Az épületek szalmával való szigetelése az 1800-as évek második felében kezdett el elterjedni az USA-ban, de a 20. század közepére visszaesett a népszerűsége. Amikor a hetvenes években elkezdtek nagyobb szerepet kapni a környezeti problémák az amerikai nyilvánosságban, a szalmával való építkezés is új lendületet kapott.

Amellett hogy természetes, a szalma környezetkímélő építőanyag: jellemzően helyben elérhető (nincs nagy szállítási költsége), egyébként hulladékként végezné (az USA-ban gyakran elégetik a gazdák) és mivel jól szigetel, alacsonyabbá teszi az épületek energiaigényét.

Az elmúlt pár évtizedben Európában is elkezdett megjelenni a szalmaszigetelés. Magyarországon 2007 környékén építették fel az első szalmával szigetelt házakat. Az ilyen épületeket jellemzően egy másik természetes anyaggal, a vályogtéglával kombinálják.

A rendszerváltás óta nem ez az egyetlen természetes alapanyagokból készülő épülettípus, amely megjelent Magyarországon, ilyenek például a gerendaházak is. A következőben azt mutatjuk be, hogy milyen előnyei lehetnek az olyan természetes anyagokból készülő épületeknek, mint a gerendaházaknak vagy a szalmás vályogházaknak.

Fűtés télen havi 10 ezerért

Az Ubrankovics Kft. a kétezres évek óta foglalkozik gerendaházak tervezésével, gyártásával és építésével. A cég alapítója és vezetője, Ubrankovics Pál szerint fenyőerdők hiányában a mai Magyarország területén sosem volt hagyománya a faházaknak, a rendszerváltás előtt is csak nyaralók épülhettek fából.

Magyarországon a kilencvenes években kezdtek el előtérbe kerülni a gerendaházak, főleg skandináv és erdélyi hatásra. Ubrankovics Pál szerint a faházépítés első felfutási hulláma azonban 2006-08 környékén megtört, mivel a sok megbízhatatlan kivitelező hatására megcsappant a bizalom a gyorsan felhúzható épületek iránt.

Az elmúlt években azonban ismét egyre népszerűbbek a faházak (amelyek már nem klasszikus gerendaházak, mivel azok már nem épülhetnek az energetikai előírások miatt, a faházak így kiegészítő szigeteléssel készülnek).

Azt éljük meg, hogy sokkal nagyobb az igény, mint amit képesek lennénk kielégíteni. Havonta biztos van minimum száz érdeklődő, hat-nyolc éve egy egész évben volt ennyi

– mondta Ubrankovics, aki más hasonló cégektől is úgy tudja, hogy rendkívül megnőtt a kereslet a termékeikre.

Egy Ubrankovics készház. Fotó: Facebook/Ubrankovics Gerendaházak Készházak

A felfutás egyik oka szerinte az, hogy “nagyon előtérbe kerültek” az energetikai elvárások, amelyeket nagyon könnyű hozni a faházakkal. Szintén szerepet játszik a könnyűszerkezetes készházak, faházak térnyerésében, hogy a hagyományos építőipari módozatok egyre nehezebben elérhetőek.

Nincs már kaláka, kevés a vállalkozó, nem lehet kőművest találni, és az is nyilván teher, hogy mindig ott kell lenni az építkezésen

– mondta Ubrankovics.

Az Ubrankovics Kft. jellemzően családi házakat készít, amelyeket alapvetően számítógépen megtervezett és előre gyártott elemekből állítanak össze. Így nincsenek rejtett költségek, és időben átadják az épületeket. Egy ház nagyjából egy év alatt készül el az első megkereséstől számítva. A tervezés és az engedélyeztetés több hónapos folyamat, a földmunka és az alapkészítés pedig ugyanúgy zajlik, mint a téglaházaknál.

A ház elemeit a cég ágfalvai üzemében egy-két hét alatt gyártják le, és a helyszínen néhány nap alatt össze is rakják az építőelemeket. Ezt követően ismét olyan munkafolyamatok következnek, mint egy szokványos lakásépítésnél, mint például a burkolás, a gépészet vagy a villanyszerelés.

Így huzzák fel egy készház szerkezetét. Forrás: Facebook/Ubrankovics Gerendaházak Készházak

Az általuk készített faházak fűtési és hűtési energiaszükséglete nagyságrendekkel kisebb a téglaépületekhez képest.

Egy jól szigetelt készház fűtési energiaigénye 10-20 százaléka egy átlagos téglaházénak. Egy 100-150 négyzetméteres családi ház esetén a fűtési számla a téli hónapokban havi 10 ezer forint körül van

– mondta Ubrankovics, aki szerint napelemekkel kiegészítve gyakorlatilag nem is kell fizetni a fűtésért.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkFából készülnek a fenntartható jövő épületeiEgy jól megtervezett és megfelelően felépített háznál nincs minőségi különbség, ha a falak téglából vagy fából készülnek, fenntarthatósági szempontból viszont a fa a győztes.

A hűtéssel hasonló a helyzet: ha az ablakok le vannak árnyékolva, minimális hűtési energia szükséges. “Sok házunkban nincs is hűtés, és elvannak benne” – mondta a cégvezető. A nagyobb arányban természetes anyagokból készült házaknak élettani hozadékai is vannak Ubrankovics szerint: például nincs penészesedés és nem is fülled be a levegő.

