A fehér akác története kitűnő példa Magyarország és a gyarmatosítás közötti kapcsolatra, így fényt vet a gyarmatosítás mibenlétére és szélesebb összefüggéseire is.
A 19. század második évtizede, részben a sorozatos vulkánkitörések miatt, kifejezetten hideg időszakot hozott a Föld éghajlatában.
Intő példa lehet ez az utókor számára, mi történik akkor, ha egy központosított kormányzattal bíró, mesterséges módon felpumpált jóléti rendszer működik úgy, hogy közben tele az állam járadékvadászok tömegeivel.
A magyar export jelentős árucikke volt a réz, erre a korszak elején olyan nagy volt a nemzetközi kereslet, hogy még a hamisításával is próbálkoztak.
A közép-európai testvérággal szemben óriási túlsúlyban lévő hispán Habsburg-főág központjaiba özönlöttek az újvilági nemesfémek.
A magyar aranyforintok gyors elterjedése és tartós európai népszerűsége a hosszú időn keresztül megőrzött, magas aranytartalomnak volt betudható.
Jobboldali radikalizmusról, a szuverenista célok és a külpolitikai orientáció összeütközéséről Bartha Ákos történésszel beszélgetünk a G7 Podcast történelmi témájú adásában.
A politikai foglyok kiengedéséért Washington 6 milliárd dollárt fizetett, ám Iránnal kapcsolatban az egyik fő kérdés, hogy a megállapodásnak milyen további alfejezetei lehetnek.
Sz. Bíró Zoltán Oroszország-kutató történésszel a putyini emlékezetpolitikáról és az oktatás egészére kiterjedő ideológiai nevelésről beszélgettünk a G7 Podcastban.
A budapesti orosz nagykövetség Facebook-bejegyzésben igyekszik cáfolni a G7 cikkét. A 450 oldalas történelemkönyvből szó szerint idézünk.