Ha a leghíresebb kriptopénz, a Bitcoin egy ország lenne, akkor a 27. helyen állna az energiafogyasztási rangsorban, rögtön a több mint 100 milliós lakosú Egyiptom után. Az évi 138 terrawattórás fogyasztás, ami az egyre drágább bitcoinok előállításához szükséges világszerte, a Paksi Atomerőmű 2020-as, közel 16 terrawattórás villamosenergia termelésének csaknem 9-szerese. A bitcoinbányászat megelőzi a globális aranybányászat által felhasznált teljes energiamennyiséget is – bár az emberiség 2200 terrawattórás légkondi fogyasztása jócskán túlszárnyalja mindkettőt a Cambridge-i Egyetem adatai szerint.
A kriptopénzek bányászatának*Az elektronikus bányászat lényege, hogy a szerverfarmok az egész globális hálózat folyamatos hitelesítésének hatalmas számítási kapacitást igénylő munkáját végzik el, amiért cserébe bitcoint kapnak, így minél többet bányásznak, annál több pénzük lesz. elképesztő energiafogyasztása igazán akkor lett felkapott téma, amikor tavaly nyáron Kína kitiltotta az ilyen céllal működő szerverfarmokat az országból, majd betiltotta a tranzakciókat is a kriptopénzekkel az országban. Korábban is voltak már arra utaló jelek, hogy a 2019-ben még a világ bitcoin bányászatának háromnegyedéért felelős ország szigorítani fog, így a 2000 milliárd dolláros iparág szereplői – amelynek a felét a bitcoin adja – egyszerűen átköltöztették más országokba a létesítményeiket, elsősorban az Egyesült Államokba – ahol főleg Texas állam lett népszerű a nagy szabad területek és a nagyrészt szabályozatlan energiahálózat nyújtotta kedvező beruházási környezet miatt –, de Kazahasztánba, Oroszországba és Kanadába is sokan települtek.
Kínában főleg rendkívül szennyező szénerőművek szolgáltatták az energiát a bányászathoz, de Peking nem feltétlen csak fenntarthatósági megfontolásból döntött így: saját, központi digitális valuta, az e-jüan bevezetését tervezi, hogy ne legyen kitéve egy decentralizált és szabályozatlan pénzügyi infrastruktúra veszélyeinek.
A volatilitást és az egyáltalán nem kiegyensúlyozott növekedést jól mutatja az alábbi grafikon a bitcoin árfolyamáról az utóbbi 8 évben.
A történelmi csúcs a tavaly novemberi 65 ezer dollár feletti árfolyam volt, ami mostanra 48 ezer dollár alá olvadt. A Bloomberg egyik elemzője szerint azonban a háborús helyzet és az emelkedő globális inflációs szint miatt nagy erősödés előtt áll a bitcoin, az arannyal együtt fontos értéktároló eszközként használhatják a befektetők. A szakértő annyira hisz a legelső kriptovaluta potenciáljában, hogy árfolyamát egyenesen a millió dolláros nagyságrendben képzeli el, míg az aranyét unciánként a mostani 1900 dollárnál nem sokkal magasabb, több ezer dolláros szintre várja hosszabb távon, a következő 10 évben.
Történet a 18 milliárd dolláros rezsiszámláról
Nem tudtam elmenni Satoshi Nakamoto – a bitcoin titokzatos feltalálójának – budapesti szobra mellett úgy, hogy ne rakjak a nyakába egy nagy villanyszámlát – mondta Weiler Péter képzőművész a Magenta podcastban, ahol ezúttal a „mítoszokkal övezett” kriptopénzek és az NFT-k világát járták körül és oszlatták el a hiedelmeket.
Az epizód ide kattintva hallgatható meg:
Ez egy NFT*Az NFT a non fungible token rövidítése, ami magyarul nem helyettesíthető tokent jelent. Egy olyan technológiai megoldás, amellyel csak digitális formában létező, egyedi dolgokat lehet létrehozni, egy videó, egy kép vagy akár egy mém is lehet NFT. akció volt, amit levideóztak, és a videóból készített NFT-t a művész áruba is bocsátotta – az árverés még mindig fut, a befolyt összeget pedig a Menhely Alapítványnak ajánlotta fel.
Bár Kínából már elűzték a bitcoin bányászokat és az Európai Unióban is lehetnek majd olyan szabályok, hogy korlátozzák ezt az energiapocséklást, nem beszélünk arról, hogy például a YouTube vagy a Facebook mennyi áramot fogyaszt, vagy egy szelfivel hány fát gyilkolunk meg, pedig erről is beszélhetnénk – mondta.
