Tőzsdére megy a klímabarát vízerőmű, és indul a fekete-tengeri gáz kiaknázása
A szerző a HOLD Alapkezelő portfóliókezelője.
Napokon belül debütál a román tőzsdén az ország áramtermelésének bő negyedét adó Hidroelectrica, amely száz százalékban klímabarát módon, károsanyag-kibocsátás nélkül állít elő áramot vízerőműveiben országszerte, többek közt a dunai Vaskapu erőműben is.
A bukaresti IPO az elmúlt évek egyik legnagyobb tőzsdei bevezetése lesz térségünkben, és kedvező ESG profilja miatt nemcsak a régiós, hanem a nyugat-európai és tengerentúli befektetők érdeklődését is felkeltette. A meghirdetett ársáv közepével kalkulálva a vállalat piaci értéke, kapitalizációja hozzávetőlegesen megegyezik majd az OTP-jével.
Fondul-modell
A Fondul Proprietatea jó tankönyvi példa a kapitalizmusból Kelet-Közép-Európában: egy kárpótlási alapról beszélünk, amelyben a kezdeti lakossági kistulajdonosi kör piaci eladásain keresztül stabilizálódott a magas közkézhányad. A cégben mára túlnyomó részben intézményi befektetők érdekeltek. Az alapot technikailag a Franklin Templeton amerikai alapkezelő menedzseli, amely összesen 1400 milliárd dollárnyi vagyont kezel globálisan.
A Fondul portfóliójának zászlóshajója a Hidroelectricában meglévő 20 százalékos kisebbségi részesedés. A többségi, 80 százalékos tulajdonos a román állam, aminek egy érvényben lévő jogszabály alapján nincs lehetősége privatizálni, azaz eladni a részesedését. Az uniós helyreállítási alap forrásaihoz való hozzáférésért azonban a román kormány vállalta többek közt, hogy tőzsdére viszi a Hidroelectricát. Ez pedig most kapóra jön a Fondulnak, amely így kedvező környezetben, magas áron értékesítheti portfóliójának „ékkövét”.
A Fondul sikertörténetét jól jelképezi, hogy 2011-es tőzsdei bevezetése óta 620 százalékot termelt árfolyam-emelkedés és osztalék formájában a részvényeseknek, ami bő 17 százalékos éves hozamnak felel meg román lejben. Nagyon kevés közép-kelet-európai részvény büszkélkedhet ilyen kimagasló, hosszú távú teljesítménnyel.
Kellett hozzá persze a világ számára kedvezőtlen, az áramtermelőknek viszont kedvező csillagállás is. A Hidroelectrica – ami a Fondul hivatalos eszközértékének 80 százaléka – jövedelmezősége EBITDA-szinten a két és félszeresére emelkedett a magas földgáz- és széndioxidkvóta-ár miatt megemelkedő áramárnak köszönhetően.
A Hidroelectrica egy igazi „fejőstehén”, hiszen fix, alacsony költséggel termel áramot, amit az érvényben lévő román extraadók és ársapkák mellett is jelentős profittal tud értékesíteni. A 20 euró körüli megawattóránkénti termelési költséghez közel 110 eurós nettó értékesítési ár társul jelenleg. A bőséges profitból az erőművek korszerűsítése és új erőművek építése mellett is marad bőven a részvényesek számára. A magas osztalékhozam és klímabarát profilja miatt nagy az érdeklődés a részvény iránt. Ugyanakkor az állami tulajdon és az energiapiaci folyamatokra való politikai érzékenység egy komoly kockázati tényező, akárcsak az áram árának alakulása, amelyre a megújuló erőművek hosszú távú és robosztus térnyerése fokozatos leszorító hatást gyakorol a jövőben.
