A lengyel piac nyitott a kínai befektetők és építőipari vállalatok előtt, a kapcsolat másik oldala viszont sokkal korlátozottabb.
Izrael és Lengyelország példája azt mutatja, hogy az illiberális politika növeli a gazdasági kockázatokat – de Magyarország e téren egyedi helyzetben van.
Látszólag nem lehet egy lapon említeni a jármű- és az élelmiszeripar jelentőségét, ám más lesz a kép, ha csak az idehaza keletkező értéket nézzük meg.
Ezermilliárdok indulhatnak el az állampapírokból, így minden bizonnyal lezárul az a nihil, ami az elmúlt években kialakult a magyar lakóingatlan-piacon.
A kormányzati költekezés és a jegybanki szigor közötti ellentét nem magyar sajátosság, miközben az infláció elleni harcot még nem nyertük meg – mondja Cser Tamás, a Hold Alapkezelő vezető részvényportfólió-kezelője.
Az ingatlanoknak Magyarországon hagyományosan stabil helye van a befektetési portfóliókban. Az elmúlt időszak eseményei azonban alapvetően átrajzolták a piaci trendeket, ami számos kérdést vet fel.
A 2020-as Covid-válság rányomta a bélyegét a műtárgy-kereskedelemre, de 2022-re talpra állt a piac, és sok műtárgy esetében új rekordok is születtek. Mi lesz a következő években?
A tavaly Európában megvalósuló kínai beruházások 20 százalékát tették ki a magyarországiak, felvásárlások helyett egyre több az akkuipari zöldmezős projekt.
Mi szól az inflációkövető papírok mellett? Reálhozam, a valós inflációhoz közeli hozampotenciál, egy opció lehetősége megfizethető áron és a banki betétekhez képest jó likviditás.
Eddig konszenzus volt arról, hogy a környezeti, társadalmi és vállalatirányítási szempontból felelős befektetések körébe nem fér bele a hadiipar, de lehet, hogy ez most megdől.