A saját módszertanunk alapján számolt infláció 54 százalékra gyorsult, miközben fogyasztói kosarunk havi adatgyűjtésénél egy érdekes jelenségbe futottunk bele.
Az élelmiszerárak éves adataiból jól látszik, hogy hiába emelkedtek jobban a magyar bérek, a németeknek mégis sokkal kevésbé fáj a válság, mert ott jóval kisebb az infláció.
Már a sima vizes zsemle kilója is 1000 forint, és az inflációt az árstop sokszor csak papíron húzza le.
Megnéztünk a szlovák és a magyar Lidl árait, látszik-e rajtuk, hogy az árstop miatti veszteséget hogyan kompenzálják.
Nagyjából tíz százalékot faraghatna költségeiből az a vásárló, aki képes lenne mindent ott megvenni, ahol épp a legolcsóbb. Korábban ez elképzelhetetlen lett volna.
Az infláció elvitte a keresletet, Németországban vissza kell fogni a kínálatot.
A kenyérre, a zsemlére, a kiflire és a tésztákra nem raktak árstopot, ezek egy év alatt több mint a duplájára drágultak.
Nem egy ütemben emelik az áraikat a boltláncok, ezért sok az átmeneti különbség közöttük, eljött az árvadászok ideje.
Korábbi várakozásainkra rácáfolt az élelmiszerek drágulása, továbbra is előre megy, nem hátra.
Havi fogyasztói kosár elemzésünkben bemutatjuk, hogy melyik termék hány forinttal drágult. Sok jó hír nincs, legfeljebb annyi, hogy az infláció mintha már nem gyorsulna tovább.