Weiler Péter az első magyar képzőművész, aki NFT-t értékesített: a Bitcoin bánya az Alföldön című, 2021-es alkotásának témája miatt gondolta, érdemes csinálni belőle NFT-t, amit egy magyar kortárs gyűjtő meg is vett, 1 ethereumért.
Társadalmi hatás
Hajmeresztő a gazdasági növekedés, amit a kriptopénzek hoztak, és a technológia közösségszervező ereje is egészen lenyűgöző – mondta Mogyorósi Attila a CoinCash alapítója a podcastban. Világszerte 300 millióan használnak egy olyan találmányt, amelyért senki egy dollárt sem költött, hogy létrejöjjön, viszont több milliárd dollár értékben állnak már benne a hardverek, napi 100 milliárd dollár értékben kereskedünk vele, több ezer vállalkozás foglalkozik az adásvételével, tanácsadással, befektetéssel, egy egész iparág épült köré – magyarázta a szakértő.
A mi generációnknak már nem lesz nyugdíja, és ezt úgy lehet ellensúlyozni, ha valaki apránként megtakarít, például a nettó fizetésének 1-5-10 százalékát kriptóba fekteti és utána elfelejtkezik róla. A nem annyira hozzáértőknek ott van a bitcoin és az ether, nekik nem érdemes ennél lejjebb menni a kriptoranglétrán, mert bár lehet, hogy sok jó coin van ott is és meghatározó lesz 10-20 év múlva, de 90 százalékukról valószínűleg pár év múlva már nem fogunk hallani. Az egész egy startup világhoz hasonlít, ahol most zajlik a kísérletezés, innoválás.
Kezdő bányászoknak
Ma jó pár 10 millió forintos beruházás alatt nem igazán lesz gazdaságos a bitcoin bányászat – mondta Mogyorósi Attila. Ezek decentralizált hálózatok, a korai beszállókat túljutalmazták, volt, aki 2012-13-ban egy laptoppal napi 1 bitcoint bányászott, ami akkor 5000 Forintot ért. Vannak ugyan kriptomilliárdosok, de kisbefektetők is, akik viszont adott esetben súlyos veszteségeket szenvedtek el az elmúlt tíz évben.
Azt szoktuk javasolni, hogy csak annyi pénzt kockáztass, aminek akár 100 százalékát sem félsz elveszíteni másnap – tanácsolta a podcastban Debreceni Barnabás, a Mr Cash alapítója. A kriptopénzzel való kereskedés annak való, aki tud hosszú ideig várni és ki tudja ülni az akár 80-90 százalékos portfoliolemorzsólódást, emellett acélidegei vannak, és nem adja el veszteséggel a kriptovalutáját, ki tudja várni azt az 5-10 évet, ami a befektetési időtáv ezeknél az eszközöknél – sorolta.
A cikk megjelenését a Magyar Telekom támogatta.
Támogatói tartalom
Hidrogén-rásegítéses elektromos autóbuszokkal hatékonyabban zöldíthető a hazai buszállomány
Még keresik az ideális alternatív megoldást a buszüzemeltetők, de a Mercedes-Benz hidrogénes megoldása költséghatékony működésével áttörést hozhat a fenntartható közösségi közlekedésben.
Magyar gyártású midibuszokkal tehető népszerűbbé a közösségi közlekedés
A hazai gyártású Mercedes-Benz Sprinterek átvették a vezető szerepet a midibuszok piacán.
Űrhajós nem, influencer annál inkább lenne a legtöbb általános iskolás
Az alfa generációs magyar gyerekek 55 százaléka már pénzt is keresett, kétharmaduk a technológia segítségével, felük közösségi média platformokon, míg negyedük online streamelésen keresztül jutott bevételhez.
Fontos
Kivételes szerencsével léphettek be a 90-es évek közepe után született fiatalok a munkaerőpiacra
A gazdasági fellendülés időszakában pályára lépő fiatalok viszonylag könnyen találtak munkát jó fizetés mellett, kérdés, hogy ez miként hat a motivációjukra.
Az új otthonfelújítási program átrendezheti a lakáshitelek piacát
A támogatás révén több tízmilliárd forint felújítási hitel jut majd a piacra, amelyhez várhatóan jelentős mennyiségű piaci feltételű kölcsön is társul majd.
Romba dőlnek az orosz remények Ukrajnában?
Jelenleg szinte minden harctéri körülmény az oroszoknak kedvez, az eddig elért eredményeik mégis szerények, miközben az ukránok lőszerhiánya hamarosan enyhül.
