(Pap Iván a Diófa Alapkezelő Zrt. stratégája, Szabó Bence az üzletfejlesztési munkatársa, menedzsere.)

Az 1990-es évek elejétől a technológiai cégek részvényárfolyamai folyamatosan emelkedtek, egészen 2000 márciusáig, amikor mélyrepülésbe kezdtek. Ezt az időpontot nevezik a gazdasági szakemberek a dotkomlufi kipukkanásának. Az elnevezés az angolnyelvű weblapok .com végződéséből ered, mivel az internet elterjedésével egyre több vállalat igyekezett kihasználni az új technológia adta lehetőségeket, és tevékenységükben felhasználni az internet nyújtotta előnyöket. A lufi pedig arra utal, hogy a befektetők az infokommunikációs és technológiai szektorban működő vállalatokat jelentősen túlárazták, és több esetben olyan cégek papírjait is aktívan vásárolták, melyek mögött nem állt jól átgondolt üzleti és stratégiai terv.

Ezt a jelenséget leginkább a piaci szereplők tudatlansága fűtötte, de ez a tudatlanság az évek elteltével csökkent, a befektetők fokozatosan észrevették, hogy a korábban nagy célokkal rendelkező cégek nem produkálnak pozitív eredményeket. 2000. március 20-án a NASDAQ 100, amely egy jelentős technológiai túlsúlyú amerikai piaci index, 4691 ponton állt, ezután megkezdődött a mélyrepülése. Az index egy hónap alatt 34,2 százalékot, hét hónap alatt közel 80 százalékot esett. Az ezt követő időszakban – a korábbiakból tanulva – a befektetők óvatosabban közelítettek a techcégek papírjaihoz, így a NASDAQ csak 2015 novemberében érte el a dotkom válság előtti szintet.

A NASDAQ és az öt Big tech vállalat részvényárfolyamának változása 2015. augusztus 31-i bázishoz képest, Jelölések: ^IXIC: NASDAQ, AAPL: Apple, AMZN: Amazon, FB: Facebook, GOOG: Google. Forrás: finance.yahoo.com

Sosem látott csúcs

A NASDAQ a 2015. novemberi szintje óta exponenciális növekedést produkált, mely jól leköveti az elmúlt évek technológiai fejlődését. A koronavírus okozta gazdasági visszaesés hatása megfigyelhető az index értékének februári csökkenésén, azonban a több elemző által várt V-alakú kilábalás e szektor esetében kifejezetten jó előrejelzésnek minősült.

Az index értékének jelentős részét az úgynevezett Big tech cégek adják, melyek az Amazon, az Apple, a Facebook, a Microsoft és a Google anyacége, az Alphabet. A cikk írásakor e cégek majdnem 50 százalékát jelentik az index értékének. Ha vetünk egy pillantást az egyes vállalatok historikus részvényárfolyamaira, akkor látható, hogy ezek a komponensek nagy hatással voltak az index értékének alakulására. A szektor felívelését elnézve adódhat a kérdés, hogy egy újabb eszközárbuborékot látunk képződni, mint a dotkomlufi esetében, vagy jelenleg a piac helyesen áraz, és az elméleti fair árhoz konvergálnak a részvényárfolyamok. Ennek az eldöntéséhez érdemes megvizsgálni a cégek fundamentumait, hogy valamelyest képet kapjunk növekedésük mögöttes tényezőiről.

