Sokan találgatják, hogy meddig emelkedhetnek még a lakásárak az elmúlt két év meredek drágulása után. Persze erre rengeteg tényező hat, de kiemelkedik közülük a hitelezés lendülete. Ez alapján a jó vagy rossz hír az, hogy még bőven van följebb, és ezt egy most megjelent adatsor is megerősíti.
Az egyik ilyen a KSH napokban közzétett lakossági lakáshitelekről szóló elemzése. Ebből kiderül, hogy idén az első félévben 264 milliárd forintnyi lakáshitelt vettünk fel. Ez negyedével több a tavalyinál, ami nagyon sok. Megjött az étvágyunk hitelből lakást venni.
Ennek többféle oka lehet: egyrészt a devizahiteles sokk hatására rengeteg az elhalasztott vásárlás, másrészt sosem voltak még ilyen olcsó forinthitelek. Most már ott tartunk, hogy kedvezőbb kamattal lehet forintban eladósodni, mint 2006-07 körül svájci frankban. És tavaly még jó négyzetméterárakon lehetett főleg használt lakásokat venni – tavaly előtt még ennél jobbak voltak az árak –, miközben a biztonságosnak tartott alternatív befektetési formák hozama alacsony volt.
A lényeg, hogy bárhonnan is nézzük, most teljesen racionálisnak tűnik az eladósodás.
Viszont a piac még mindig nem telítődött, és ez további lakásdrágulást vetít előre.
Erre utal, hogy a 2008-as hitelkrach és gazdasági válság előtt volt olyan periódus, amikor az egy félév alatt folyósított lakáshitelek meghaladták a 400 milliárd forintot. Pedig az akkor jónak számító frankhitelek drágábbak voltak a mostani tényleg olcsó forinthiteleknél, és, mint utólag megtudtuk, jóval kockázatosabbak voltak az árfolyamhatás miatt.
Tehát, ha akkor – rosszabb feltételek mellett – túllengett az inga, miért ne történhetne meg ez újból? Az egyre gyorsuló hitelfelvételi kedv egyértelműen a további lakásdrágulás irányába mutat. És ez még akkor is igaz lehet, ha a következő években egyre több olyan új lakás jelenik majd meg a piac kínálati oldalán, amiket 2015-16-ban és utána kezdtek el építeni a kivitelezők. (Az ábrán az idei adatot pirossal jelöltük, mert a korábbi éves adatokkal szemben csak az első félév számait tükrözi.)
Az aktuálisan folyósított lakáshitelek dinamikájától eggyel távolabb lépve van még egy érdekes mutató, amiből szintén arra lehet következtetni, hogy a vásárlás-eladósodás-hitelfelépülés ciklusa még jó darabig folytatódhat. A háztartások nettó pénzügyi vagyona érzékelteti a lakosság kockázati, eladósodási étvágyát. Ez alapján a drágulás irányába mutató trend még erősebbnek tűnik.
Az alábbi ábrán azt látjuk, hogy ha a megtakarításaink, befektetéseink, vállalkozásaink stb. összértékből levonjuk az összes tartozásunkat, akkor milyen nettó eredményt kapunk – és mivel a statisztikák csak a gazdaság látható részével számolnak, a valódi számok a méretes feketegazdaság miatt még a lenti összképnél is jobbak. Ebből az látszik, hogy a lakosság pénzügyi pozíciói évek óta folyamatosan javulnak, hiteltartozásból pedig egyre kevesebb van, most épp 7170 milliárd, amiből egyébként csak 3000 milliárd forint a lakáscélú hitel.
Bőven van még tere a hitelhalmozásnak, ezért a lakáshitelek továbbra is felfele mozoghatnak a lakásárakkal együtt.
(MTI Fotó: Jászai Csaba)
Pénz
Fontos