Az átlagosnál nagyobb hullámokat keltett a transzferárazásról szóló cikksorozatunk, ami érthető, mert egy kevésbé ismert, de annál fontosabb és még annál is bonyolultabb témáról van szó. Ezért leültem a szerzővel, Bucsky Péterrel, hogy végigbeszéljük, miért is volt fontos, hogy napirendre kerüljön ez az elsőre félreesőnek tűnő téma. A beszélgetést itt fent a play gombra klikkelve lehet meghallgatni.
Miért van az, hogy a nemzetközi nagyvállalatok magyarországi leányvállalatai arányaiban gyakran sokkal kevésbé jövedelmezőek, mint az anyavállalataik? Hiszen ugyanannak a cégnek a termékeit gyártják, a munkaerőköltség pedig jóval olcsóbb, tehát a nyereségnek nagyobbnak kellene lennie.
Gyorsan kiderült, hogy a válasz a vállalatokon belüli elszámolóárak, a transzferárak környékén van. Ezeknek a megállapítása erősen vitatott, és ezért cégek – gyakran a nagy könyvelőirodák segítségével – gyakran a jövedelmek országok közötti átcsoportosítására használják őket, akár adóoptimalizálási, akár politikai okokból.
A nemzetközi kereskedelem jelentős része a nemzetközi nagyvállalatokon belül zajlik, a baj csak az, hogy a cégen belül gazdát cserélő termékeknek és szolgáltatásoknak az esetek túlnyomó többségében nincs piaca. Ezért nem is lehet megalapozottan árakat megállapítani. A transzferárakkal ide-oda csoportosított jövedelem viszont rengeteg dolgot meghatároz, legyen szó az állam adóbevételeiről, vagy akár a GDP-ről.
Kövesd a G7 Beszélgetéseket Itunes-on, Overcaston vagy bármelyik podcast-appon! (De csak miután lájkoltál minket Facebookon és feliratkoztál a hírlevelünkre.) A korábbi adásaink itt vannak.
Podcast
Sikeres, innovatív magyar cégekhez kiszámítható oktatás és kutatás is kellene
Csehország és Észtország állva hagyta innovációban Magyarországot. A G7 Podcastban Cséfalvay Zoltánt kérdeztük, hogy mit lehetne jobban csinálni.
Sok pénzzel nyomul a Balkánon a kormány, de miért jó ez Magyarországnak?
200 milliárd forint kedvezményes kölcsönt nyújt hazánk Észak-Macedóniának. A térség szakértőjével készített podcastunkból kiderül, hogy mire fordíthatják ezt az összeget.
Már azt sem tudjuk pontosan, hogy hány gyerek jár a magyar iskolákba
Egyre kevesebbet tudunk a közoktatásról, pedig szakpolitikai elemzések nélkül át sem lehet gondolni, hogy mit kellene hosszú távon csinálni.
Fontos
Gyenge lehet a rajt az egymilliós átlagbérhez igazodó minimálbér felé
A tárgyalóasztalon jelenleg fekvő számokkal nehezen lennének elérhetők a kormány nagy tervei.
Addig reformálta a kormány a MÁV-ot, hogy közel került az ingyenesség
A csökkenő utasbevételek miatt már csak évi 26 milliárd forintjába kerülne az államnak, hogy mindenki ingyen vonatozhasson az országban.
Alig érezné meg a gazdaság, ha december 24. piros betűs ünnep lenne
Az első évben körülbelül az egy napra eső GDP 20 százaléka esne ki, utána talán annyi sem, vagyis a lépésnek csekély gazdasági következménye lenne.
