A kormány úgy döntött, hogy két további termékre kiterjeszti az élelmiszerárstopot. A tojás és a burgonya árát a boltoknak a szeptember 30-i értéken kell befagyasztaniuk. A G7 majdnem három éve hónapról-hónapra követi 42 alapélelmiszer árát, így abban a helyzetben vagyunk, hogy a tojásra, illetve a piros burgonyára is van saját adatunk négy nagy boltláncból, pontosan arról a napról, amikorra az árstopot időzítették.

Ezek alapján úgy tűnik, hogy a kormány a tojáspiacon alapos felfordulást fog okozni. Az alábbi grafikonon látszik, hogy a tojás ára szeptember vége óta elszabadult, csaknem a duplájára nőtt, és ezt az ugrást fogják meg az árstoppal.

A tojás ilyen mértékű drasztikus visszavágása egész komoly veszteséget fog okozni a boltoknak, ilyenkor a fő kérdés az, hogy hol lehet más termékeken olyan mértékű áremelést végrehajtani, amely még nem kontraproduktív, azaz nem veti vissza a keresletet.

A burgonyánál adataink alapján nem várható ilyen dinamika, mert annak ára már nyáron a jelenlegi szint közelébe ugrott – vagyis szeptemberben már közel annyi volt, mint manapság.

A krumplinál tehát sokkal inkább arról van szó, hogy a jelenlegi, már magasabb árszintet fagyasztják be, vélhetően a jövőbeni drasztikusnak várt emelések megelőzése érdekében. Érdekes kérdés lesz, hogy a tojás és a burgonya is átmeneti hiánycikké válik-e a lépés miatt, és ha igen, akkor a vásárlók milyen helyettesítők felé fordulnak.

A kormány mai bejelentésének talán legnagyobb meglepetése az, hogy az árstop kiterjesztéséből kimaradt a kenyér, amely egyrészt az „alapélelmiszerek alapélelmiszere”, másrészt már jó ideje tart a gyors drágulása.

Látszik azonban, hogy a szeptember végi rögzítés már itt sem hozott volna árcsökkenést. A kenyérpiacot nagyon felforgatta volna a legolcsóbb, félbarna kenyér kilogrammonként körülbelül 600 forintos árstopja, és igen problémás lett volna üzleti szempontból a kifli vagy a zsömle (jelenleg 55 forint, de egy éve még 22 volt) kimozgása.

Ahogy arról korábban részletesen írtunk, az árstop kiterjesztése azért nagyon veszélyes, mert a nagy, jellemzően multi boltláncok sokkal könnyebben ellentételezik majd az emiatt keletkező veszteségeiket, mint a kisebb, jellemzően magyar családi tulajdonban lévő élelmiszerüzletek. Náluk ugyanis a választék sokkal nagyobb, a beszállítókkal szembeni tárgyalási pozíciójuk is erősebb, illetve olyan magas technológiával kezelik az árazást, hogy rövid idő alatt megtalálják azokat a réseket, ahol a kieső bevétel jó eséllyel visszahozható.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkMennyivel olcsóbbak az árstopos magyar termékek, mint a szabadpiaci szlovák áruk?Megnéztünk a szlovák és a magyar Lidl árait, látszik-e rajtuk, hogy az árstop miatti veszteséget hogyan kompenzálják.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkÖtven százalék felett az élelmiszerek drágulása, és akkor még jóindulatúan számoltunkA saját módszertanunk alapján számolt infláció 54 százalékra gyorsult, miközben fogyasztói kosarunk havi adatgyűjtésénél egy érdekes jelenségbe futottunk bele.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkA nagy boltláncok megtalálták a választ az inflációra és a béremelésreA számok azt mutatják, hogy tavaly decemberig nem romlott a nagy szereplők hatékonysága, azaz növekvő költségek mellett is a pénzüknél maradtak.

G7 támogató leszek! Egyszeri támogatás / Előfizetés

Adat Pénz árstop áruhiány burgonya tojás Olvasson tovább a kategóriában