Az általuk forgalmazott házak nem olcsóbbak, de szerinte nem is drágábbak egy jó minőségű téglaháznál. Egy kulcsrakész készház árában 30 százalékánál nem tesz ki többet a falakra eső költség. Tehát egy készre gyártott faház árát leginkább a nyílászárók, a gépészet vagy a burkolat költsége határozza meg.

Nincs pára a tükrön

A faházakkal szemben a vályogból készült épületek a mai napig meghatározóak Magyarországon. A Belső Udvar építésziroda vezetője, Medgyasszay Péter 1995 óta foglalkozik vályogházakkal, és elmondása szerint a nagyjából 2,7 millió lakóépület 21 százaléka készült vályogtéglából.

A 20. század elején a vályog volt a legelterjedtebb építési alapanyag, a házak 60-70 százalékát ebből építették. A most álló vályogházak is jellemzően az előző század első felében épültek. A vályogépületeknél azóta népszerűbbek lettek a téglaépületek, mert a közvélekedéssel szemben a vályog nem túl jó hőszigetelő.

A nagyon jól szigetelő szalma megjelenése azonban újra felkapottabbá teheti a vályogot, ugyanis a két természetes anyag jól kiegészíti egymást. Az első szalmával szigetelt vályogházakat 2007 környékén építették meg Magyarországon, és Medgyasszay szerint évente nagyjából 10-20 ilyen ház épül Magyarországon.

Szalmával szigetelt vályogház. Fotó: Belső Udvar

Ez ugyan elenyésző szám a teljes lakásállományhoz képest, Medgyasszay szerint azonban a szalmás vályogházak aránya nagyságrendileg fog nőni a következő években – bár azt nem gondolja, hogy általánosan elterjednének. Az építész szerint jellemzően olyan falvakban élő családok építkeznek ezekkel a természetes anyagokkal, akik erősen környezettudatosak, és fontos számukra a hagyományos technológia.

A következő években a környezettudatos szemlélet egyre jobban be fog kúszni az építészeti piacra, és ehhez nagyon jó építőelem a vályog és a szalma

– mondta Medgyasszay Péter.

A faházakhoz hasonlóan a szalmás vályogházak is falakban, falszerkezetben különböznek a téglaépületektől. Így az alapozás, illetve a gépészet vagy a burkolás sem különbözik a hétköznapi téglaházakhoz képest.

Medgyasszayék a vályogtéglákat kívülről 35 centiméter vastag szalmaréteggel szigetelik. Szerinte ez nagyjából 24 centiméteres hagyományos szigetelésnek felel meg, ami több, mint az általánosan használt 15-16 centiméteres réteg. A szalma külső oldalát burkolják, legtöbbször vályogvakolattal. Ehhez általában mészhabarcsot használnak, hogy tartósabb legyen, de akinek kevésbé fontosak a természetes anyagok, a téglaházakhoz használt vakolat is működik.

A szalmaszigetelés folyamata. Fotó: Belső Udvar

A szalma burkolása a tűzveszély miatt fontos. Ha azonban be van vakolva a szalma, nyílt tűz nem igazán tud kialakulni az oxigén hiánya miatt, inkább szenesedés indulna be. Ezzel együtt a vályogház fokozottabb figyelmet kíván, hagyományos vakolás esetén érdemes 5-10 évente karbantartani. Medgyasszay Péter szerint ha rendesen karban van tartva egy vályogház, akkor hasonlóan időtálló, mint egy téglaépítésű.

A szalma vastagsága miatt jobb az ilyen házak hőszigetelése, mint az átlagos téglaházaké. Emiatt Medgyasszay szerint nagyjából tíz-húsz százalékkal kevesebb az energiaigénye egy szalmával szigetelt vályogháznak, mint egy gépészetileg hasonló téglaháznak. Emellett a vályogház előnye a kellemes belső klíma: egy ilyen épület sok párát el tud nyelni, majd vissza tud adni, így folyamatosan kellemes, 50 százalék körüli páratartalmat tud biztosítani. Ahogy Medgyasszay mondta, egy jól megépített vályogházban sosincs pára a tükrön.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkEzeket a rezsiszámokat hozza ez az öt éve épített energiahatékony mintaházA fűtésszámla egy hideg december alig haladta meg a 20 ezer forintot.

Egy ilyen ház megépítésénél a faházakhoz hasonlóan a költségek mintegy 30 százalékát befolyásolják a falak és a falszerkezet. A költségelemek nagy részére tehát nincs hatása a természetes anyagoknak, de a szalma olcsósága miatt összességében így is 5-10 százalékkal kevesebből ki lehet hozni egy ilyen házat.

Nagyjából ugyanannyiba kerül, mint egy általános ház, csak több benne a természetes anyag. Nem az ár miatt érdemes ilyet építeni

– mondta Medgyasszay.

Hátrányként azt említette, hogy sokan bizalmatlanok a vályogházakkal szemben, így adott esetben kevésbé lehet forgalomképes egy ilyen ház. Emellett a kivitelezők részéről is nagyobb a bizalom és a tapasztalat a tégla használatával.

A cikk megjelenését az Ubrankovics Kft. támogatta.

G7 támogató leszek! Egyszeri támogatás / Előfizetés

Támogatói tartalom építőanyag építőipar fa készház könnyű szerkezetű házak szalma ubrankovics vályog Olvasson tovább a kategóriában