkülözte mind azt a rugalmasságot, amit a dupla kijelzős felépítés lehetővé tett volna. Cserébe a második kijelző miatt egy érintőkijelzőn kellett gépelni kopogó körmökkel. Az Iconia nem volt reménytelen, nem volt rossz, sőt kihozta az alkatrészekből a legjobbat. Viszont a korabeli kritikusokat sem győzte meg arról, hogy erre a termékre szükség van.
A mindennapi dupla kijelzős eszközökhöz legközelebb talán a Microsoft járt. 2008 és 2010 között többször beszéltek fejlesztői konferenciákon egy előbb Codex, később pedig Courier nevű eszközről.
Ez az akkori okostelefonoknál okosabb, filofax szerű, tollal is üzemeltethető eszköz volt, ami ápolt némi távoli rokonságot a PDA készülékekkel is. A Courier nem akart általános számítógép lenni, hanem egy nagyon felokosított notesz, böngésző, határidőnapló, Wikipédia-olvasó kütyü.
A készülék azonban nem a nagy Microsofton belül létezett – amely ekkor még saját mobil operációs rendszer bevezetésére készül, ez volt a később megbukott Windows Phone -, hanem a cég kutatási részlege, a Microsoft Research játszott vele. Az ötletet nem termékesítették, ami akkor nagy bukásnak tűnt. Ma viszont belegondolva a korabeli processzorok teljesítményébe és akkumulátorok kapacitásába, meg lehet érteni a cég döntését.
Ma már megint nem kell kinevetni azt, aki tollal irányított gépről beszélMár csak egy gépet kell megemlíteni, újabb tíz évvel korábbról: az IBM Transnote-ot. Ez egy furcsa laptop és egy, a kézírást digitalizáló, valós papírral is működő tábla ötvözése volt. A Transnote nem rendelkezett két kijelzővel, viszont a papíros rész egyszerre volt beviteli eszköz és egyfajta statikus információmegjelenítő is. Igaz, akkor még ezeket a készülékeket egy pen computingnak nevezett kategóriába tartozónak vélték. Ez a toll eltűnt az első ujjal is működtethető érintőkijelzők elérhetővé válása után. De ma már megint nem nevetik ki a céget, amelyik tollat ajánl a könyv, kódex esetleg jegyzetfüzet alakú számítógépéhez. Megtett egy kört a technológia, most újra lehet próbálkozni a régi ötletekkel.
Tech
Fontos