(A szerző a HOLD Alapkezelő részvényelemzője)
Két mezőgazdasági nyersanyag látványosan szembe megy a terményárak aktuális globális trendjével.
A mezőgazdasági nyersanyagárak jelentős csökkenésen vannak túl a 2022-es csúcsuk óta. Ennek egyik magyarázata a csökkenő gázárakban keresendő, tekintve, hogy a mezőgazdászok egyik legnagyobb költségeleme a műtrágya, amelynek előállítása sok energiát (gázt) igényel. A mezőgazdasági nyersanyagok közül a kukorica az egyik leginkább műtrágyaigényes, így nem csoda, hogy a kukoricaárak mérséklődtek leginkább: dollárban több mint 30 százalékot, de a búza és a szójabab is 27 és 12 százalékot esett.
A nyersanyagárak alakulásában a dollárárfolyam is meghatározó jelentőségű. Az erős dollár a kitermelés növelésére ösztönzi az Amerikán kívüli mezőgazdászokat, mert megnő a bevételük helyi devizában számolva. A kitermelés növelése viszont csökkenti a terményárakat, így kijelenthető, hogy a világpiaci nyersanyagárak inverz módon korrelálnak az amerikai dollárral.
Az ábrán látszik, hogy amikor gyengülő trendben van a dollár, akkor erősödő trendbe fordulnak a mezőgazdasági nyersanyagárak: az értékek alapján körülbelül 0,4-es negatív korrelációs együttható számolható a teljes időszakra.
Nincs szabály kivételek nélkül: csak idén 36 százalékot ralizott a cukor árfolyama, semmibe véve az alacsonyabb műtrágyaárak és erős dollár okozta szembeszélt. A világ fő cukorkitermelő országaiban (India, Thaiföld) kedvezőtlenül alakult az időjárás, így mindenki a brazil exportra számított. A latin-amerikai ország viszont logisztikai problémákkal küszködik, egy óriási új cukorrakodó terminál átadása 2025-re csúszott, és a helyi zivataros időjárás hatására elhúzódtak a hajók berakodásainak időtartama.
Ugyanilyen kivétel a narancslé határidős árfolyama, ami a kereskedése (tehát 1967!) óta a legmagasabb árfolyamon mozog. Az áremelkedés itt is a kínálatcsökkenésből ered, amelynek oka a kedvezőtlen időjárás Amerikában, Brazíliában és Mexikóban, valamint egy agresszív bakteriális megbetegedés – sárgasárkány-kór –, ami erősen tizedeli a termést.
Ilyen jelentős áremelkedés valószínűleg elégetett pár shortost, akik stop nélkül nyitottak eladási pozíciót ezekben az eszközökben.
A határidős piacokon egy terméknek több árfolyama is lehet – attól függően, hogy milyen dátumon kell leszállítani az adott terméket. Az a jellemző, hogy egy termék határidős árfolyama magasabb, mint a spot (azaz jelenlegi) árfolyama, ezt contango-nak hívják. Ennek az ellentéte a backwardation, amikor a határidős árfolyam alacsonyabb, mint a spot árfolyam, ilyenkor a befektetők arra számítanak, hogy a jövőben esni fog a termék árfolyama – piaci turbulenciák és anomáliák esetén szokott ez előfordulni.
Az alábbi ábrán látható, hogy a narancslé spot árfolyama közel 420 dollár, míg a „két év múlvai” narancslé-koncentrátum ára már a 300 dollárt közelíti.
A piaci dinamikák egyik klasszikus esete, hogy ahol felüti a fejét a spekuláció, ott nemsokára nagy erővel jelenik meg a volatilitás. Egy vártnál kedvezőbb termésadat azonban meredek korrekciót hozhat az említett két mezőgazdasági nyersanyagárában. Csak győzzzék-győzzük kivárni…
A szerző további cikkei a HOLDBLOG-on olvashatóak.
Pénz
Fontos