Az elmúlt években világszerte nő a kiadásfigyelő alkalmazások népszerűsége, ami kutatások szerint hozzájárulhat a pénzügyi tudatosság növekedéséhez is. A magyar piacon nemrég az OTP Bank vezetett be ilyen újítást az új internet- és mobilbankjában.
Más új funkciók – többek között például azonnali értesítések, adományozás, Openbank funkció, állampapír-vásárlás (mobilon), megtakarítási portfóliónézet, időpontfoglalás bankfiókba – mellett már ezt is kipróbálhatják azok az OTP-sek, akik regisztrálnak az új OTP MobilBank alkalmazásba. Mindez ráadásul azért is aktuális, mert március 24-től a bank kivezeti a SmartBankot a lakossági ügyfelek körében, így oda belépve már csak az új internet- és mobilbankba lehet majd regisztrálni.
De mit is tud pontosan az OTP-s Kiadásfigyelő? A neten és a mobilon is pillanatok alatt elérhető ablakban azt láthatja a felhasználó, hogy aktuálisan mire és mennyit költött, ráadásul a költéseket különféle zsebek – például bevásárlás, számlák, rezsi, otthon, közlekedés, vendéglátás, ruházat – szerint is számon lehet tartani.
A felhasználó így folyamatosan tudatában lehet annak, hogy egy adott hónapban mennyit költött, és ennek megfelelően alakíthatja a hónap további részében a kiadásait. A tudatosságot segíti elő az a funkció is, ami lehetővé teszi, hogy az aktuális havi költést a havi átlaghoz hasonlítsa a felhasználó.
A kiadásfigyelés egy új és hatékony módja lehet a pénzügyi tervezésnek, amire a magyarok már jelenleg is több módszert használnak. Az OTP Bank megbízásából készített reprezentatív kutatásban*Ami a Magyar Target-Pulzus Média Kutató Kft. – a Pulzus kutatási applikációjával készült 1000 fő részvételével, és a 18 év feletti magyar alapsokaságot reprezentálja nem, életkor, iskolai végzettség és településtípus szerint. Az adatfelvétel 2021.07.02. és 2021.07.08. között történt. megkérdezettek
A felmérés alapján a magyarok csaknem kétharmada (59 százalékuk) nem követi rendszeresen, hogy mire költi a pénzét. Emellett az is látszik, hogy aki viszont igen, az jobban kijön a pénzéből: a költéseiket nem követők 52 százaléka számolt be arról, hogy a hónap végére nem marad pénze, míg a költéseiket követők között ugyanez az arány csak 45 százalék volt.
A kutatásból kirajzolódik ugyan az az elég egyértelmű összefüggés, hogy több pénzből könnyebb kijönni, hiszen amíg az alapfokú végzettségűek fele számolt be havi szintű anyagi nehézségekről, a náluk jobban kereső diplomásoknak csak a 38 százaléka. De az is látszik, hogy a tudatosság is számít, hiszen gondtalan anyagi körülményekről az alapfokú-, a középfokú- és a felsőfokú végzettségi kategóriában is hasonló arányban számoltak be (sorrendben 13, 12 és 12 százalék).
Ugyanerre utal az is, hogy miközben a válaszadók közel fele számolt be arról, hogy a hónap végéhez közeledve érzi, hogy fogy a pénze, 40 százalékuk aszerint tervezi kiadásait, hogy mikor kapja kézhez a hó eleji pénzt és eleve nagyobb költekezéssel kezdi a hónapot.
Összességében tehát látszik, hogy a magyarok különféle módszereket már most is alkalmaznak a tudatosabb pénzügyi tervezés érdekében, de így is sokaknak jelent problémát a kiadásaik hónapon belüli kilengéseinek elsimítása.
Az Egyesült Államokban és nyugat-európai országokban a kiadásfigyelő alkalmazásokat sokkal többen használják, mint Magyarországon, és az utóbbi években használat közben annyi adat keletkezett, ami alapján már több átfogó tudományos kutatás is született arra vonatkozóan, hogy ezek az alkalmazások mennyire segítik elő a pénzügyi tudatosságot.
Kifejezetten ebben a témában született például egy doktori disszertáció az Edinburgh-i Egyetemen. Marcel Lukas az Egyesült Királyság egyik legnépszerűbb kiadásfigyelő alkalmazásának, a Money Dashboardnak csaknem 400 millió adatát elemezve azt találta, hogy bár a tervezett kiadási célszámaikat a felhasználók nem tudták tartani,
de már önmagában az csökkentette a kiadásaikat, hogy büdzsét szabtak meg maguknak.
Ráadásul minél többször nézték meg, hogy hogy állnak a kiadásaikkal, ez a hatás annál erősebb volt. Az élelmiszerek és italok kategóriájában az applikáció költségvetést készítő felhasználói átlagosan 15 százalékkal csökkentették a kiadásaikat az alkalmazás használatának első hat hónapjában. Élelmiszerre átlagosan 5, üzemanyagra pedig 18 százalékkal költöttek kevesebbet.
Lukas doktorijának másik tanulmányából pedig az derült ki, hogy a kiadásfigyelő alkalmazás használata hozzájárult a felhasználók hónapon belüli „pénzügyi ciklusának” kiegyenlítéséhez, tehát a módszer sikeresen szüntette meg a „hónap vége” jelenséget.
Más kutatások kevésbé jelentős, de szintén pozitív hatásokat azonosítottak be. A belfasti Queen’s University kutatóinak tanulmányából az derült ki, hogy egy északír takarékszövetkezet, a Derry Credit Union tagjai pénzügyi alkalmazások használata után jobban átlátták a kiadásaikat, és jobban fel voltak készülve váratlan kiadásokra, bár nem takarítottak meg többet.
Egy chilei tizenévesek körében végzett kutatás pedig azt találta, hogy a kiadásfigyelő alkalmazás használatának hatására a kísérlet résztvevőinek nőtt a pénzügyi műveltsége, és elkezdtek jobban odafigyelni az árakra.
Persze a kiadásfigyelés nem minden pénzügyi helyzetben segít: ahogy arra Sheida Isabel Elmi, az amerikai Aspen Institute Pénzügyi Biztonság Programjának kutatási vezetője is felhívta a figyelmet a CNBC témával foglalkozó cikkében, az egyesült államokbeli tapasztalatok alapján az ilyesfajta pénzügyi tudatosságnak az az előfeltétele, hogy valakinek stabil jövedelme legyen.
A már említett Magyarországra vonatkozó kutatás alapján azonban úgy tűnik, hogy Magyarországon bőven lehetnek még olyanok, akiknek érdemes lehet kicsit jobban odafigyelniük a kiadásaikra. Ahogy arra az OTP megbízásából készült felmérés és más kutatások is rámutatnak, mindez önmagában gazdaggá ugyan nem tesz senkit, de az anyagi nehézségek megelőzésében, a stabilabb gazdálkodásban segíthet.
(A cikk megjelenését az OTP Bank támogatta.)
Támogatói tartalom
Fontos