Az ársapkához és az ezt felváltó kötelező akciózás szabályaihoz képest kevésbé torzítja a piacot az árrés 10 százalékosra korlátozása.
Nehéz másképp értelmezni a folyamatokat, ha időrendben nézzük Nagy Márton szavait és a nagy boltláncok lépéseit - de egyértelműek a kockázatok.
Az élelmiszerek múlt havi drágulása is hajtotta az inflációt, és saját adatfelvételünk szerint a februári statisztika sem lesz szebb, sőt.
Valószínűleg a kiemelt figyelem az oka, hogy a két hústermék árrése a hatósági beavatkozás megszűnése után sem állt vissza a korábbi szintre.
A kormány felrótta a hirtelen áremelést a kötelező akciók megszüntetése után, ezért megnéztük, hogyan alakult két, eltérően szabályozott tej árrése.
Nem az ársapka, hanem a kiskereskedelmi adó megemelése növelte az élelmiszer-inflációt. A kormány azonban máshogy is hozzájuthatott volna a pénzéhez – írja szakértő szerzőnk.
Az inflációt nem sikerült letörni az unió által kifogásolt építőipari ársapkákkal, kérdés, hogy megkockáztatja-e a pénzbüntetést kormány.
A hatósági árakat a gazdasági racionalitás oldaláról nincs értelme értékelni. De ha már vannak ilyenek, akkor azok hatását fontos kimutatni.
Bevezetésük pillanatában az ársapkák mérsékelték az inflációt, de ezt követően a gazdasági szereplők a keletkező veszteségeket más csatornákon keresztül áthárították a fogyasztókra.
Az alapélelmiszerek árának rögzítése nem működik, csak áruhiányhoz vezet - mondta Marcel Haraszti a REWE élelmiszerlánc csoport osztrák vezére.