A romániai energiapiac sajátosságai
Románia különösen kedvező helyzetben van energiaellátása szempontjából térségünk országaihoz képest. Gázszükségletének csupán 20 százalékát kell importálnia, míg áramtermelésben önellátó. Viszonyításképpen: hazánk gázfogyasztásának közel 85 százalékát, villamosenergia-igényének pedig 20-25 százalékát importálja. Ráadásul Románia már vígan nettó gázexportőr lehetne, amennyiben időben belevágott volna a hatalmas, fekete-tengeri gázmező kitermelésébe.
Az igazán csak tavaly derült ki, hogy mekkora érték az energiafüggetlenség. Az orosz-ukrán háború rávilágított arra, hogy az országok makrogazdasági sérülékenysége nem csupán a GDP-arányos államadósságon és annak finanszírozhatóságán múlik, hanem az energiaellátás szerkezetén és árszintjén is. Az alábbi ábrán látható, hogy GDP-arányosan mekkora többletkiadást jelentett volna a gáz- és áramszükséglet fedezése, ha a 2022. augusztusi „háborús” csúcsárat kellett volna fizetni egy éven keresztül. Látható, hogy ez hazánk és Törökország esetében a totális gazdasági összeomlást, csődközeli helyzetet jelentette volna, míg keleti szomszédunknak meg se kottyant volna. Természetesen nem volt reális azt gondolni, hogy tartósan ilyen kibírhatatlanul magas szinten maradhatnak az árak, de a számok jól érzékeltetik, hogy relatíve kinek mennyire fáj(t) az energiakrízis.
Románia lesz az unió legnagyobb gázkitermelője
Visszatérve a Fekete-tenger mélyén fekvő gázkészletben rejlő potenciálhoz: az OMV Petrom múlt héten jelentette be, hogy „évtizedes” teketóriázás után végre nekilát a közel 4 milliárd eurós beruházásnak, ami 2027-től termel majd földgázt nem kis mennyiségben. Évente 7 milliárd köbméter tör majd stabilan a felszínre tíz éven át, mielőtt kezdetét veszi egy ütemesebb hanyatlás. Ez a mennyiség az Európai Unió fogyasztásának közel 1,5 százaléka, keleti szomszédunk 2022-es gázigényének 70, hazánk gázfogyasztásának közel 80 százaléka. Románia nettó exportőrré válik, amit Magyarország kedvező lokációja és meglévő vezeték-összeköttetése miatt ki tud majd használni importigényének diverzifikálására, ellátásbiztonságának fokozására.
A szerző további cikkei itt olvashatók.
További hasznos olvasnivalók:
Pénz
A Magyar Telekom akciózott akkorát, hogy levitte a teljes inflációt
Akkora áresést okozott a Telekom tévés-streaminges akciója a KSH módszertana szerint a szolgáltatásoknál, amekkorára 1992 óta nem volt példa.
Futóhomokra épül az adócsökkentő dubajozás
Számos magyar vállalkozó akarja csökkenteni adóterhét Dubajon keresztül, ám az ezt szolgáló megoldások sokkal kockázatosabbak, mint azt a legtöbben hiszik.
Atlantiszi pénzt forgató csalók terepe az ezermilliárdos magyar cégeket duzzasztó biznisz
Világszerte pénzügyi csalók repültek rá a 70-es években kibocsátott brazil nemzeti kincstárjegyekre, és igyekeznek pénzt csinálni belőlük.
Fontos
Gyenge lehet a rajt az egymilliós átlagbérhez igazodó minimálbér felé
A tárgyalóasztalon jelenleg fekvő számokkal nehezen lennének elérhetők a kormány nagy tervei.
Addig reformálta a kormány a MÁV-ot, hogy közel került az ingyenesség
A csökkenő utasbevételek miatt már csak évi 26 milliárd forintjába kerülne az államnak, hogy mindenki ingyen vonatozhasson az országban.
Alig érezné meg a gazdaság, ha december 24. piros betűs ünnep lenne
Az első évben körülbelül az egy napra eső GDP 20 százaléka esne ki, utána talán annyi sem, vagyis a lépésnek csekély gazdasági következménye lenne.
