Miután a nem helyettesíthető tokenek vagy zsetonok (non fungible tokens, NFT) felrobbantották a digitális műkincspiacot, egy új, talán az eddigieknél is meglepőbb abszurd trend van kibontakozóban: befektetők pár dollár és több százezer dollár (pár száz és több tízmillió forint) közötti összegeket költenek emojikra. Pontosabban arra, hogy egy cég biztosítsa őket arról, hogy egyetlen bizonyos emoji vagy pár emoji kombinációja csakis hozzájuk tartozik, az ő tulajdonuk – ha ezt a fajta kapcsolatot egyáltalán tulajdonnak lehet nevezni.

Például e cikk írásának pillanatában az ufó-bálna-kukorica emojiláncot 175 dollárért, közel 54 ezer forintért „birtokolhatnám” a y.at nevű oldal segítségével. Vagyis ezt: ???

Ha hozzáadnám negyediknek a trombitát –?-, barátságosabb lesz az ár, csak 4 dollár, mintegy 1200 forint. Az ár annál magasabb, minél kevesebb és népszerűbb az adott emoji: az ufó-bálna duóért – ?? – például már fel kellene keresnem az egész őrületet elindító céget, ugyanis az már vagy elkelt, vagy virtuális liciten fog elkelni.

De lépjünk vissza egyet, és tegyük fel azt a logikus kérdést, hogy miért akarna valaki egy olyan emojiért tízezreket vagy milliókat fizetni, amit percenként nyilvánvalóan több százezren használnak a digitális világban? És mit jelent egyáltalán egy emojit birtokolni?

Paris Hilton és Lil Wayne

A megvásárolt emojikat yatnak hívják, és kezdetben digitális aláírásként vagy url-ként használták a közösségi médiában az első vásárlók tavaly. Például ha megvásárolnám 1200 forintért a fent megalkotott ufó-bálna-kukorica-trombita emojisort – ???? -, megvan rá a lehetőség, hogy az az aláírásommá váljon a digitális a világban a nevem vagy bármilyen választott, generált felhasználónév helyett.

Ebben az esetben url-t is társíthatok majd a yatomhoz, ahogy például Lil Wayne rapper a saját Lil Wayne Weezy F néven futó Twitter-fiókján: a Twitter-bióban az ufó-hangjegy emojipárosra kattintva a zenész egyik weboldalára jutunk.

Elméletileg arra is lehetőség lesz, hogy a hosszú és bonyolult, a felhasználóra egyáltalán nem jellemző karaktersorral jelölt kriptovalutacímek helyett yatokra is küldhető legyen a kriptopénz.

„Ha a yatod tűz-sárkány, az sokat elárul rólad, azzal szemben, ha például a felhasználóneved Naveen512, ami jóformán csak az irányítószámodat“, foglalta össze a lényeget a Yat Lab egyik alapítója, Naveen Jain, aki nemrég a Wall Street Journalnak azt állította, hogy eddig közel 160 ezer yatot értékesítettek összesen mintegy 20 millió dollárért, több mint hatmilliárd forintért tavaly február óta. A legtöbbet egyetlen emojiért, a kulcsért fizette valaki: 425 ezer dollárt, mintegy 130 millió forintot.

A cégalapító állítása szerint sem Lil Wayne, sem a szintén yatvásárló Paris Hilton nem kapott kedvezményt – a különböző vevőknek a yat egyszerre befektetés és egy modern becenév a digitális világban, amitől azt remélik, hogy a jövőben a közösségi médiában, termékeiken mutatott személyiségük részévé válik, és a brandjükkel asszociálják majd a nyilvánosságban.

Más kérdés, hogy tulajdonképpen az emojikat és akár egy specifikus emojisorrendet akkor is használhatná bárki a nyilvánosságban, ha nem fizetett értük egyetlen centet sem egy amerikai startupnál. Horribile dictu még akár kormányok is politikai célú óriásplakát-kampányokon –?–.

Fikció, jó áron

Michael Arrington, a Yat Lab egyik befektetője mégis ennek tudatában fizetett ki 200 ezer dollárt, majdnem 62 millió forintot a rakéta-hold emojipárosért, ugyanis a „felfelé a Holdra“ a kriptovilágban előszeretettel használt metafora arra, hogyha valaki ki szeretné fejezni, hogy bízik a kriptovalujáta értékének növekedésében. Arrington a yatot az egyik cége brandépítéséhez használja.

Arrington a következőképpen fogalmazott a tekintélyes gazdasági lapnak: nem akar és nem is tudna senkit megakadályozni abban, hogy használja a rakéta-hold emojisort, de „az a mi tulajdonunk, és ez kúl”. Hozzátette: ez mind fikció, konstrukció a fejünkben, „de minden tulajdon alapvetően egy konstrukció a fejünkben“.

