Akadnak kérdőjelek a külügyminisztériumi statisztikák körül, de a magyarországi beruházási tendenciák valóban szembementek a közelmúltban kedvezőtlen globális trendekkel.
Más uniós tagállamok inkább a Belaruszból elmenekült diákoknak és oktatóknak segítenek, a magyar kormány azonban ebben is különutas politikát folytat.
A kormány kijelölt kilenc országot, ahonnan vendégmunkásokat vár, de azt nem figyeli, melyik országból hányan jönnek Magyarországra dolgozni.
A korábban a luxust bíráló, plebejuskormányzásra vágyó Szijjártó Péter négyéves fizetéséből tudna egy hétre kibérelni egy hasonló jachtot.
A kórházellátó a legnagyobb piaci szereplőktől vásárolt normális áron, a külügy jórészt ismeretlen hátterű cégektől sokkal drágábban. De a pénz nem számított.
A szlovéniai Koper helyett az olasz városban lát lehetőséget az Orbán-kormány, amellyel hamarosan meg is állapodik. Közben úgy tűnik, Kína megelőzött minket.
Egy Kongóba emigrált kisnyugdíjason és több, Afrikában próbálkozó üzletemberen keresztül mutatjuk be, hogy milyen magyarként üzletelni a déli kontinensen.
A Fülöp-szigetek kereskedelmi minisztere szerint komolyan érdeklődünk a mangó, a banán, a kókuszdió és a karragén iránt.
Igaz, pont az utóbbi hét-nyolc évben nem nálunk nőtt a legjobban a Kínába irányuló export.