Az okostelefonok megjelenése óta 2017 volt az első olyan év, amikor nem tudtak többet eladni belőle a globális piacon, mint egy évvel korábban. Az International Data Corporation (IDC) adatai szerint tavaly világszerte 1,472 milliárd ilyen készüléket értékesítettek, ami egymillióval kevesebb az egy évvel korábbinál.
Egészen az ünnepi szezonig úgy nézett ki, hogy ha nem is jelentősen, de éves szinten 2017-ben is nőnek még az eladások, de az utolsó negyedév sokkal rosszabbul sikerült, mint azt előzetesen várták. Az október és december közötti három hónapban 27 millióval kevesebb okostelefon fogyott, mint 2016 hasonló időszakában.
Az IDC szakértői szerint a magyarázat, hogy a gyártók új termékeikben nem szállítottak annyi újdonságot, ami miatt a felhasználók hajlandóak lettek volna kifizetni értük a magas árat. Ebből a szempontból valószínűleg az Apple teljesített még a legjobban: bár a tavalyi utolsó negyedévben ők is 1 millióval kevesebb iPhone-t adtak el, mint 2016 végén, a visszaesés sokkal kisebb volt, mint a teljes piacon. Ennek megfelelően részesedésüket is növelni tudták, ebben az időszakban megelőzték a Samsungot is.
2017 egészében ugyanakkor még mindig a dél-koreai gyártó adta el a legtöbb okostelefont, szám szerint 317 milliót, ami hat millióval még meg is haladja az egy évvel korábbi eladási számokat. Éves szinten javított egyébként az Apple is, a kínai gyártókról nem is beszélve: a globális piac harmadik legnagyobb szereplője, a Huawei 8, a negyedik Oppo 12, az ötödik Xiaomi pedig 75 százalékkal több okostelefont adott el, mint 2016-ban.
Mindez azt is jelenti, hogy a legnagyobb cégek a kisebb gyártók kárára tudtak terjeszkedni. Az öt vezető vállalat már a piac bő 60 százalékát ellenőrzi szemben a tavalyi 55-tel. Ez jórészt a három említett kínai vállalat bővülésének köszönhető, amelyeket ráadásul már nem is csak a hazai piacuk bővülése hajt. Egy szintén a közelmúltban megjelent elemzés szerint ugyanis tavaly már a világ legnépesebb országában is esett az okostelefon-értékesítés, méghozzá 4 százalékkal.
Vállalat
Gyenge lehet a rajt az egymilliós átlagbérhez igazodó minimálbér felé
A tárgyalóasztalon jelenleg fekvő számokkal nehezen lennének elérhetők a kormány nagy tervei.
Atlantiszi pénzt forgató csalók terepe az ezermilliárdos magyar cégeket duzzasztó biznisz
Világszerte pénzügyi csalók repültek rá a 70-es években kibocsátott brazil nemzeti kincstárjegyekre, és igyekeznek pénzt csinálni belőlük.
Betonba és NER-be öntöttük az uniós pénzek jelentős részét
Ami papíron a hazai vállalatoknak szánt gazdaságfejlesztési támogatás, abból a gyakorlatban sokszor Mészáros Lőrinc vagy Szíjj László épített utat.
Fontos
A Magyar Telekom akciózott akkorát, hogy levitte a teljes inflációt
Akkora áresést okozott a Telekom tévés-streaminges akciója a KSH módszertana szerint a szolgáltatásoknál, amekkorára 1992 óta nem volt példa.
Addig reformálta a kormány a MÁV-ot, hogy közel került az ingyenesség
A csökkenő utasbevételek miatt már csak évi 26 milliárd forintjába kerülne az államnak, hogy mindenki ingyen vonatozhasson az országban.
Alig érezné meg a gazdaság, ha december 24. piros betűs ünnep lenne
Az első évben körülbelül az egy napra eső GDP 20 százaléka esne ki, utána talán annyi sem, vagyis a lépésnek csekély gazdasági következménye lenne.