Attól bizonyosan nem kell tartani, hogy az emojikombinációk elfogynak, ugyanis jelenleg az úgynevezett Unicode sztenderd szerint kódolt emojikból jelenleg több mint 3600 van.

Szögezzük le: ha megvásárolnám a nekem kifejezetten tetsző és az identitásomat a megfelelő stílusban kifejező ????-t, szóval az ufó-bálna-kukorica-trombita emojisort 1200 forintért, soha nem kapnék egy fillért sem, ha a jövőben valaki egy csetablakban, egy pulóveren vagy egy zenei album borítóján használná azt.

Viszont ha valaki más szintén birtokolni – „birtokolni” – akarná, akkor már hozzám kellene fordulnia, és elméletileg én eladhatnám neki.

A yat tehát működhet úgy is, mint az NFT-műkincspiac, amit az biztosít, hogy a yathoz további 100 dollár, 31 ezer forint körüli összegért az emojisor eredetiségét igazoló – „eredetiségét” „igazoló” – zseton vásárolható az Ethereum hálózatban, az NFT-k egyik legnépszerűbb blokklánc-szolgáltatójánál.

Mindez a NFT-k egyik különösen érdekes sajátossága miatt elvileg azt is jelenti, hogy ha a jövőben a tőlem megvásárolt ufó-bálna-kukorica-trombita yatot a vevő egyszer továbbadja, akkor abból a tranzakcióból is részesedést kapok, mint az NFT kreátora. És így tovább az összes jövőbeni tranzakcióból.

Más kérdés – és meglehetősen aggasztó bizonytalansági faktor a történetben -, hogy bármikor indulhatnak további cégek, melyek szintén yatokat generálnak és adnak el majd emojikhoz rendelve, egy másik rendszerben.

Nincs értelme. És?

Egyáltalán nem egyértelmű, hogy emojik megvásárlásának tényleg van bármi értelme, és hogy a rájuk költött pénz valójában nem a pénz elégetésének egy rendkívül újszerű módja csak. A yatokkal kapcsolatban is érvényes, amit tavaly, a Christie’s árverésén brutálisan magas, mintegy 21 milliárd forintos összegnek megfelelő ethereumért elkelt .jpeg fájl, pontosabban az azt „reprezentáló” zseton kapcsán írtunk az NFT-piacról: sokan az egészet egy sima piramisjátékhoz hasonlítják, ugyanis úgy tűnik, mindez addig működik csak, amíg új belépők hajtják a folyamatot. Ráadásul az NFT-piacban különösen magas annak a kockázata, hogy a pénzmosás eszköze lesz, arról nem beszélve, hogy bár ez első ránézésre nem egyértelmű, az NFT-k ökológiai lábnyoma is meglehetősen nagy.

Mindez per pillanat viszont nem zavarja például a jellemzően a harmincas éveikben járó yatgyűjtőket, akik legtöbbször IT-szakemberek vagy a digitális és kriptovilágban előszeretettel kísérletező üzletemberek, kreatívok. Egyeseknek ez olyan, mint a bélyeggyűjtés, de van olyan New York-i PR-cég, amelyik yatbrandinget is árul az ügyfeleknek szolgáltatásként.

Vagyis attól még, hogy ennek az egésznek semmi értelme, és bármelyik másodpercben kipukkadhat, nem biztos, hogy egyhamar vége lesz. Nem valószínű, hogy pár évvel ezelőtt bárki megmondta volna, hogy egy magyar képzőművész milliókat érő emojikollekcióval fog beszállni az NFT-piacra, vagy hogy olyan lelkesen fognak emberek virtuális kriptocicákkal kereskedni, hogy a terheléssel majdnem bedöntik az Ethereum-hálózatot.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkMi kerül egy .jpeg-en 21 milliárd forintba?Egyedi, de semmit nem érő zsetonokat adnak-vesznek őrült pénzekért. Ez lenne a műkincspiac jövője?

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkA kriptovilág megérkezett a teljes nihilizmushoz, és ez meggyorsíthatja a bukásátElon Musk esete a dogecoinnal és a bitcoinnal jól bemutatja, hogyan uralja a nyers manipuláció a kriptopiacot. De ha megérkezik az állam, mindennek gyorsan vége szakadhat.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkMostanra végleg eldőlt, a Bitcoin és társai velünk maradnakAttól függetlenül, hogy buborék-e, vagy sem. A kriptopénz árfolyamánál csak az elfogadottsága nő meredekebben.

G7 támogató leszek! Egyszeri támogatás / Előfizetés

Pénz Tech emoji kriptodevizák kriptopénz kriptovaluta nft yat Olvasson tovább a kategóriában