• A Facebook és az Alphabet árbevételének jelentős része adódik hirdetésekből, ami 2020 első két negyedévében csökkent a koronavírus miatti alacsonyabb gazdasági aktivitás miatt. Ez várható volt, hiszen a vállalatok kevesebbet költöttek hirdetésekre ebben a félévben. Az ezt megelőző években azonban folyamatosan növekedett az árbevételük.
• Az Amazon és a Microsoft nagy nyertesei a vírus miatt kialakult gazdasági helyzetnek. Az Amazon a kiskereskedelemi forgalom online színtérre való átkerüléséből már a korábbi években is sokat profitált, de a 2020-as évben ez kifejezetten jelentős árbevétel-emelkedéssel járt. A Microsoft a vállalatok digitalizációjához és a távoktatáshoz nyújtott szoftverek és hardverek miatt számottevő árbevétel-emelkedést ért el 2020-ban, de az ezt megelőző években is javult a cég jövedelmezősége.
• Az Apple árbevétele 2019-re minimálisan csökkent az azt megelőző évhez képest, azonban 2020 első két negyedévében az elemzői várakozásokat felülmúlta a vállalat árbevétele, így az egyik legkeresettebb részvény volt a tőzsdén.

Összességében tehát a Big tech-ek kifejezetten jól teljesítettek az elmúlt öt évben, mely pozitív trendet a vírushelyzet sem tudta megakasztani jelentősen. Habár a kereslet visszaesése a Facebook vagy az Alphabet árbevételét negatívan érintette, a piacnak továbbra is töretlen a bizalma ezekben a cégekben, mely látható a rekord magas részvényárfolyamukon. Ennek az egyik oka lehet, hogy a vírushelyzet miatt a technológiai iparágban működő cégek szerepe jelentősen felértékelődött, hiszen az országok által bevezetett óvintézkedések rákényszerítettek rengeteg vállalatot a digitalizációra, melyhez a techcégek tudtak megfelelő segítséget nyújtani.

A tech iparág jövője

A technológiai iparágba legtöbbet fektető két ország, az USA és Kína egyaránt csökkentették 2019-ben a kiadásaikat ezen a téren, azonban az Egyesült Királyság, Németország és Franciaország átlagosan 40 százalékkal növelték befektetéseiket tech startupokba a 2018-as évhez viszonyítva. Ezen források biztosítása lehetőséget nyújthat több európai technológiai cég számára, hogy a saját határaikat kinőve nemzetközi szinten is sikereket tudjanak elérni. Azonban fontos megjegyezni, hogy jelenleg az iparág domináns vállalatai még mindig az USA-ban koncentrálódnak, és egyelőre csak Kína tudott jelentős veszélyt jelenteni azok piaci pozíciójára. A két ország közötti konfliktus több szempontból is fontos lehet az iparág következő éveire.

A nemzetközi szinten jelentős kínai techcégek elsődleges részvénykibocsátása általában valamely amerikai tőzsdén valósult meg, így kockázatot jelent számukra az amerikai szabályozásnak való megfelelés, kifejezetten akkor, ha az esetleg a kínai cégeket hátrányba hozza a helyi riválisokkal szemben. Ez meg is történt májusban, amikor Washington szigorúbb szabályozásokat vezetett be bizonyos kínai cégekkel szemben, miszerint, ha nem tesznek eleget az amerikai beszámolási kötelezettségeknek, akkor kivezetésre kerülnek az értékpapírjaik az amerikai tőzsdékről. Kína ezt a kockázatot már korábban realizálta, és saját technológiai cégeket tömörítő tőzsde építésébe kezdett Sanghajban, melyet a NASDAQ vetélytársának szán Hszi Csin-ping kínai elnök. Ennek keretében a kínai technológiai cégek tőzsdei bevezetését igyekeznek inkább a kínai piacra irányítani, s kínai pénzből feltőkésíteni a vállalatokat.

Habár az index túlteljesítette az összes többi ázsiai indexet az évben, óvatosságra intheti a befektetőket, hogy több részvény bevezetésének napján abnormális hozamokat generáltak a papírok. A legnagyobb kínai chipgyártó vállalat árfolyama a tőzsdére való bevezetésének napján 246 százalékot emelkedett, mely erős optimizmust feltételez a befektetők részéről, kiváltképp úgy, hogy a cég legnagyobb vásárlója a Huawei, melynek tevékenysége az Egyesült Államokban még mindig nem engedélyezett, és kérdéses, hogy egyáltalán bármikor újra értékesíthet-e majd terméket ezen a piacon.

