A Magyar Tudományos Akadémia és a kormány közötti vita egyik sarkalatos pontja az úgynevezett alapkutatások értelmezése. A csata tétje valójában az, hogy a magyar tudományos életet kormányzati kontroll alá helyezik, vagy marad a kutatói szabadság eddigi alapelve.
A kontroll az akadémiai intézményrendszer finanszírozásán keresztül jelenne meg, a pénzek jelentős részét ezentúl csak a szakminisztériumon keresztül adná oda a kormány, és a tárca beleszólna a kutatás irányvonalába is.
Palkovics László innovációs miniszter egyik érve a vitában az, hogy a kormány hatékonyabban szeretné meghatározni a pénzek felhasználását. Lovász László MTA-elnök szerint viszont Palkovics tökéletesen félreérti az alapkutatások lényegét, mert a miniszter olyanokat mond, mintha azt hinné, hogy a kutatók azt csinálnak, amit akarnak. Márpedig ez olyan szintű tévedés, hogy azt egyetlen szakemberről sem lehet feltételezni.
Alapkutatásnak leegyszerűsítve azokat a tevékenységeket nevezik, amelyeknek rövid távú és közvetlen ipari, gazdasági vagy akár szociális “haszna” még nem látszik. Ezzel szemben az alkalmazott kutatás valamilyen konkrét hasznosulási céllal indul. Az alapkutatások támadása azért dilettantizmus, mert azok eredményei nélkül sok esetben nem jöhet létre alkalmazott kutatás.
A héten annak lehettünk (korántsem először) tanúi, hogy az alapkutatásba ölt rengeteg pénz hogyan tud kissé váratlanul és viszonylag rövid idő alatt olyan terméket szülni, amely óriási hasznot hajt.
Egy új-zélandi egyetemekkel együttműködő cég bemutatta a világ első színes röntgenfelvételeit. Az alábbi képen például egy emberi csukló látható, rajta kívülről a karórával, illetve “belülről” az ujjpercek kezdeteivel.
Emberi csukló színes röntgenfelvétele. Fotó: CERN/Facebook
Az Inverse cikkében egy lábfej hasonló képe is látható.
Laikusként is könnyen el lehet képzelni, hogy mennyit segíthet a gyógyításon, ha az orvosok ilyen képek alapján diagnosztizálhatnak és határozhatják meg a terápiát.
A technológia alapjai a világ legnagyobb részecskefizikai kutatási szervénél (CERN) születtek meg az ezredforduló tájékán. Ez az a svájci központú részecskegyorsító, ahol többek között elméleti fizikai kérdésekre keresik a választ, emlékezetes például, hogy 2012-ben itt mutatták ki először a Higgs-bozon létezését is.
A létesítmény egy közös európai projekt, a benne résztvevő államok tavaly összesen 1,14 milliárd svájci frankot, azaz több mint 300 milliárd forintot adtak a működtetésére. Magyarország 1,8 milliárd forinttal járult hozzá a fenntartásához.
A színes röntgenfelvételt a Medipix nevű chip kifejlesztése tette lehetővé, az új-zélandi kutatócsoport erre alapozva tudta több mint 10 éves munkával elérni a saját eredményeit. Márpedig a Medipixnek kezdetben nem sok köze volt a gyógyászathoz, a feladata ugyanis az volt, hogy amikor a CERN munkája közben keletkező részecskéket felfogja, beazonosítsa azokat.
Így viszont alkalmas arra is, hogy az emberi testen átsugárzott elektromágneses hullám összetevőit azonosítsa. Ezeknek az összetevőknek az energiatartalma összefüggésben van azzal, hogy az emberi testben milyen molekulákon mentek keresztül, ezért a chip szét tudja választani például a vízről, a zsírmolekulákról vagy a csontok kalciumtartalmáról érkező hullámrészeket. A fejlesztők pedig olyan programot írtak, amely ezekből az adatokból elő tud állítani egy színes képet.
Élet
Meglepő városokban kell keresni a leggyorsabban dráguló lakótelepi lakásokat
Az abszolút listán Pest és Debrecen kiszorította Győrt és Sopront, de a leggyorsabb áremelkedés Komlón, Várpalotán, Miskolcon és Szegeden ment végbe.
Feles reggelire, cigi helyett Xanax, ebben a közegben indul kirakatháború a drogok ellen
Nem várható kedvező változás a kábítószer-ellenes felbuzdulástól, az egymilliárdos kocsmaprogramnak pedig nagyon rossz az üzenete szakemberek szerint.
Temetik az otthoni munkát, de éppen most alakul ki a mindenki számára hasznos formája
Szigorításról szólnak a hírek, pedig stabilizálódik a távmunka szerepe, és egyre inkább látszik, hogy hány irodai nappal kerülhetők el a hátrányai.
Fontos
Magyarország és Szlovákia járhat a legrosszabbul a Trump-vámokkal
A német autóipari ellátási lánc tagjai egymást rántják magukkal a mélybe az Egyesült Államok által bevezetett vámok után. A magyar kivitel 8 százalékát adó győri Audi motorok és autók exportja miatt is érintett.
Nagyon veszélyes vizekre tévedt a KSH a hamisnak tűnő szegénységi adatokkal
Manipulálhatták az elmúlt években a hazai szegénységi mutatókat, ez pedig megrengetheti a hivatalos hazai statisztikákba vetett, eddig is törékeny bizalmat.
Fosszilis reneszánszot hozhat az USA-ban, hogy a globális háború ijesztőbb lett a felmelegedésnél
Az új amerikai kormányzat úgy ítéli meg, az újraiparosítás fontosabb a klímavédelemnél. Trump céljai világosak, de semmi sem garantálja, hogy azok teljesülnek is.
