Utoljára az ipari forradalom idején éltünk át ekkora változást a munka világában
Még nem látni teljesen az átalakulás mértékét, amit a több mint két éve kezdődött covid hozott a munka világába, de remélem, hogy a hibrid munkavégzésből nem lesz visszalépés
– mondta Kotsis Ádám, a Boston Consulting Group üzleti tanácsadócég társigazgatója a G7 podcastban.
A beszélgetést ide kattintva vagy bármely podcastlejátszóban lehet meghallgatni:
Utoljára az ipari forradalom idején éltünk át ekkora változást abban, ahogy dolgozunk a hibrid, egyszerre otthoni és irodai munkavégzés általánossá válásával. A Boston Consulting Group globális felmérései szerint az irodában dolgozó munkavállalók nagy része, 70-80 százaléka hibrid módon szeretne dolgozni a továbbiakban is, ami heti két vagy három nap home office-t jelent. Ez egy kényszerpálya a cégeknek, mert ha egy munkáltató nem adja meg ezt a lehetőséget, hajlandóak egy másikhoz menni, amelyik igen. Van ugyanakkor egy kisebb részük is, akik szeretnek bemenni az irodába, a körülményeitől, lakóhelyüktől függően.
És ha már bemennek, akkor sem csak a monitort akarják bámulni az emberek, hanem tárgyalni, ötletelni, beszélgetni, együtt lenni. A szakértő szerint összességében ez egy jó trend, hiszen több mint két évtizede küzdenek a vállalatok a home office kérdésével, és bár papíron ment, 90 százalékuknál igazából nem működött, nem néztek jó szemmel arra, aki otthonról dolgozott. A kevesebb irodába járás emellett a városokon keresztül a bolygóra is jó hatással van, a kisebb forgalomterhelés miatt.
Az egyik nagy kérdés most, hogy a munkavállalók legalább felét kitevő, nem irodai munkát végző dolgozóknál hogyan tudják biztosítani a vállalatok az otthoni munkavégzés feltételeit, hogy ők is megkaphassák azt a szabadságfokot, amit a munkarend szabadabb meghatározása jelent – ami azért is fontos, mert ez egy feszültségforrás lehet a szervezeten belül a különböző területeken dolgozó munkatársak között. Egy nagy európai gyógyszervállalat például megoldotta, hogy a laboráns munkakörben beazonosított, otthonról is végezhető, adminisztratív, tréningekkel kapcsolatos feladatok miatt nem kell bemenni a munkahelyre, és van olyan kiskereskedelmi lánc, ahol az eladók bizonyos napokon home office-ból válaszolhatnak az ügyfélhívásokra.
Az otthoni munkavégzésnek van negatív oldala is: a napi utazás kiesésével megspórolt akár egy-két órás időt a legritkább esetben használják fel az emberek pihenésre, kikapcsolódásra. Bár többet dolgozunk a hibrid munkarendben, ez nem feltétlen látszik az eredményeken. Jó kérdés, hogy hova megy ez az erőforrás.
A podcast elkészítését a Boston Consulting Group támogatta.
Podcast
Sikeres, innovatív magyar cégekhez kiszámítható oktatás és kutatás is kellene
Csehország és Észtország állva hagyta innovációban Magyarországot. A G7 Podcastban Cséfalvay Zoltánt kérdeztük, hogy mit lehetne jobban csinálni.
Sok pénzzel nyomul a Balkánon a kormány, de miért jó ez Magyarországnak?
200 milliárd forint kedvezményes kölcsönt nyújt hazánk Észak-Macedóniának. A térség szakértőjével készített podcastunkból kiderül, hogy mire fordíthatják ezt az összeget.
Már azt sem tudjuk pontosan, hogy hány gyerek jár a magyar iskolákba
Egyre kevesebbet tudunk a közoktatásról, pedig szakpolitikai elemzések nélkül át sem lehet gondolni, hogy mit kellene hosszú távon csinálni.
Fontos
A Magyar Telekom akciózott akkorát, hogy levitte a teljes inflációt
Akkora áresést okozott a Telekom tévés-streaminges akciója a KSH módszertana szerint a szolgáltatásoknál, amekkorára 1992 óta nem volt példa.
Gyenge lehet a rajt az egymilliós átlagbérhez igazodó minimálbér felé
A tárgyalóasztalon jelenleg fekvő számokkal nehezen lennének elérhetők a kormány nagy tervei.
Addig reformálta a kormány a MÁV-ot, hogy közel került az ingyenesség
A csökkenő utasbevételek miatt már csak évi 26 milliárd forintjába kerülne az államnak, hogy mindenki ingyen vonatozhasson az országban.
