Budapest egy jól csengő ajánlólevél a világban – ha egy fővárosi cégnél szerez egy kezdő vállalkozás megrendelést, akkor sokkal könnyben jut nemzetközi megrendelésekhez. A Budapesti Vállalkozásfejlesztési Közalapítvány (BVK) abban segíti a startupokat, a kkv-kat, hogy a korábbiaknál jóval egyszerűbben és gyorsabban jussanak el a 25 ezer főt foglalkoztató fővárosi intézményrendszer cégéihez ötleteikkel, vagy kapják meg tőlük a szükséges információt, támogatást – mondta el Ilyés Márton, a közalapítvány kuratóriumi elnöke a G7 podcastjában.
A beszélgetést ide kattintva vagy bármely podcastlejátszóban lehet meghallgatni:
A városoknak is egyre fontosabb az okos megoldások használata és felkutatása a minél hatékonyabb működéshez. Bécsben évi 500 kísérleti projektet indítanak, 15 milliárd forintnyi keretösszegből. Prágában az adatokat hasznosítják: a közüzemeltetési adatbázisokat tették elérhetővé, így bárki valós adatokra építve tud megoldásokat fejleszteni.
A városi adatokra épülő, a támogatásukkal megvalósuló pilot projektekből később üzleti megoldások is születhetnek, ami fontos a gazdaságfejlesztés szempontjából. A városok pedig azon is nyernek, hogy náluk lehet ezeket a megoldásokat először hasznosítani, jelentős megtakarításokat elősegítve.
Budapest jelentős innovációs potenciállal bír, ám a gyakorlatban még nem megfelelően sikerül ezt hasznosítani. 2013-ban például elkészült a főváros virtuális térképe.
Az egész várost lézerszkennerrel beszkenneltette az akkori közműcég, de még még mindig nagyon keveset használjuk. Ezt a rendszert később Szingapúr is megcsinálta, az okosváros konferenciák sztárja lett.
– hozott példát arra Ilyés Márton, hogyan lehetne a meglévő adottságot jobban hasznosítani.
Van már azonban egy olyan cég, amely erre az adatbázisra alapozva mesterséges intelligenciával meg tudja mondani, hogy mely fák betegek. Sok hasznot hozhat lehet egy ilyen adatbázis, ha megosztják a cégekkel: virtuális sétákat lehet szervezni, potenciális filmhelyszíneket lehet keresni és ajánlani, építészeti megoldásokat lehet tesztelni.
A BVK Smart City pályázatot tavaly ősszel indították olyan cégeknek, amelyek innovatív megoldásokat szerettek volna a városban tesztelni, vagy valamilyen fővárosi erőforrásra volt szükségük. Ami igazán új volt, nem befektetést adtak, hanem adatot, tudást és kapcsolatrendszert – mégis kiemelkedő volt az érdeklődés. 98 cég jelentkezett, és 12-vel kötöttek megállapodást.
A vállalkozásoknak nem tőkére, befektetésre volt szükségük, hiszen azt a piacról is tudnak szerezni, hanem lehetőséget kerestek az ötleteik, megoldásaik kipróbálására, referenciát akartak szerezni.
A verseny alapú megközelítés helyett folyamatos jelentkezési lehetőséget fognak biztosítani. Így bármely cég, csapat keresheti a BVK-t, aki tesztrendszerét éles környezetben szeretné kipróbálni, vagy egyszerűen csak a fővárosi vállalatoktól információra van szüksége a piacával kapcsolatban.
Az elmúlt év során már látszik, hogy hasznos a startapok mellett a városi cégeknek is innovatív projektekkel együtt dolgozni. A Water MiniLab vízminőségmérő eszközét a Fővárosi Vízművek laborjában tesztelték. A vízminőség mérését kicsi, mobil eszközökkel megvalósító startup megoldása a fővárosi cég költségeit is csökkentheti a jövőben.
Nincs azonban könnyű helyzetben egy önkormányzat, vagy a tulajdonában lévő cég, amikor újszerű megoldásokat szeretne bevezetni
A közbeszerzési szabályrendszerünk rendkívül rugalmatlan. Az Európai Unióban tudtommal a második leghosszabb a közbeszerzési szabályrendszerünk (…), ami megöl mindent, ami kísérletezéssel kapcsolatos.
– emelt ki egy nehézséget Ilyés Márton.
Számos nemzetközi példa van arra, hogy helyi kkv-k is meg tudnak valósítani innovatív projekteket. Varsóban például egy helyi kisvállalat Bluetooth-technológiával tette egyszerűbbé a vakok számára a városi közlekedést. Ez így jóval olcsóbb volt, mintha egy nagyvállalatra bízták volna.
A nagyobb közszolgáltatóknak azért fontos a biztonság, a megbízhatóság, ezért az újszerű ötleteket kisebb pilot projektekkel érdemes elkezdeni.
Kele János projektigazgató, a BVK által szervezett októberi Smart Budapest Fórumon tett bejelentése alapján pedig arról döntöttek, hogy alapot fognak létrehozni a pilot projektek támogatására. Emellett egy tanácsot is létrehoznak olyan nagyvállalatokkal, akik tapasztalataikkal tudnak az innovációs folyamatban részt venni.
A cikk megjelenését a BVK támogatta
Podcast
Sikeres, innovatív magyar cégekhez kiszámítható oktatás és kutatás is kellene
Csehország és Észtország állva hagyta innovációban Magyarországot. A G7 Podcastban Cséfalvay Zoltánt kérdeztük, hogy mit lehetne jobban csinálni.
Sok pénzzel nyomul a Balkánon a kormány, de miért jó ez Magyarországnak?
200 milliárd forint kedvezményes kölcsönt nyújt hazánk Észak-Macedóniának. A térség szakértőjével készített podcastunkból kiderül, hogy mire fordíthatják ezt az összeget.
Már azt sem tudjuk pontosan, hogy hány gyerek jár a magyar iskolákba
Egyre kevesebbet tudunk a közoktatásról, pedig szakpolitikai elemzések nélkül át sem lehet gondolni, hogy mit kellene hosszú távon csinálni.
Fontos
A Magyar Telekom akciózott akkorát, hogy levitte a teljes inflációt
Akkora áresést okozott a Telekom tévés-streaminges akciója a KSH módszertana szerint a szolgáltatásoknál, amekkorára 1992 óta nem volt példa.
Gyenge lehet a rajt az egymilliós átlagbérhez igazodó minimálbér felé
A tárgyalóasztalon jelenleg fekvő számokkal nehezen lennének elérhetők a kormány nagy tervei.
Addig reformálta a kormány a MÁV-ot, hogy közel került az ingyenesség
A csökkenő utasbevételek miatt már csak évi 26 milliárd forintjába kerülne az államnak, hogy mindenki ingyen vonatozhasson az országban.
