Már a sima vizes zsemle kilója is 1000 forint, és az inflációt az árstop sokszor csak papíron húzza le.
Nagyjából tíz százalékot faraghatna költségeiből az a vásárló, aki képes lenne mindent ott megvenni, ahol épp a legolcsóbb. Korábban ez elképzelhetetlen lett volna.
A kenyérre, a zsemlére, a kiflire és a tésztákra nem raktak árstopot, ezek egy év alatt több mint a duplájára drágultak.
Nem egy ütemben emelik az áraikat a boltláncok, ezért sok az átmeneti különbség közöttük, eljött az árvadászok ideje.
Korábbi várakozásainkra rácáfolt az élelmiszerek drágulása, továbbra is előre megy, nem hátra.
Havi fogyasztói kosár elemzésünkben bemutatjuk, hogy melyik termék hány forinttal drágult. Sok jó hír nincs, legfeljebb annyi, hogy az infláció mintha már nem gyorsulna tovább.
Nem hivatalos, de két éve állandó módszertanunk szerint nagyon durvul az élelmiszer-infláció, az árstop mennyiségi korlátozást és átmeneti áruhiányt okoz.
A saját G7-es kosarunkkal 12 százalékos éves szintű átlagos élelmiszer inflációt mértünk februárban. Árstop nélkül 13,6 lenne, de ez csak pár száz forint könnyítést jelent egy nagyobb bevásárlásnál.
Nem azok, amelyeknek az árát befagyasztotta a kormány a tavaly október közepi szinten.
Nagyot fordult a világ 2021 végére, decemberben a méréseink szerint 13-15 százalékra ugrott az élelmiszerinfláció üteme.