Ezeken felül a Wall Street-i befektetési bankok nagy összegeket kerestek a kínai cégek tőzsdei bevezetésein, mely bevételtől feltehetően el fognak esni, amennyiben folytatódik a világ két legnagyobb gazdaságának tőkepiacai között a szétválás. Ez közvetlenül fogja rosszul érinteni a pénzügyi szektor jövedelmezőségét, tehát az amerikai oldalon is veszteséges lesz ez a folyamat.

Kockázatok a szektorban

Habár a Big tech-ek esetén a fundamentumok magyarázzák a részvényárfolyamok elmúlt évekbeli növekedését, a kisebb vállalatok esetén már nem ilyen egyértelmű a helyzet. Megfigyelhető, hogy az elmúlt hetekben rekordszámú techcég lépett tőzsdére, melyek több esetben abnormálisan magas hozamokat realizáltak már a bevezetésük napján. Erre remek példa a BigCommerce Holdings, mely részvény ára a bevezetéskori nyitó 24 dollár után záráskor 72,27 dolláron állt.

A bevezetések magas számára több tényező is hatással van. Egyrészt a világjárvány a technológiai iparág felértékelődéséhez vezetett, és a befektetők nagy bizalmat vetnek ezen iparágban működő cégekbe, hogy olyan megoldásokat kínálnak, amelyek alkalmazkodnak a megváltozott világrendhez. Másrészt, általánosságban megfigyelhető, hogy választások előtt a tőkepiacok felívelést produkálnak, így a közelgő amerikai elnökválasztás előtt igyekeznek tőzsdére lépni és részesülni a kedvező ármozgásokból. Harmadrészt pedig a Kína-USA konfliktus további fokozódása később megnehezítheti a kínai cégek belépését az amerikai piacra, így igyekeznek az érettebb techcégek minél előbb amerikai tőzsdei jegyzést elérni.

Fontos még megemlíteni, hogy az óriásira nőtt Big tech-ek tevékenységei sok esetben már nemcsak a moralitás, de a legalitás kérdését is feszegetik. Ezt jól jellemzi, hogy júliusban a Facebook, az Amazon, a Google és az Apple vezérigazgatóinak az amerikai kongresszus előtt kellett felelniük több, a tevékenységükre vonatkozó kérdésben. Az amerikai hatóságok ezzel kívánják megelőzni az olyan helyzetek kialakulását, mint a Cambridge Analytica-botrány.

Habár egyelőre úgy néz ki, hogy a technológiai vállalatok nagy nyertesei a jelenlegi gazdasági válságnak, mindenképp óvatosságra intenek a piacokon tapasztalt abnormális hozamok, illetve a két világhatalom közötti konfliktus, melynek jelenleg a technológiai szektor az egyik ütközőzónája, ahogy azt a TikTok vagy a Huawei példáján is láthattuk. További érdekesség, hogy a technológiai cégek felívelése egy világjárvánnyal párhuzamosan zajlik, melyben több iparág, például a légi ipar vagy a vendéglátás cégei az életben maradásért küzdenek.

Egyértelmű választ nem lehet adni a kérdésre, hogy a jelenlegi egy újabb részvénypiaci buborék, vagy a piac helyesen áraz, de mindenképp figyelemre méltó, hogy a magas hozamok mellett úgy tűnik, a szereplők kissé elhanyagolják a befektetésekben rejlő jelentős kockázatokat. Ajánlatos a befektetések előtt mindig átnézni a vállalat fundamentumait, és nem felülni a trendre alapos átgondolás nélkül.

(A cikk megjelenését a Diófa Alapkezelő Zrt. támogatta.)

G7 támogató leszek! Egyszeri támogatás / Előfizetés

Pénz Támogatói tartalom amazon Apple facebook google Nasdaq Olvasson tovább a kategóriában