A feltörekvő országok üzleti elitje a gazdasági világrend leváltása helyett annak fenntartásán munkálkodik, és igazából így tesz a magyar kormány is.
A populista külpolitika kutatói szerint rengeteg a hasonlóság a latin-amerikai, az európai és az ázsiai világmegváltó vezetők taktikája között.
A magyar külpolitika által megcélzott nyugat-balkáni országok évtizedek óta alig közelednek Európához, ami kérdéseket vet fel a megtérüléssel kapcsolatban.
A kormány az Ukrajna támogatására szánt uniós keret növelésébe belement, annak kifizetéseit azonban nem akarja jóváhagyni.
Chile, Peru és Kolumbia is felkerülhet a befektetők radarjára idén, de miért?
Joe Biden elnök számára egyre nehezebb az ukrajnai, izraeli és közel-keleti helyzet kézben tartása.
A svéd (és a magyar) érdekek mellett sokkal lényegesebbnek mutatkoznak a NATO szempontjai Svédország csatlakozásával kapcsolatban.
Trump egy kampányrendezvényen azt mondta, nem segítene azoknak a NATO-tagországoknak, akik nem költenek eleget a védelemre.
Szemben a hazai közönségnek szánt nyilatkozatokkal, Magyarország az ENSZ-ben 2010 óta közeledik az Egyesült Államokhoz, azonosan szavaz Franciaországgal, és távolodik a nem nyugati világtól.
Az elmúlt hetekben a kínai külügyminiszter és a védelmi miniszter is eltűnt a nyilvánosság elől.