Lassan száz éves, és még mindig a magyarok kedvenc szabadidős tevékenysége a tévénézés, de már nem mindenkinek jelenti ugyanazt, mint régen. A streamingszolgáltatások elterjedése egyre nagyobb szeletet hasít ki a hagyományos tévézés tortájából, de a műsorkészítők is mindent bevetnek, hogy napi vagy heti rendszerességgel a képernyő elé szögezzék a nézőket.

Teltházas kerekasztal-beszélgetést szervezett a televíziózás jelene és jövője témájában a Magyar Telekom. A távközlési cég digitális trendeket bemutató rendezvénysorozatára, a második évadjában járó MOST Fórumra legutóbb a tévés iparág elismert szakembereit hívták meg: a kamera mögötti oldalról Hámori Barbara, aki egyebek mellett a Mi kis falunk producere, és Rajki Annamária, a Telekom tévés ágazatának vezetője érkezett, a nézői perspektívát pedig Szvetelszky Zsuzsa szociálpszichológus és Varga Attila Sixx újságíró képviselte.

Mi is számít ma tévézésnek?

Gyorsan kiderült, hogy még a megszólalók közül sem mindenki érti ugyanazt televíziózás alatt. Egyenlő-e a tévé a nagy laposképernyővel, mint puszta eszközzel, amin számos tartalmat lejátszhatunk, vagy fontos az élményfaktor: a tévéműsor kötöttsége és az egyidejűség élménye is elválaszthatatlan a tévénézés fogalmától? 

Nem kevés a napi négy óra, amivel európai összehasonlításban is átlag feletti időt töltenek a magyarok a tévé előtt – akármilyen hihetlen, ez egész évre felszorozva két hónap non-stop tévézésnek felel meg. Az Európai Műsorszolgáltatók Szövetségének adatai szerint az – internetes tartalmakat sokkal inkább fogyasztó – 15-24 éves európai fiatalok napi mindössze 1 óra 40 percet, az idősebbek napi 3 óra 35 percet töltöttek a tévé előtt átlagosan 2018-ban, és ebben az időben túlnyomórészt az aktuális műsort, nem egy korábban a tévéből felvett filmet vagy sorozatot néztek.

Az élő tévénézés, szakszóval a lineáris tévézés mellett szól, hogy

még mindig elég sok és mérvadó a szinte csak a tévén keresztül szerzett hír és infó, amit szeretnek élőben elérni az emberek

– vélte Rajki Annamária. Tipikusan ilyen az Oscar-gála, a sportközvetítések, amelyek a tokiói olimpia miatt idén még nagyobb súllyal lesznek jelen, vagy éppen a választási információk egyenes idejű követésének igénye a nézők részéről.

Ezzel együtt a tévé sokkal több, mint egy szimpla fekete doboz – vagy ma már a lapostévék miatt inkább nagyméretű képkeret –, amely a passzív szórakozást szolgálja. A tévén keresztüli internet hozzáférés és különféle alkalmazások lejátszása mellett elvárás lett a nézők részéről például a kontrollfunkció: fontossá vált a reklámok áttekerése vagy a képernyőváltás, amire jó példa a meccsnézés munkából hazafelé menet először kisképernyőn, majd otthon a nagyon.

Ezt alátámasztja a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) tavaly kiadott felmérése is, amely szerint a piac legfontosabb változása a kis képernyőn, azaz mobiltelefonon használt mobilinternethez köthető: 2018-ra 

csaknem félmillióval, 4,46 millióra nőtt a mobilnetes előfizetéssel rendelkezők száma

egy év alatt. Ez főképp annak köszönhető, hogy a szolgáltatók a legtöbb új mobilhangcsomaghoz adnak mobilinternet-adatkeretet is.

Az ábrából látszik, hogy az ingyenesség még mindig nagy vonzerő, így a legtöbben a YouTube-on köthetnek ki videók, esetleg filmek után kutatva. Bár a lista legalján van a streamingszoltáltatás, az adatfelvétel a 2018 októberi állapotot tükrözi. A streamingszolgáltatásoknak, főleg a 2019 októberétől magyar nyelven is elérhető Netflixnek vagy a HBO GO-nak tavaly volt nagy éve (előfizetőik száma a háromszorosára nőtt), és az idén is a növekedés folytatódását várják, így ezek a számok akár a duplájukra is nőhettek azóta.

Sixx, aki újságíróként évtizedek óta foglalkozik tévés-filmes témákkal úgy látta, a tévé inkább eszköz, egy képernyő, amin keresztül a tartalmakat fogyasztjuk. Ezzel együtt szerinte a lineáris, azaz hagyományos, műsorhoz igazodó tévézés malmára hajtja a vizet, hogy az ember nem tud választani, a hatalmas digitális túlkínálat miatt. Inkább leül a tévé elé, hogy egy, maximum két gomb lenyomása után már kezdődjön is a szórakoztatás. 

Hámori Barbara szerint pedig a tévéműsorok nyújtotta egyidejűség tudja csak igazán összehozni az embereket. Könnyű egyben ledarálni az egyes netes sorozat-évadokat, de ez azzal jár, hogy így elveszik az a közösségi élmény, amit egy-egy epizód másokkal való megbeszélése nyújthat.

Modern tábortűz

A közösség, interakciók fontosságát emelte ki Szvetelszky Zsuzsa szociálpszichológus is, szerinte a tévénézésnek ma is komoly szocializációs feladata és jelentősége van. Ezért a tábortüzet sok tudós hasonlítja a televízióhoz, mivel hasonló funkciót tölt be.

