A városlakó ember nem feltétlenül gondol bele, de az asztalára kerülő zöldségek-gyümölcsök vagy épp hústermékek nagy utat járnak be, mire a termelőtől-tenyésztőtől eljutnak az élelmiszer-üzletekbe. Pedig a mezőgazdaság ma már jóval többről szól, mint a zúgó traktorok és szántó ekék, sőt, bizonyos területeken jóval előrébb járnak, mint más, modernebbnek vagy digitálisabbnak gondolt szektorok.

Hogy egy példát mondjunk, a műholdas helymeghatározó technológia nemcsak az autósokat vagy épp a tengereken hajózókat segíti, hanem a termőföldeken komoly segítséget nyújt a gazdálkodóknak is. Ezt jól mutatja például az ingyenesen elérhető CropSat, amelyen keresztül bárki kijelölheti a művelésre szánt parcelláit, és például a trágyaszórás ütemezését „leprogramozhatja” a rendszer segítségével.

Ez csak a jéghegy csúcsa, a Szilícium-völgyben már javában dolgoznak azok a startupok, amelyek a kockázati tőkebefektetéseket nem kriptovalutákba vagy például valamilyen sharing economy szolgáltatásba, hanem agrár-tech megoldásokba fektetik.

A rendszergazda szeme hizlalja a jószágot

A mezőgazdaságban gyakorlatilag minden mai „forró” technológiára van kereslet: az automatizálástól kezdve az adatfeldolgozáson át a mesterséges intelligenciáig vagy épp a robotokig szinte minden hasonló fejlesztésnek helye van a szántóföldeken vagy állattenyésztő telepeken. Ez pedig óriási üzleti lehetőséget jelent: a Market Mirror számításai szerint ugyanis a már jelenleg is több mint hétmilliárd dollárnyi forgalmat lebonyolító „okosfarm-piac” a következő öt évben több mint duplájára nőhet – 2024-re 15,4 milliárd dollárra becslik ennek mértékét, évente nagyjából 12 százalékos növekedéssel számolva.

Ennek egy részét olyan óriáscégek viszik el, mint az IBM vagy a Microsoft, amelyek elsősorban gépi tanulási és mesterségesintelligencia-fejlesztéseiket hegyezik ki mezőgazdasági célokra, viszont az ilyen területen mozgolódó startupokat sem lehet félvállról venni. Az AgFunder adatai szerint ugyanis 2017 és 2018 között elképesztő ütemben, 43 százalékkal növekedett a kockázati tőkebefektetések mértéke ezen a téren, ami azt jelenti, hogy a mezőgazdasági startupok már most is közel 17 milliárd dollárnyi tőkét tudtak felhajtani.

Míg a hírekben egyre gyakrabban szereplő önvezető autók elterjedése még várat magára, az önvezető traktorok és egyéb mezőgazdasági járművek előrébb járnak: olyan nagynevű gyártók, mint az amerikai John Deere például már a múlt század kilencvenes éveiben fejlesztett olyan traktorokat, amelyek emberi beavatkozás nélkül végig tudtak menni a szántóföldeken. Persze ez még igen kezdetleges volt, főleg a mai megoldásokhoz viszonyítva, amikor a John Deere már olyan intelligens kombájnokat is kínál, amelyek gépi látás segítségével gondoskodnak róla, hogy a betakarítás során az utolsó szem termény is a gazdához kerüljön.

A hasonló eszközök iránti igényt jól mutatja, hogy a Szilícium-völgy egyik legizgalmasabb cége jelenleg a Bear Flag Robotics, amely nem önvezető járműveket fejleszt, hanem olyan szenzorokat és vezérlőrendszereket, amelyekkel a meglévő traktorokat-kombájnokat „okosíthatják fel” a farmerek. A GPS-t, a mesterséges intelligenciát és gépi tanulási algoritmusokat kombináló megoldás pontosságát pedig jól mutatja, hogy az így átalakított trágyaszóró vagy magvető berendezések a műholdas navigációnak köszönhetően pár centiméteres pontossággal képesek végezni a dolgukat. Eközben a konkurens John Deere egyik partnercége, a Taranis olyan kamerarendszert fejlesztett ki, amely a legalsó levélen mászkáló rovart is képes nagyfelbontású képen rögzíteni – egy 60 méter magasságban 160 kilométer/óra sebességgel haladó repülőgép fedélzetéről.

Élet a szerverfarmon

De nagy igény van a különféle big data megoldásokra is. A mezőgazdaság természetéből fakadóan kiszámíthatatlan terület, ahol sok múlik az időjárás szeszélyén vagy épp a vetőmagok árának alakulásán. Az óriási adatmennyiségekkel dolgozó, azok összefüggéseit gyorsan és hatékonyan feltáró adatbányászat ideális lehet a sokváltozós egyenlet megfejtésében, különösen, hogy az elmúlt pár év tapasztalati helyett akár több évtized fontos információit is képes lehet elemezni, felismerve olyan összefüggéseket, amelyeket az emberek már csak a hatalmas adatmennyiség miatt sem feltétlenül vennének észre. Jó példa erre az IBM 2016-os felvásárlása, amelynek keretében megvette a Weather Company nevű meteorológiai céget, amely többek között mezőgazdasági elemzésekkel foglalkozik. A technológia már most is több mint 800 ezer hektár termőföldet elemez világszerte, a műholdas és légköri adatok alapján pedig úgynevezett hiperlokális – azaz nagyon kis területre vonatkozó – időjárási előrejelzéseket tud nyújtani, akár hat hónapra előre.

