Az Egyesült Királyság turbulens időket él meg – az utóbbi hat évben négy miniszterelnök váltotta egymást, megtörtént a Brexit, igazoltan több mint kétszázezren haltak meg a koronavírusban, nemrég pedig a nemzet egységét hetven éve megtestesítő királynőt vesztették el.

II. Erzsébet halála és III. Károly megkoronázása a monarchia intézményéről szóló vitákat is felszínre hozta. A közvélemény nagy többségben áll ki a királyi család mellett, az udvartartás drága fenntartása ugyanakkor több kritikát kap, különösen a növekvő infláció és energiaárak idején.

A királyi család költségvetése 2021-ben nagyjából 100 millió fontot (kb. 47 milliárd forintot) tett ki. Ennek a legfőbb forrása a Sovereign Grant volt. Ez a királyi földterületekből – golfpályáktól kezdve a tengeri szélerőműveken át az egyszerű növénytermesztésig – származó bevételek 15 százalékát jelenti, a fennmaradó részt 1760 óta a mindenkori uralkodó átadja a brit kormánynak^*Bár 2017-től a Buckingham-palota felújítása miatt ezt 25 százalékra emelték..

Vannak egyéb bevételek hercegségi birtokokból, ezek egy része kerül az örökösi rangsorban hátrébb elhelyezkedő családtagokhoz. Emellett a királynőnek számos befektetéséből, a nyilvántartásba nem vett és le nem adózott örökölt tárgyakból és akár száz millió fontot érő bélyeggyűjteményből is tetemes bevétele volt.

III. Károly köszönt gyerekeket. Fotó: AFP

A királyi család pénzügyei ugyanakkor nem teljesen transzparensek, mivel egyes költségelemek nem nyilvánosak. Így csak becslések vannak arra vonatkozóan, melyek szerint a kiadások akár három-négyszeresét is visszahozhatja a turizmus. Ilyen bevételi forrás lehet a királyi család brandértéke és az abból származó kereskedelem.

Ezt a három-négyszeres szorzót a korona által kiadott pénzügyi jelentésekre és a koronabirtokokból a kormányhoz kerülő bevételekre alapozzák. Például az összes királyi ingatlanon dolgozó nagyjából ezer alkalmazott (szakácsok, lakájok, kertészek stb.) költsége dokumentálva van, azonban a rendőri védelem egyáltalán nem.

Ez millió fontos nagyságrendtől kezdve akár a százmilliókig terjedhet, főleg a királyi esküvők és évfordulós ünnepségek alkalmával.

'The taxpayer pays $100 million for you, and what for?' — During a stop in Cardiff, Wales, King Charles III was heckled by a protester who accused him of using taxpayer money for ceremonies while some people in the country are struggling pic.twitter.com/li5W6fQC0e

— NowThis (@nowthisnews) September 17, 2022

Egy hete a Károlyt köszöntő tömegből számon kérték a királyt a királyi büdzsé miatt, de Károly nem reagált rá. 

A jelentős és nem teljesen transzparens költségek miatt a kritikusok szerint a királyi család állami támogatása nincs arányban a hasznosságával, valamint a nyilvánosság egyre inkább csökkenő támogatásával. Tavaly például több mint egymilliárd forintnyi fontot költöttek el helikopterutakra. Emellett a királyi intézmény ellenzői szerint a királyi brandből és a palotalátogatásokból származó bevételek a történelemnek szólnak, nem a ma élő családtagoknak. 

A trónöröklés ugyanakkor változást hozhat el. Több médium is vélelmezte, hogy III. Károly karcsúsítani tervezi a királyi költségvetést. Ez azt jelentheti, hogy hogy az állam által közvetlenül támogatott családtagok köre leszűkülhet az államfői tisztség betöltésére valóban esélyesekre. Jelen esetben ez magában foglalná III. Károlyon kívül feleségét, Kamillát, valamint elsőszülött fiának és egyben trónörökösének, Vilmosnak a családját.

A közvélemény-kutatási adatok mindenesetre a királyi család intézménye mellett szólnak. A YouGov brit adatelemző cég szerint a lakosság 62 százaléka jónak tartja a monarchiát, míg 12 százalék szerint rossz^*22 százalék szerint egyik sem, 10 százalék pedig nem tudja.. Májushoz képest ez nem sokat változott, azonban a korcsoportok között lényeges eltérések tapasztalhatók. A 18-24 éves korosztály mindössze 32 százaléka szerint jó a királyság intézménye, 27 százaléka szerint pedig rossz. Ugyanakkor a fiatalok 47 százaléka szerint nem az lenne a jó megoldás, ha egy választott államfő váltaná az uralkodót (33 százaléka szerint igen).

Katalin hercegné és Vilmos herceg, valamint Harry és Meghan Markle. Fotó: AFP

A monarchia jövőjével kapcsolatos kérdések némileg eltérő válaszokat hoztak. Májusban a megkérdezettek 39 százaléka mondta csak azt, hogy száz év múlva is ebben az államformában élnek majd, 41 százalék viszont nem változtatna. II. Erzsébet halála után azonban ez az adat látványosan megváltozott, mivel ma már 52 százalék élne királyságban száz év múlva is, és 30 százalék nem. A fiatalok körében 46-39-re módosult az állás.

A királynő halála más szereplők népszerűségére is hatással volt III. Károlyt májusban még csak 59 százalék tartotta volna jó királynak, azonban az átmenet alatt 70 százalékosra nőtt a támogatottsága, ami jócskán megközelítette az évtizedek óta népszerű Vilmos herceget (79 százalék). Kamilla királyné megítélését ugyan beárnyékolja Károly korábbi felesége, Diana népszerűsége, de a májusi adatokhoz képest Kamillának 47 százalékról 55-re növekedett a pozitív megítélése.

G7 támogató leszek! Egyszeri támogatás / Előfizetés

Pénz Világ Egyesült Királyság III. Károly nagy-britannia Olvasson tovább a kategóriában