Az ingatlanbefektetés nem csak azt jelenti, hogy van egy budapesti lakásom, aminek az egekbe szökött az ára az utóbbi tíz évben – nagyon sokféle módon lehet az ingatlanpiacba befektetni: irodaházakba, bevásárlóközpontokba, logisztikai csarnokokba, de ide számít akár egy országúti plakáthely vagy egy mobiladótorony is.
Incze Zsombor, a Diófa Alapkezelő üzletfejlesztési vezetője volt a G7 podcast vendége. A beszélgetést ide kattintva vagy bármely podcast lejátszón lehet meghallgatni.
A budapesti lakáspiac jellemzően alulértékelt nemcsak Nyugat-Európához, hanem régiós versenytársaihoz képest is (ez az összevetés egyébként Prágával állja meg leginkább a helyét, mert Pozsony már Bécs elővárosának számít). Az elmúlt fél évben ráadásul nagyságrendileg 20 százalékkal lettek olcsóbbak a budapesti lakások a forint leértékelődése miatt. Ha pedig az eddigi ütemben folytatódik, akkor az ingatlanpiacnak előbb-utóbb át kell térnie az euró alapú elszámolásra. Már most is sok hirdetésben euróban adják meg az árakat, amit csak kis részben magyaráz az, hogy az eladó és a vevő vagy bérlő is külföldi – magyarázta a Diófa üzletfejlesztési vezetője.
Az ingatlanalapok ennek megfelelően diverzifikált portfolióval rendelkeznek, mindenből van belőlük valamennyi, így kezelik az egyedi kockázatokat, ha például az irodaház egyik bérlője felmondja a szerződést, vagy rosszabbul megy egy bevásárlóközpont.
Magyarországon jelenleg három nagy ingatlanalap érhető el a széles közönség számára, amelyeknél rendre a törvényileg előírt 15 százaléknál jóval nagyobb, a Diófáé esetében 40-50 százalékos a likviditási hányad. Erre a kiszállási, visszaváltási igények kezelése miatt van szükség, illetve ebből vásárolnak is az alapok a jó piaci helyzeteket kihasználva. A nagyságrendileg 100 milliárd forintnyi szabad pénzt rövid távon be kell fektetni, hogy ne veszítsen az értékéből – alapkezelőként pedig a nyomottabb lakossági betéti kamatoknál jóval kedvezőbb, a jegybanki kamat alakulásához közelítő betéti kamatok mellett tudja megtenni.
Az ingatlanbefektetések jövőjére leginkább az energiaárak alakulása nyomja rá a bélyegét; az áram-és gázárak ugrálása hatással van az ingatlanpiacra is – mondta Incze Zsombor. A szakértő várakozása szerint a következő évtizedben az energiahatékony – például többrétegű üvegezéssel, víztakarékossági rendszerekkel felszerelt – épületek még keresettebbek lesznek. A Diófának például van már olyan irodaháza, ahova nincs bevezetve a gáz, így nincs közvetlen hatása a gázárak növekedésének a működtetésre. Közvetetten természetesen hat rá, hiszen gázból állítanak elő elektromos energiát, amit felhasználhat és távhőt is, de ezt már lehet diverzifikálni.
A podcast elkészítését a Diófa Alapkezelő támogatta.
Podcast
Sikeres, innovatív magyar cégekhez kiszámítható oktatás és kutatás is kellene
Csehország és Észtország állva hagyta innovációban Magyarországot. A G7 Podcastban Cséfalvay Zoltánt kérdeztük, hogy mit lehetne jobban csinálni.
Sok pénzzel nyomul a Balkánon a kormány, de miért jó ez Magyarországnak?
200 milliárd forint kedvezményes kölcsönt nyújt hazánk Észak-Macedóniának. A térség szakértőjével készített podcastunkból kiderül, hogy mire fordíthatják ezt az összeget.
Már azt sem tudjuk pontosan, hogy hány gyerek jár a magyar iskolákba
Egyre kevesebbet tudunk a közoktatásról, pedig szakpolitikai elemzések nélkül át sem lehet gondolni, hogy mit kellene hosszú távon csinálni.
Fontos
A Magyar Telekom akciózott akkorát, hogy levitte a teljes inflációt
Akkora áresést okozott a Telekom tévés-streaminges akciója a KSH módszertana szerint a szolgáltatásoknál, amekkorára 1992 óta nem volt példa.
Gyenge lehet a rajt az egymilliós átlagbérhez igazodó minimálbér felé
A tárgyalóasztalon jelenleg fekvő számokkal nehezen lennének elérhetők a kormány nagy tervei.
Addig reformálta a kormány a MÁV-ot, hogy közel került az ingyenesség
A csökkenő utasbevételek miatt már csak évi 26 milliárd forintjába kerülne az államnak, hogy mindenki ingyen vonatozhasson az országban.