A kisebb cégek közül érdemes kiemelni az alábbiakat, amelyek a világ egyik legnagyobb mezőgazdasági és élelmiszeripari konferenciáján, az F&A-n mutatkoztak be az idén. Ott van például a görög Augmenta, amely robotok segítségével elemzi a szántóföldek állapotát és az információk alapján tesz javaslatot a megfelelő termésfokozó vagy növényvédő szerek használatára. A rendszer ráadásul akár automatizálni is képes ezeket a műveleteket, a gazdák pedig táblagépükről követhetik, hogy épp hol tart a folyamat. A vállalatba tavaly nyáron a szintén görög Marathon Venture Capital fektetett be 600 ezer dollárt, a cég pedig ígérete szerint akár 12 százalékkal képes javítani a terméshozamokon, 20 százalékkal a termények minőségén, miközben akár 15 százalékkal is képes csökkenteni a felhasznált trágya vagy műtrágya mennyiségét.

Kevésbé a technológiai, inkább a tudományos oldalról közelít a massachusettsi GreenLight Biosciences, amely a napjainkban egyre népszerűbb személyre szabott orvoslás mintájára precíziósan célzott rovarirtó szereket fejleszt, amelyek nem avatkoznak be más fajok életébe. A cég nemrég 50 millió dollárnyi befektetést hajtott fel, ez több mint duplája a 2017-ben lezajlott befektetési körüknek.

Nem lehetne teljes egy ilyen körkép egy blokklánc-megoldást kínáló cég nélkül: a brit Hectare Agritech ugyanis épp egy blockchain-alapú kereskedelmi platformot fejlesztett vetőmaggal, illetve haszonállatokkal kereskedők számára. A cég kreatív megoldásokkal jut tőkebefektetéshez: közösségi finanszírozáson keresztül ötmillió dollárt szedett össze, támogatói között pedig ott van többek között az egykori világelső teniszező Andy Murray is.

A mezőgazdasági technológiánál legfeljebb a fenntarthatósági és környezetvédelmi projektek futnak jobban napjainkban, ha pedig ezt a kettőt kombináljuk, akkor máris a svájci Mootral háza táján járunk, amely a haszonállatszektor üvegházhatású gázainak kibocsátását szeretné mérsékelni. Egyszerűbben fogalmazva a vállalat a – főként a tehenek által kibocsátott – metángázt szeretné valamilyen formában hasznosítani, egyelőre azonban még csak a próbaüzemnél járnak, valamikor idén indulnak el élesben.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkVegetarianizmus, természetes étel és klímavédelem: ez nehéz lesz egyszerreTudatos vásárlóként hiába szeretnél egyszerre sok mindent elérni, egyelőre úgy néz ki, hogy ez ma még maradéktalanul nem sikerülhet. Melyik ujjunkba harapjunk?

A beltéri mezőgazdaság – üvegházak és hasonló létesítmények – fejlesztéseinek is egyre fontosabb szerep jut, sok helyen kísérleteznek például hidroponiával vagy úgynevezett vertikális kertészettel. A bostoni Root AI épp az ilyen vállalkozásoknak kínál megoldásokat, mesterséges intelligenciával és robotokkal megtámogatva: jelenleg épp egy Virgo nevű szüretelő roboton dolgoznak, amely már képes sérülésmentesen leszedni a paradicsomot, de a cég ígérete szerint más terményekkel is elboldogul.

A már említett kiszámíthatatlanságra kínál megoldást a londoni Stable fintech startup, amely egy olyan biztosítási platformot hozott létre, amelynek segítségével a farmerek megvédhetik magukat a mezőgazdasági árucikkek árának ingadozásától – ez egyes termények esetén akár 20-30 százalékos is lehet egyik évről a másikra. A cég márciusban zárt le egy hatmillió dolláros befektetési kört, a vállalat alapítója, Richard Counsell pedig akkor elmondta, hogy szeretnének más kontinenseken és szektorokban is terjeszkedni.

Az igazi fejlődés tehát még csak mostanában kezdődik, ahogy a mesterséges intelligenciához és robotikához hasonló digitális megoldások – mind anyagi, mind technológiai szempontból – egyre elérhetőbbé válnak.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkSalátaszedő robotot építettek, már csak fel kell gyorsítaniEgy robot számára nagyon komplikált a salátaszüret, de a nehezét már megoldották a fejlesztők.

G7 támogató leszek! Egyszeri támogatás / Előfizetés

Tech állattartás mezőgazdaság startup technológiai cégek Olvasson tovább a kategóriában