Az Apple, amelynek a vezetője Tim Apple, mint azt Trump elnöktől megtudhattuk a héten, a MacRumors információi szerint változtatott az eddigi belső szabályain. Mostantól hajlandók az üzletekben található Genius Barokban és a hivatalos Apple szervizpartnereknél megjavítani azokat a készülékeket is, amelyekben harmadik fél cserélt akkumulátort. Ha az akkumulátor a hibás, akkor eredeti Apple alkatrészre cserélik ki pont ugyanazért az árért, amennyibe egy elromlott gyári akku cseréje kerülne. Emellett az Apple szervizes szakértői dönthetnek úgy is, hogy ha a nem gyári pótakku kiemelhetetlenül beszorult a helyére, akkor egy akkucsere áráért a teljes telefont cserélik.
A tavalyi éve egyébként is az akkumulátorokról szólt a cégnek. Minden azzal kezdődött, hogy kiderült, a régebbi, öregedő energiaforrású készülékeket szoftveresen lelassította a cég, hogy az üzemidejük ne csökkenjen jelentősen. Ez logikus is lehetne, ha a felhasználók tudták volna róla, és kalkulálhattak volna a lassulással és azzal, hogy egy új akku áráért megújult telefont kapnak. Az ügy kipattanása után az Apple önkritikát gyakorolt, és bejelentette, hogy egy évig 29 dollárért cserél szervizeiben minden elromlott akkumulátort. A lehetőséggel 11 millió iPhone tulajdonosa élt.
Meglepő ez a nagyvonalúság az Apple-től, hiszen az évek óta tartó, a javítás jogáért vívott háborúban jellemzően a másik oldalon állt a cég. Igaz, korábban a harmadik fél által cserélt kijelzőkkel kapcsolatban volt már olyan, hogy engedékenyebbé váltak. A javítás okozta problémákra még a cég januári pénzügyi jelentésének magyarázata közben is kitért Tim Cook vezérigazgató.
A vita központi kérdése nagyon egyszerű:
jogosult-e arra a vásárló, hogy megjavítsa vagy bárkivel megjavíttassa a megvásárolt eszközét?
Bonyolulttá az teszi, hogy kapcsolódik hozzá a pótalkatrészekhez való hozzáférés, a diagnosztikai szoftverek kiadása, és persze a szervizdíjak elmaradása miatt kieső bevétel. Az Apple ugyan nagy harcosa ennek a csatának, vagy legalább is eddig az volt, mégsem ők érdekeltek a leginkább a vásárlók mozgásterének szűkítésében. A cég által gyakran képviselt zöld gondolattal, az újrahasznosítás melletti kiállással ellentétes is az Apple eddigi magatartása.
Több ok miatt lehet izgalmas figurának tartani Elon Muskot, ideértve azt is, hogy a jelek szerint hiába próbálkozik, egyszerűen képtelen csődbe vinni a Teslát. A javítás jogát érintő vitában azonban az ő cége sincs a vásárlók oldalán. Jellemzően azzal érvelnek, hogy a nem megfelelően képzett szerelők a vezetőre és a közlekedés többi résztvevőjére veszélyes járműveket állíthatnak elő. És valóban nem szép látvány, amikor kiég egy nagyobb fajta hibás akkumulátor. Ugyanezt az érvet viszont fel lehetne hozni a benzines vagy dízeles autók otthoni szervizelése ellen is.
Rich Benoit, egy massachusettsi mérnök, aki mostanra Tesla-szerelővé és YouTube-sztárrá képezte magát, balesetben, árvízben sérült kocsikat támaszt fel. Alkatrészhez az évszázados hagyományra visszatekintő műszaki kannibalizmus – azaz veszel kettőt és egyet kibelezel – módszerével jut. Az elkészült autókat maga vizsgálja be, mert még egy ilyen kompromisszumra sem hajlandó a Tesla.
A javításokkal szembeni rugalmatlanságnak van még egy érdekes következménye. Mivel a bontott alkatrészek piaca nagyon szűk, a balesetben sérült Teslákkal a biztosítók nem tudnak mit kezdeni, így a Tesla tulajdonosok biztosítási díja magasabb, mint a kocsi ára indokolná – nyilatkozta egy másik független Tesla-szerelő, Phil Sadow.
Az alkatrészek és a szervízinformáció visszatartása mellett még szoftveres védelemmel is meg lehet keseríteni az elromlott berendezések gazdáinak az életét. A trükk nem új: a kétezres évek közepén lehetett találkozni olyan videokártyákkal, amik annyiban különböztek az olcsóbb, bolti verziójuktól, hogy Mac-kompatibilis alapszoftver volt rájuk. A szemfülesebb Macintosh használók pedig otthon maguk okosították fel a bolti kártyákat.
A módszer egészen nagy gépeknél is feltűnik. A John Deere mezőgazdasági gépeihez már nem csak ukrán törőszoftvert és angol leírást lehet beszerezni a neten, de a sajtó is alaposan körbejárta a sztorit, hogy amerikai gazdák ukrán hackerek segítségével teszik használhatóvá a gépeiket.
Enyém, tiéd, kié?
A hét híre volt az is, hogy a Jibo nevű társas robot, amely asszisztens funkciókat látott el – azaz megmondta, milyen az idő és mi a következő elem a naptárunkban – megszűnik működni, a szolgáltatás szervereit lekapcsolják. Nem az első és nem is az utolsó ilyen hír ez, pusztán az aktualitása miatt érdemes megemlíteni. A Jibo jó példája azoknak az eszközöknek, amelyek megvásárlásuk esetében sem kerülnek teljesen a tulajdonunkba. A szoftver vezérelte eszközökkel kialakult egy, a tulajdonlás és a bérlés közti hibrid kategória.
A Steam digitális játékboltban ugyan megvásárlásnak nevezik azt a folyamatot, amely során bekerül a könyvtárunkba a videojáték. A szoftverrel azonban addig rendelkezünk, amíg a Steam szolgáltatás és a jogosultságunkat ellenőrző szerverek működnek. Ha internetes komponense is van a játéknak, akkor pedig addig, amíg azok elérhetők.
Abban a furcsa világban élünk, amiben egy John Deere kombájn, egy lövöldözős játék vagy egy okostelefon jellegében hasonlóvá válik.
A birtoklás bizonytalansága, a javítás jogáért zajló harc mind a régi és az új modell küzdelmének jele. Az Apple ezen a héten, meg nem erősítetten, azt mondta, legyen minden úgy mint régen. Van, hogy egy visszalépésnek is lehet örülni.
Tech
Fontos