Egyre kevesebbet tudunk a közoktatásról, pedig szakpolitikai elemzések nélkül át sem lehet gondolni, hogy mit kellene hosszú távon csinálni.
Ha csak az óraadási követelmények lazításával biztosítható az oktatás, nem etikus azt kommunikálni, hogy nincs is pedagógushiány.
Az idei emelés előtt utoljára az előző évtized közepén volt érdemi bérfelzárkóztatás, de a bűvös 80 százalékot sokan még akkor sem érték el.
Sokéves vegyipari múlttal vált kezdő tanárrá Fridez Dóra, aki most két határmenti kistelepülés iskolájában tanít.
Egy olyan rendszer jött létre, amiben a tanárok száma nagyobb ütemben fogy, mint a diákoké.
Az új követelések részben régiek: még mindig ugyanazt a béremelést kérik a tanárok.
Az oktatás nem omlott még össze, de idővel egyre kevésbé tudják biztosítani az iskolák a megfelelő szaktanári-tanári ellátottságot.
A Z-szak arra lesz képes, hogy a szaktanároknak nem éppen vonzó általános iskolákban is lesz olyan, aki természettudományt képes majd tanítani.
A kormány szerint nincs rendszerszintű tanárhiány, miközben folyamatosan olvashatunk ezzel ellentétes hétköznapi tapasztalatokról. De mit mutatnak az adatok?
Minden adat azt mutatja, hogy 2016 környékén meredeken emelkedni kezdett a tanárhiány a magyar oktatási rendszerben, és drasztikus tempóban tűntek el a budapesti tanárok.