Az emberek mindig összejöttek, beszélgettek egymással a közösségekben, az általuk fontosnak tartott dolgokról, és így alakultak ki a máig ható narratívák a harc, a boldogság, vereség élményei köré épülve, hogy aztán megunhatatlan örökzöldekké váljanak.

A rengeteg influencer, vlogger és youtuber korában adja magát a kérdés, hogy a közönség formálja a tartalmat vagy inkább egy produkció alakítja a közönség ízlését? Hámori Barbara szerint ők, mint tartalomszolgáltatók ugyanúgy mesélők, mint régen a tábortűz melletti közönségek kijelölt mesemondói – csak egy teljesen újfajta nyelven. A sorozat az új nagyregény – a nagy 19. századi regényírók, például Jókai Mór regényeit is sokszor folytatásokban közölték az újságokban, amelyeket mindig nagy várakozás övezett, és ugyanolyan szenvedéllyel beszélték ki a piacon a háziasszonyok, mint például a Drága örökösök legutóbbi epizódját.

Az instant reakciók kora

Fontos különbség azonban a producer szerint, hogy míg a 100, vagy akár 10 éve is eléggé egyirányúnak számító történetmesélés, tartalomfejlesztés a digitalizációnak köszönhetően mára sokkal interaktívabbá vált. A készítők azonnali reakciókat kapnak az egyes epizódok után, vagy akár már alatta is rengetegen kommentelnek a külön erre a célra létrehozott csoportokban a közösségi médiában. Korábban a készítők csak találgatni tudtak, mit csináltak jól vagy rosszul, mivel egy egzakt szám állt csak rendelkezésükre a nézettségről. Ma már majdnem 90 százalékban meg tudják ezt mondani a visszajelzéseknek köszönhetően. Egy másik érdekes hozadéka a modern televíziózási szokásoknak, hogy a nézői visszajelzések hatnak a sorozatok történetére, például egy eredetileg abszolút mellékszereplőnek szánt karaktert is főhőssé tehetnek a nézők. A legnézettebb műsorok pedig még mindig több mint egymillió embert érnek el itthon.

Más beleszólási lehetőség is létezik a nézők számára, csak kevésbé terjedt még el. A legmodernebb felvételi technológia képes arra is, hogy a néző beavatkozzon a műsor folyamatába, például perspektívát váltson, vagy válasszon a felajánlott lehetőségekből, hogy merre menjen tovább a történet. Bár ez utóbbi Hámori Barbara szerint ez várhatóan nem fog széles körben elterjedni, mert egyrészt rendkívül megdrágítja a műsorkészítést, mivel sok extra történeti szálat le kell forgatni hozzá – másrészről pedig nem is feltétlen szeretnének ilyen döntéseket hozni a nézők.

Mekkora a piac?

A havi előfizetési díjakból pedig a mostaninál sokkal több pénzt nem feltétlen várhatnak a szolgáltatók. Az összeg, amit a családok, háztartások fizetni hajlandók a tévés előfizetésekért, évek óta nagyjából havi 4000 forintra állt be, és mintegy 3,5 millió háztartás fizet a tévészolgáltatásért. Az egész magyar fizetőstévé-piac mérete 144 milliárd forint volt 2018-ban, ami 5 milliárd forintos növekedés az egy évvel korábbihoz képest az NMHH adatai szerint. A torta pedig így oszlik el a szolgáltatók között:

A magyar sorozatok reneszánsza

Meg lehet érteni a vágyat, hogy ha valakinek kemény napja volt, akkor nem olyan műsort nézne szívesen, amin gondolkodni kell, hanem olyat, ami formálja a gondolatait – mondta Szvetelszky Zsuzsa, reagálva arra a jelenségre, hogy a 2000-es évek Legyen Ön is Milliomos! típusú kvízműsoraitól mára áttolódott a hangsúly a könnyedebb szórakoztatás felé. Fontos különbség még a másfél-két évtizeddel ezelőtti kínálathoz képest, hogy a 2010-es években feltámadt a sorozat műfaja és  itthon sikerült ismét behozni a közéletbe a magyar gyártású sorozatokat. A magyar piac speciális abból a szempontból Hámori Barbara szerint, hogy az itthoni nézőknek nagyon sokat számít a lokalitás: a magyar néző magyar színészekkel szeretne nézni magyarországi sorozatokat, amelyek az ő történetét mondják el – amit a nézettségi adatok is alátámasztanak.

Kitekintés a szokásbuborékból

A műsorterjesztők, mint például a Telekom feladata ebben a platform- és tartalom rengetegben, amivel ma a tévénézők szembesülnek nap mint nap az, hogy mindent biztosítson a döntéshez, a teljes elérési választékot (on-demand, applikációs, prémium szolgáltatások és egyebek) elérhetővé tegye – mondta Rajki Annamária. Szerinte a jövőben tartalom szempontjából az ajánlórendszerek lesznek majd a vízválasztók, azaz hogyan lesz a mennyiségből minőség? Viszonylag vékony mezsgyén kell járnia annak a műsorterjesztőnek, aki szeretné elérni, hogy úgy maradjon fenn a néző választási lehetősége, hogy ne fulladjon bele az opciókba, ugyanakkor nézési szokásaiba se zárják be az ajánlásokkal.

G7 támogató leszek! Egyszeri támogatás / Előfizetés

Támogatói tartalom Magyar Telekom MOST Fórum televízió Olvasson tovább a kategóriában